Fellázadtak az orvosok a Magyar Orvosi Kamara ellen

Több forrásból, szinte egyszerre szivárgott ki az Éger István által vezetette Magyar Orvosi Kamara (MOK) legújabb ötlete, miszerint majdnem duplájára emelné a tagdíjat.

A hírt először a Népszava dolgozta fel, ami gyorsan bejárta az egész magyar sajtót. 

Az időzítésre mondanám, hogy remek ritmusérzékkel történt, hiszen a Magyar Orvosi Kamara úgy képzelte el a tagdíj emelést, hogy alapvető gazdálkodási adatokat sem hajlandó megosztani a tagságával. Ebben a kérdésben éppen most nyertem még nem jogerős pert, hogy márpedig kénytelen lesz.

A Kamara gazdálkodását az Állami Számvevőszék már 2015-ben is igen komoly kritikával illette. Olyan komoly hiányosságokat talált a közel egymilliárdos bevétellel rendelkező szervezetnél, amelyek miatt bármely magánvállalkozás vezetője bátran nézhetne szemben a csíkospizsamás rémálommal és a vasárnapi beszélőn beadott házi kompóttal. 

Égerék azonban megúszták egy kis ejnye-bejnyével. 

Annak ellenére, hogy ilyen mondatokat tartalmaz az ÁSZ jelentés:


- “Az Országos Hivatal az ellenőrzött időszakban a Számv. tv.-ben előírt gazdálkodási szabályzatokat - egy kivétellel - hiányosan készítette el, azok tartalmukban részben feleltek meg a törvényi előírásoknak.”

 vagy 

- “MOK beszámoló nem tartalmazta továbbá elkülönítetten, illetve összesítve az alaptevékenységből és a vállalkozásitevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat.”

vagy 

“Az Országos Hivatalnál az igénybe vett és egyéb szolgáltatások költségei, valamint a       személyi juttatások elszámolása nem felelt meg a Számv. tv. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásainak, nem történt meg minden esetben az utalványozás és a ráfordítások végrehajtásának igazolása.” 

vagy

 “A rendszeres és a nem rendszeres személyi ráfordítások elszámolása az Országos Hivatalnál nem felelt meg teljeskörűen a Számviteli törvény előírásainak, mivel nem állt rendelkezésre a bérszámfejtés alapját képező munkaszerződés…” 

vagy

“A jövedelem elszámolásokat és kifizetéseket tartalmazó bizonylatok nem vagy nem teljes        tartalmazták az utalványozó, valamint a rendelkezés végrehajtását igazoló személy aláírását, továbbá a könyvviteli számlákra történő hivatkozást és a nyilvántartásokba történő rögzítés          időpontját.”

vagy

“A bérszámfejtéseket az Mt.-ben foglaltak ellenére írásban rögzített munkaszerződések              továbbá a ledolgozott munkaidő nyilvántartásokat dokumentumok nem támasztották alá.”

Azaz feltételezhetően úgy vettek fel pénzt a pénztárból, mintha otthon a sublótból húznák ki a reggeli tiszta zoknit, más szóval a tagok befizetett pénzét a MOK vezetői gyaníthatóan úgy használták, mintha az a saját pénzük lenne. 

Úgy adtak tagi kölcsönöket például a MOK Komplex Kft-nek, hogy annak visszafizetését nem szabályozták, nem foglalták írásba a kamat mértékét sem, azaz hoci-nesze alapon bántak a MOK vagyonával és a tagok pénzével. 

Évente 80-118 millió forintért küldenek a tagok egy részének, szolgáltatásképpen - én évek óta nem kapok- egy silány minőségű és szerkesztésű újságot, amely mindössze évi tíz alkalommal jelenik meg.

Hasonlóan bőkezűen támogatja a Magyar Orvosi Kamara a szinte senki által sem ismert tevékenységű Magyar Orvosokért Alapítványt, évente közel 20 millió forinttal.

Ezek után a valószínű törvényszegések után és azután, hogy a Magyar Orvosi Kamara a mai napig nem tudott megnyugtató módon elszámolni a rábízott vagyonelemekkel, és a tagok befizetéseivel, a jelenlegi közel egy milliárdos költségvetését csaknem meg kívánja duplázni a tagok bezsarolásával. Itt ugyanis nincs olyan, hogy valaki nem fizet tagdíjat, mert akkor azt a tagot azonnal kizárják az Orvosi Kamarából - nem úgy, mint a “veszprémi nőgyógyászt” - és a kizárt tag  Magyarországon nem praktizálhat tovább orvosként, hiszen az itthoni orvoslét kötelező eleme a Kamarai tagság. Fizetni tehát kell, akkor is, ha semmit sem kap a tag cserébe.

#orvosikamara #egeristvan #tagdij

Persze az is lehet, hogy Éger István akarata - a tagdíj emelés -  az egyfajta Black Friday akció, amit a MOK vezetése a hiányos angol tudásuk miatt félreértelmezett és nem az eladók, hanem a vevők fekete péntekévé teszi a neves napot. 

Éger Istvánnak már csak a tagdíj emelés ötletéért is azonnal le kellene mondania, hiszen ostobasága és szüklátó gondolkodása nemcsak az orvosokra van kihatással, hanem a betegek gyógyulási esélyeire is. Hiszen egyre több és több orvos írja alá azt a petíciót, amelyben arról nyilatkoznak, hogy addig nem hajlandóak egy fillér tagdíjat sem fizetni, amíg az Orvosi Kamara el nem számol a tagjai felé a rábízott befizetésekkel és amíg nem működik valódi kamaraként. ( A petíciót itt írhatja alá.)

És hogy a tagdíjjal mi legyen? A jelenlegi helyzetben tagonként évi 500 forint befizetése bőségesen fedezné még az elnökség parkolási büntetéseit is.

Tovább

Felköpött az Orvosi Kamara és aláállt

Komolyan mondom, érdemes etikai vizsgálatokra járni, hiszen a sok orvosból lett jogász sokszor szórakoztatóbb, mint egy stand-up kabaré. 

Mint ismeretes, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai vizsgálatot indított ellenem azért, mert megsértettem a MOK-nak és az egészségügy egyik legkártékonyabb egyedének, Cser Ágnesnek a hírnevét. Hogy pontosan mivel, az -mint látni fogják-még most sem derült ki. Ám ennek ellenére elsőfokon megrovásban részesített a Budapesti IV-es számú Etikai Bizottság, úgy, hogy meg sem hallgatott. Majd a fellebbezésem után a másodfokú eljárás megsemmisítette az elsőfokú ítéletet és új eljárást írt elő. Erről itt, itt és itt írtam bővebben.

Ennek az új eljárásnak volt tegnap az első meghallgatása, immár személyes részt vételemmel. A tárgyalásra a TASZ által biztosított kiváló ügyvéddel mentem, aki szintén remekül szórakozott a gyakran a Sas-kabaré szintjét is meghaladó szeánszon.

Az alaphangulatot gyorsan megadta az a tény, hogy élőben kívántam stream-elni a facebook-on az egész procedúrát, amit az Etikai Bizottság nem akart engedélyezni (a vitát itt éri el). Leghangosabban az a sebészből lett “jogász” tiltakozott, aki az előző elsőfokú bizottság - amelynek ítéletét megsemmisítették - elnöke volt. Nyilván a kudarc után ebben az eljárásban nem lehetett elnök, ennek ellenére mint egy karmester, a tárgyalás alatt végig kézmozdulatokkal vezényelt az eljárást vezető elnökasszony felé. 

A vita végül úgy zárult, hogy az élő stream-elést befejezte, de az ügymenetről hangfelvételt készített a Bizottság, amit majd megkapok. Az egész bujkálás a Bizottság részéről már csak azért is furcsa volt, mert a MOK most veszített pert a Transparency International-lel szemben, mert nem volt hajlandó kiadni a hálapénzes etikai ügyek számát sem.

A bemutatkozást követően az elnök asszony remegő hangon, kissé botladozva felolvasta a másodfokú határozat egy részét.

És a problémák ezután kezdődtek, mert gyakorlatilag az első pontnál már elakadt a tisztelt Bizottság. Mégpedig annál, amikor az ügyvédem megkérte, hogy pontról pontra ismertessék az ellenem felhozott panaszokat.

Innentől már csak ezekre a mondatokra emlékszem:
“Azt azért csak kellene tudni egy Etikai Bizottságnak, hogy mi a panasz tárgya!?”- ügyvédi kérdés/felkiáltás.

vagy a következő párbeszéd az ügyvédem és a Bizottság elnöke között:

  • “ A bizottság maga sem tudja, hogy melyek azok a mondatok, amelyeket Éger István kifogásolt- ügyvédem.
  • Maguknak csak annyit kellene mondani, hogy nem tudják miről van szó, mi meg megkérdezzük Éger Istvánt - elnök asszony. 
  • Bocsánat ne adják a szánkba, hogy mit szeretnének hallani! Ez a mi álláspontunk! -ügyvédem.” Mármint az, hogy nem tudják melyek a pontos panaszok ellenem.

Azaz a Budapesti IV-es számú Etikai Bizottságnak fogalma sem volt arról, hogy mely panaszpontok szerint vált szükségessé a meghallgatásom. 

Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy úgy hoztak előzőleg megrovó ítéletet, hogy még az sem volt tiszta senki számára sem, hogy pontosan mivel sértettem meg az Etikai Kódexet.

A helyzetet nem segítette elő az a tény, hogy a két megélhetési vezetőnek sem Éger Istvánnak, sem Cser Ágnesnek nem volt bátorsága megjelenni a Etikai Bizottság tárgyalásán és személyesen előadni pontosan a panaszukat. Az pedig továbbra is kérdéses, hogy milyen indokkal mentették ki magukat az eljárás alól, ami ugye számomra kötelező jellegű megjelenést írt elő.

#magyarorvosikamara #etikaivieljárás #egészségügy #égeristván #cserágnes

A tárgyalást végül elhalasztották, azért, hogy a panaszosokat megkérdezhessék, tulajdonképpen mi is a panaszuk, ami alapján egyszer már engem elítéltek és megrovásban részesítettek.

És ezzel el is érkeztünk Bástya elvtárs korához, hiszen mint tegnap kiderült, úgy kaptam megrovást, hogy azt sem lehetett tudni, hogy pontosan mit is követtem el.

Igen, itt előbb jött az ítélet, mint a vádirat, köszönhetően a sebészből gyorsan jogásszá vált karmesternek, valamint a Magyar Orvosi Kamara szakszerű eljárásának.

Tovább

Szóljatok a Köpcösnek!

Mert komoly baj van, valamit csúnyán benéztek! 

Vagy egész egyszerűen olyan kormányon belüli lobbik aktiválódtak, amelyek messze túlmutatnak az egészségügy szerepén. Nagyon úgy tűnik, hogy a Belügyminisztérium (BM) számos kérdésben képes akaratát és befolyását érvényesíteni az egészségügyi tárcán belül, és ennek immár jó néhány kézzelfogható jele is van. 

Magyarországon nincsen infláció, sőt már-már a defláció veszélye fenyegeti a gazdaságot, legalábbis a kormányzati krónika és a Matolcsy Híradó szerint. Nyilván ezt a hurrá-optimista trendet nem tudta magáévá tenni az Országos Mentőszolgálat, hiszen most darabonként 5,7 millió forinttal kénytelen drágábban venni mentőautókat a tavalyi közbeszerzéshez képest- írja a Magyar Nemzet

#mentőszolgálat #egészségügy #belügyminisztérium #bedrosrobert #112

kép: infokiskunfelegyhaza.hu

Hogy az áremelkedés mögött mi állhat, azt nem tudni pontosan. Nem magyarázhatja az, hogy más típusú mentőautókat rendeletek volna be, mint tavaly. Ugyanis a Közbeszerzési Értesítő szerint 169 C-típusú mentőautót szereznek majd be, valamivel több, mint 5 milliárd forintért, ami darabonként több, mint 29 és fél millió forintba kerül majd, húsz százalékkal többe, mint tavaly ugyanez a mentőautó.

Ráadásul a két közbeszerzés között minimális eltéréseket talált a Magyar Nemzet újságírója

Persze felmerülhet az is, hogy az idei tenderben felszereléssel együtt adnák a mentőket, de ez a matek sem jön ki, hiszen egy mentő felszerelése nem jöhet ki 5,7 millió forintból, ez ahhoz túl kevés. Ha pedig a hordágy magyarázná az eltérést, az azt jelentené, hogy mind a 169 mentőautóban teljesen automatikus, hidraulikus hordágyakat szerelnének. Ami több okból sem valószínű, először is ennyi ilyen típusú hordágy beszerzését semmi sem indokolja, hiszen ezeknek a jelentősége akkor fontos, ha a beteg túlsúlyos és akkor is csak a mentőautóba való behelyezését segíti. Igaz, azt jelentősen. Tehát szükség van ilyen felszerelésre, de nem ennyire. Másrészt az Országos Mentőszolgálat vezetésének szociális érzékenységéről mindent elmond a mentődolgozók bérrendezésének kezelése, amit ugye sikerült olyan sikeresen megoldaniuk, hogy a mentődolgozók a nyáron először mentek utcára tüntetni a szégyenletes bérük miatt. Így aligha képzelhető el, hogy benyeltek volna egy olyan többletköltséget, ami csak és kizárólag a dolgozók munkájának megkönnyítését szolgálta volna.

Ellenben az meglehetősen furcsa, hogy ez a komoly áremelkedés akkor jön létre, amikor a Katasztrófavédelem alá tartozó 100 százalékban állami tulajdonú BM Heros Logisztikai Ellátóközpont Kft. belép a képbe. Tavaly a mentőautó beszerzést a finn Profile Vehicles Oy nevű cég nyerte egyedül, idén már a Katasztrófavédelem cégével karöltve nyerték meg a 169 mentőautó beszállítására kiírt tendert. Pedig a Profile a honlapjuk szerint Európában, Szaúd Arábiában és Thaiföldön is rendelkezik referenciákkal, így nehezen érthető, hogy mi szükség lehetett a BM cégének beszállására.

Az egész jelenség annál sokkal szokatlanabb és jelentőségteljesebb, hogy szimplán csak a már jól megszokott mutyival és lopással magyarázzuk. Ugyanis nem ez az első jele annak, hogy a BM egyre nagyobb szeletet szeretne kihasítani az egészségügy körüli piacból.

Ha végignézzük az elmúlt hónapok történéseit és egy lépéssel hátrébb/feljebb lépünk a napjainkat jellemző természetes korrupciótól, akkor igen érdekes képet kapunk. 

A napokban nevezték ki Bedros Jonathán Róbertet a létesülő szuperkórház miniszterelnöki megbízottjává. Bedros maga is - meglehetősen kétes hírű - kórházigazgató, ő jelenleg a  budapesti Szent Imre Kórház főigazgatója. Vezetési képességeit és stílusát jól jellemzi ez a két cikk itt és itt

Az a NER sajátossága, hogy annak ellenénre neveznek ki valakit, hogy ahhoz a területhez értene, azonban az meglehetősen szokatlan, hogy olyan valakit neveznek ki miniszterelnöki biztossá, aki tulajdonképpen saját maga konkurenciája. Hiszen a Szent Imre Kórház gyakorlatilag a megépülő szuperkórház riválisa lesz. Ugyanis a Szent Imre a Dobogón tervezett szuperkórháztól, mintegy 7 percre található, és maga is viszonylag ki költséggel szuperkórházzá alakítható lenne. Márpedig mi más is lehetne egy intézményvezető legfőbb érdeke, minta az hogy az intézménye minél előkelőbb helyet foglaljon el. 

Így tulajdonképpen Bedros ebben a skizofrén helyzetben a szakma szinte egyhangú tiltakozása ellenére (erről itt és itt) fogja áttolni a politika akaratát. Ráadásul mindezt úgy hogy, Budapestnek van miniszteri megbízottja a budapesti egészségügyi ellátás racionalizására.

Azonban Bedros J. Róbertnek van valamije, ami keveseknek, mégpedig köztudottan jó kapcsolata a jelenlegi belügyminiszterrel. Így könnyen lehet, hogy kinevezése legkevésbé a kórházigazgatói ténykedésének, sokkal inkább kapcsolatának és a kormányon belüli lobbinak köszönhető. Erre utalhat az a tény is, hogy bár a legutóbbi állás szerint a Semmelweis Egyetem alá tartozna a szuperkórház, amit viszont Bedros kinevezése nem tesz hitelessé, ellenben alátámasztja a BM  befolyását.

De ez csak az egyik olyan lépés, amely azt mutatja, hogy az egészségügy meglehetősen erőtlen vezetését látva, az erősebb kutya elvén hasít ki nagyobb szeletet a tortából a BM és nyer egyre inkább számottevő befolyást.

Mert ott van a szinte minden szakértő által gyilkos lépésnek tartott, új 112-es európai segélyhívó rendszer, amelybe napokon belül integrálják a mentők 104-es vonalát is. (Hogy ez miért veszélyes és elfogadhatatlan a segélykérők szempontjából, arról itt írtam.) A lényeg az, hogy a mentés jelentős veszélyeztetésével jár a 112-es  integráció, hiszen így egy plusz lépcsőt iktatunk be a rendszerbe, ami sokszor jelentős késéseket is okoz. 

Ezt az integrációt semmiféle racionális érdekkel magyarázni nem lehet. Hacsak az az érdek nem a mindent és mindenkiről mindent tudni akaró BM. 

Az információ hatalom, és talán ezért olyan kíváncsi BM és talán ez állhat sok-sok olyan intézkedés hátterében is, aminek a jelentősségét egyébként nem látjuk. 

Ez a mindent tudni akarás jellemzi majd az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér ) rendszerét is. Amire véleményem szerint égető szükség van - hiszen így bárhol bármikor láthatja a jogosult orvos a beteg kórelőzményét, ami sokszor akár életmentő is lehet -azonban abban nem vagyok biztos, hogy ezek az információk a BM adatbázisában vannak a legjobb helyen. Erre már csak abból is lehet következteti, hogy az EESZT jelenleg az ügyfélkapun keresztül érhető el.

Nyilvánvaló, hogy minél gyengébb egy miniszter és az általa vezetett tárca, annál könnyebben tudja egy másik minisztérium a saját érdekeit keresztülvinni a számára idegen terepen is. 

Így, látva az egészségügyi tárca inkompetens vezetését, miniszterestől, államtitkárostól, nem lennék meglepődve, ha a következő botrányos lélegeztetőgép tendert az agrár minisztérium írná ki kétszeres szorzóval, elvégre nekik is jár valami a szétlopott egészségügyből.

Tovább

Hírt és beszédet is hamisít az Orvosi Kamara Lapja 

Hírt és beszédet is hamisít az Orvosi Kamara Lapja 

Azt már szinte apatikus közönnyel megszoktuk, hogy a Magyar Orvosi Kamara elnöke, dr. Éger István hazudik, mint ahogy tette ezt a “veszprémi nőgyógyász esetében, amikor az etikai vizsgálat megindításáról volt szó, vagy akkor, amikor fizetéséről állította azt, hogy az mindig elérhető volt. (ezekről itt

De most kiderült, hogy az általa kiadott Orvosok Lapja is hűen követi a szerkesztőbizottság elnökének - aki maga Éger - erkölcsi magasságait. 

#hirhamisitas #magyarorvosikamara #orvosoklapja #egeristvan #orvosikamaraelnok

Kép: http://www.antalemese.hu/images/print/IMG_6423.JPG

Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook csoport oldalán került fel Prof. Dr. Andrew Rowland 2017. július 7-i beszéde a Spanyol Orvosi Kamara konferenciáján az Orvosok Lapja által közölt fordításban.

Andrew Rowland professzor a brit delegációt vezette ezen a kongresszuson és a téma a Brexit, illetve annak lehetséges hatása volt az egész uniós egészségügyre. 

Az eredeti szöveg, amit a professzor a saját oldalán is megosztott így hangzott:

“So, how does Brexit threaten our profession and our patients?

Most obviously, it threatens the rights of the 300,000 plus UK citizens living in Spain and the 129,000 Spanish citizens in the UK to access healthcare and other social services.

The same concerns apply to the 200,000 plus Italians, 170,000 French and 132,000 Portuguese currently residing in the UK, as well as the 65,000 UK citizens in Italy, 185,000 UK citizens in France and 18,000 UK citizens in Portugal.

It also threatens in excess of 30,000 EEA qualified doctors registered in the UK who provide invaluable healthcare.

Simply put, our current National Health Service – the NHS – couldn’t function without the 2,400 Italian, 1300 Spanish or hundreds of French and Portuguese doctors currently working in the UK.”

Míg ugyanez az Orvosok Lapja fordításában így:

“a Brexit nyilvánvalóan fenyegeti a közel 7000 Magyarországon élő angol állampolgár és közel 87.000, az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár egészségügyi és más szociális szolgáltatásokhoz való jogosultságát. Fenyegeti továbbá azt a közel 30 000 Európai Gazdasági Térségben képzett orvost, akik az Egyesült Királyságban biztosítanak kimagasló egészségügyi szolgáltatást.

Leegyszerűsítve, a jelenlegi Nemzeti Egészségügyi Szolgálatunk (National Health Service – NHS) nem tudna funkcionálni anélkül az 1112 magyar orvos nélkül sem, akik jelenleg is az Egyesült Királyságban praktizálnak”

Nem kell még alapfokú angoltudás sem ahhoz, hogy jól látható legyen a két szöveg közötti eltérés, a professzor az eredeti beszédében egy árva szóval sem utal a Angliában élő és dolgozó magyarokra, de még az ott dolgozó magyar orvosokra sem. Annál inkább utal arra, hogy mennyi  spanyol, olasz, portugál orvos dolgozik Angliában, és nélkülük az angol egészségügyi ellátás összeomlana. 

Nagyon úgy tűnik, hogy ezt a részt az Orvosok Lapja egyszerűen fogta és kicserélte magyar vonatkozású adatokra. Azaz úgy hamisított meg egy beszédet, hogy az abban szereplő adatokat kicserélte általa kreált adatokra.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportban pont itt kezdődött egy vita, ami azt firtatta, hogy milyen forrásból állítja a Magyar Orvosi Kamara hivatalos lapja, az Orvosok Lapja azt, hogy például 87 ezer magyar állampolgár él az Egyesült Királyságban, vagy 1112 magyar orvos dolgozik ott.

Az orvoslásban megszoktuk, hogy ha állítunk valamit, akkor annak a forrását közöljük, itt ezen számok forrása ismeretlen és helytelen is, mert regisztráltan (enélkül nem dolgozhat orvos Angliában) 1528 orvos dolgozik aktívan az Egyesült Királyságban, szemben a magyar fordításban megjelent 1112 orvossal. Ráadásul a magyar fordítás sem a fordító, sem a cikk íróját nem jegyzi. Arról már nem is beszélve, hogy nagylelkűen mindössze 87 ezerre teszi az Angliában dolgozó magyar állampolgárok számát.

Az Orvosok Lapjának ars poeticája szerint “a kamara céljait, törekvéseit tolmácsolja, s miként már a neve is sugallja, összetartozásunkat fejezi ki.” Amit mi sem jellemez jobban, mint hogy maga Éger István a szerkesztőbizottság elnöke is egyben. 

Évente az újság 70-90 millió forintot emészt fel a Kamara költségvetéséből, ami javarészt az orvosok kamarai tagdíjából folyik be, de volt olyan év is, amikor ez az összeg megközelítette a 118 millió forintot. Az Orvosok Lapja print verzióban jelenik meg évente mindössze tíz alkalommal, vagyis alkalmanként 7-9 millió forintba kerül a kiadása. Minőségét pedig jól jellemzi, hogy az általam ismert orvosok nagy része bontatlanul, olvasatlanul dobja ki a lapot a szemétbe.

Furcsa és tisztességesen nehezen megmagyarázható az, hogy a mai digitális világban miért is ragaszkodik az Orvosi Kamara egy ennyire költséges nyomtatott újság fenntartásához, egy színvonalas online verzió helyett. 

A fenti hírhamisítás és a beszéd átírása sok kollégámat megdöbbentette, én írtam a lap főszerkesztőjének, amiben egy gyors magyarázatot kértem, tekintettel a cselekmény súlyára.  Sőt a korrektség kedvéért be is tag-geltem az 1001 orvoson futó kommentek közé. A hírhamisítás október 7-én derült ki és még aznap éjfél előtt küldtem el a magyarázatot kérő emailt, határidőként október 9-ét, reggel hat órát jelöltem meg.  

Kaptam is egy pökhendi, kioktató választ email-ben, hogy hogyan gondolom én, hogy hétvégén ezzel a dologgal foglalkoznak, majd kivizsgálják és értesítenek, meg különben is.… Gondolom, hasonló alapossággal fogják ezt az ügyet is kivizsgálni, mint azokat az etikai ügyeket, amelyeket betegek indítanak a hálapénzt követelő orvosokkal szemben, és ahol mindössze hat hónapos eltiltást kap az, aki nőgyógyászként betegeket zaklat, vagy csak hálapénzért hajlandó életmentő beavatkozások elvégzésére. 

De van olyan orvostársam is, aki a Budapesti Orvosi Kamaránál fogja ezt a témát felvetni és olyan is, aki magát az újságot kérdezi meg a történtekről.

Egy biztos, Éger Istvánt, a szerkesztőbizottság elnökét senki nem kérdezi már meg, hiszen szavahihetősége és gerincessége már oly mértékben megkérdőjeleződött, hogy az egyre inkább perifériára sodorja az egész orvostársadalmon belül is. 

Azt pedig elképzelni sem merem, hogy ha ez most előfordult a Magyar Orvosi Kamara hivatalos lapjában, hányszor és hogyan fordulhatott elő a múltban.

Most október 9-e, este 6 óra van, magyarázat és eredmény a vizsgálatról még nincs, de ebben nem is nagyon reménykedhetünk, hiszen a sunnyogásnak, a szőnyegalásöprésnek itt már évtizedes hagyományai vannak, akárcsak a "veszprémi ügyben", vagy Éger fizetését illetően.

Tovább

Félpénzért (sem) kap egészséget

Kettészakadt az egészségügy, gazdagok és szegények ellátására. De akinek van pénze, az sem aludhat nyugodtan. 

Egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő ellátást kap az, aki meg tudja vásárolni magának a magánszolgáltatók kínálta ellátást. Hiszen az egészségügy ma már jobbára szabályzók és protokollok nélkül dolgozik. Nincsenek érvényes és friss szakmai protokollok, hiányzik néha a legalapvetőbb minőségbiztosítás is a rendszerből. Éppen ezért az ellátás színvonala teljesen kiszámíthatatlan, hullámzó. Ez igaz a magánszektorra is, ott ugyanis ugyanazok az orvosok dolgoznak többnyire, mint az állami szektorban. Azaz a magánellátásban is ugyanazt a tudást fogja adni az adott orvos, mint a kórházi munkája során, csak itt lehet, hogy jár a kezicsókolom is hozzá. Ez a tudás pedig lehet kimagaslóan jó, de lehet értékelhetetlen is. Persze a magánszolgáltatók érdeke az, hogy a legjobban képzett, legnevesebb orvosokat szerződtessék, de itt is hiányzik egy átfogó minőségbiztosítás, amely legalább egy átlagos standard ellátást biztosíthatna mindenkinek, mindenhol. És igencsak hiányoznak a rendszerből a sokszakmás magánkórházak, enélkül ugyanis még pénzzel kitömve is visszajut a beteg az állami ellátásba, ahol -igaz hálapénzért- vásárolhat magának orvost, nővért, de kórházat és felszerelést, no és persze minőséget nem.

Fotó: Sova doktor http://www.hirmagazin.eu/meghalt-a-legendas-sova-doktor

A problémát csak fokozza, hogy az orvoshiány már olyan méreteket öltött, hogy a várólista, mint fogalom a magánellátásban is megtapasztalható, igaz, ez itt még csak jobbára hetekben és nem hónapokban mérhető.

A társadalom többsége, akinek gondot okoz egy-egy szakorvosi vizsgálatra kifizetni 10-15 ezer forintot, sokszor hónapokat kénytelen várni arra, hogy egyáltalán diagnózishoz juthasson. Hiába létezik egy 14 napos szabály a rákgyanús betegek esetében, amely szerint a rosszindulatú daganatos megbetegedés gyanúja esetén 14 napon belül meg kell történnie a képalkotó vizsgálatoknak, ez önmagában mit sem ér. Merthogy ezek a vizsgálatok még nem adnak diagnózist, sokszor ehhez további egyéb vizsgálatokra van szükség és ezek már nincsenek benne a 14 napos szabályban. Így simán előfordulhat, hogy akár hónapokat is kell várni az adekvát kezelés megkezdéséhez, ami azzal is járhat, hogy a kezelés maga már feleslegessé válik, ugyanis a tumor nem várta meg annak megkezdését. 

Azon betegek pedig, akik nem képesek megvásárolni és ezzel meggyorsítani az ellátásukat, vagy a kivizsgálásukat, jelentős hátrányba kerülnek, ami akár a hosszabb távú életkilátásuk rövidebb távra váltását is eredményezheti. 

De mint tudjuk, az egészségügy nem üzlet, talán ezért nem is költ rá a jelenlegi kormány. Nem úgy, mint a stadionokra, focira, sportra, ahol 2011 óta már összesen 360 milliárd forintot, az Országos Mentőszolgálat éves költségvetésének tízszeresét költötte csak TAO pénzekből. 

Illetve ez sem teljesen igaz, hiszen új 500 ágyas onkológia központ megépítését is vállalta a kormány, igaz nem itthon, hanem Vietnamban

Azért kétségünk ne legyen, ott ahol a szegénység bassza a nyomorúságot, azért csak akad kis kiváltság a NER tagoknak, nekik nem kell a magánellátásra költeniük, nekik jár, hogy soron kívül, VIP körülmények között a legjobb ellátást kapják, mint például az ügyészég dolgozói, a Bajcsy Kórházban, Budapesten. Felsőbb szintekre már régen külön egészségügyi intézmény ügyel, pontosan úgy, mint a Kádár korszakban az MSZMP funkcionáriusaira. 

Ebben nem csak az a veszélyes, hogy az orwelli állatfarmon vannak egyenlőbbek az egyenlőknél, hanem az is, hogy a döntéshozók nem szembesülnek az egészségügy mindennapi nyomorával, hiszen ők a Patyomkin falun túl élnek. 

Pontosan még nem látni, hogy mi a cél azzal, hogy az egészségügyet teljesen magára hagyta a jelenlegi kurzus, sőt a lejtőn még rúgott is néhányat bele. Hacsak nem az, hogy a NER ezzel a nem is annyira passzív eutanáziával kívánja meggyorsítani és számára kedvezőbb irányba terelni a természetes szelekciót, így kitenyésztve és szaporítva saját maga tagságát.

De mint fent írtam, még ez sem biztosít mindig, mindenkinek megfelelő ellátást, így a NER katona is járhat úgy mint az egyszeri szerencsejátékos, aki pirosra tette fel az összes tétjét és a fekete jött be.

Tovább

Bizakodik az államtitkár, igazi hős menti meg az egészségügyet

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár bizakodik. Bizakodik abban, hogy minden a lehető legjobb irányba halad és hamarosan bármelyik európai állam is elbújhat majd a hazai egészségügyi ellátás mögött. Nyilvánvalóan bizakodása nem alaptalan, hiszen csak júliusban 5300 dolgozó hagyta maga mögött ezt a szektort.

Valahogy erről Jászladányi Nándor (irodalmi figura), a híres harcos, utazó és gerilla jut eszembe. Akit a híresztelések ellenére utoljára egy mexikói 47 halálos áldozattal és temérdek súlyos sérüléssel járó tömegverekedés kirobbantójaként és főszereplőjeként láttak felbukkanni Mexikóvárosban. 

#egeszségugy #jaszladanyinandor #onodiszucszoltan #bizakodas #joazegeszsegugy

Kép: https://vastagbor.atlatszo.hu/2017/02/21/42-percet-toltottem-levego-nelkul/

nagyon jó cikk ez is :)

Jászladányi Nándor sohasem volt még olyan bizakodó, mint Aleppó ostrománál, ahol a hírek szerint a Közel-Kelet Chuck Norrisaként küzdött az iszlamista zsoldosok ellen. Hozzáköthető az a híres mondás is, hogy napi edzését figyelve Abdul-Al-Nasser, az iszlamisták ellen harcoló egységek vezetője - aki maga üldözött kopt keresztény volt és a hírek szerint jó kapcsolatot ápol a Keresztényüldözés elleni államtitkársággal - megkérdezte, hogy hány fekvőtámaszt tud lenyomni Jászladányi két Egyiptomból csempészett Sakkara sör megivása közben. Mire azt a bizakodó választ kapta, hogy az összeset. 

Amikor pedig Pesavarból próbált átjutni az afgán-pakisztáni határon, a kietlen hegyes, kopár kavicsos meredélyeket átszelve egy kősivatag kellős közepén találta magát, ahol a magával hozott disznóhússal, és az Iránból hozott arakkal (ánizsos pálinkaféle) próbálta megvédeni harcostársait és magát is az Al-Kaida ott állomásozó fegyvereseitől. A disznóhúst kopjafákra tűzte és a tábor négy szegletébe helyezte, miközben az arakkal fellocsolta a tábor szélét és meggyújtotta. Az ánizsos alkohol és a disznóhús szagát a szél messzire vitte és Jászladányi Nándorék háborítatlanul aludhattak reggelig. Az út további részében azonban egy kanyon bejáratánál csapdába estek és fogságba kerültek, ahol Van der Kopfot, a Jászladányival utazó egyetlen európai harcost, érdemei elismerése mellett azonnali fül- és fővesztésre ítélték. Azonban Jászladányi Nándor még akkor is bizakodva tekintett fel egy a lelke mélyéből felszakadó sóhajjal, amikor Van der Kopf feje a porba hullott. Bizakodva latolgatta fogolytársainak Van der Kopf túlélési esélyeit a lefejezés után. A történtek ellenére Jászladányi Nándor töretlen optimizmussal tekintett a jövő felé, még egy levelet is írt az elhunyt harcostársa hozzátartozóinak, hogy csak bizakodjanak, mert megpróbálja a fejet és a testet is eljuttatni a világhírűen fejlett Magyarországra, ahol az egészségügy már a XII. században van és képes a halottakat is feltámasztani, persze csak ha haláluk ilyen gyors és egyszerű volt, mint Van der Kopfé. Na meg akkor, ha a halott fogantatásakor a szülők a Székely Himnuszt énekelték kánonban - a legújabb magyar egészségügyi ajánlás szerint. 

Jászladányi bizakodását tettek követték. Először is ki kellett szabadulnia. Ehhez alkalmazta a legfőbb mentorától (Chuck Norris) tanult pörgőrúgást, amely segítségével hátrabilincselt keze előre került, és így már könnyedén hozzáfért a tér-idő kontinuumhoz, amit félkézzel meghajlítva simán kiszabadult.

Majd ezután két lövéssel megsemmisítette az Al-Kaida 1500 fős hadseregét, pedig az első lövés csak figyelmeztető lövés volt. A támadás olyannyira sikeres volt, hogy az Al-Kaida hadserege nemcsak megsemmisült, hanem törlődött is a fent már meghajlított tér-idő kontinuumból. 

Jászladányi a kiszabadulása után azonnal elindult a XII. századi Szent János Kórházba, tetszhalott harcostársa testrészeivel, hogy aztán majd újra eltűnhessen a világ szeme elől a méltán híres harcos, utazó, igazságosztó.

Mi pedig bizakodva várjuk, hogy a Jászladányi Nándor-félék bizakodása valósággá cseperedjen, és ha halottakat nem is, de legalább az alapellátásunkat képes legyen a magyar egészségügyi rendszer megoldani legalább egy európai átlag szinten.

Sajnos azonban a valóság egész más. Itthon az egészségügy valahol a XX. század elejének színvonalán van, köszönhetően nyilván Sorosnak, aki kevésbé bizakodva tekint szemöldökét összeráncolva a jövőnkre. Bármennyire is bizakodó az államtitkár, arra semmi ok sincsen, ezt tökéletesen szemléltette a Népszavában megjelent minapi cikk, amely az egészségügy 2010 és 2017 közötti helyzetét szemlélteti, és furcsa módon nem Sorost nevezte meg felelősként a jelenlegi helyzetért.

Ebből a cikkből három dolog derül ki, ami felelős az egészségügy jelen állapotáért. Az első az, hogy jelenleg semmiféle program nincs arra vonatkozóan, hogy milyen egészségügyi ellátást kívánunk megteremteni. A második: semmiféle politikai akarat nincsen arra vonatkozólag, hogy tisztességes egészségügyünk legyen. És végül a harmadik, hogy a jelenlegi vezető rétegen belül nem található olyan személy, vagy vezetői kör, amely képes lenne bármiféle pozitív változást elérni az egészségügyön belül, a NER tökéletesen kitermelte ide is az inkompetens vezetőket. 

Így pedig ez a terület a bizakodó percemberkék, az opportunista, megélhetési vezetőké és fogantatás közben daloló imbecilliseké lesz. 

Miközben a betegek szép csendben, de legalább bizakodva halnak meg az ellátás elégtelensége miatt.

Tovább

Az Inkvizíció lovasai

Pontosan húsz évvel ezelőtt, nem sokkal az RTL Klub indulása után a kereskedelmi csatorna komoly kihívással nézett szembe. Martin Scorsese világhírű filmdrámáját, a Krisztus utolsó megkísértését tűzte műsorra, azzal azonban nem számoltak, hogy az itthoni, még rendszerváltás után hivatalban maradt katolikus főpapok komoly társadalmi tiltakozást indítanak el az akkor már tíz éves film bemutatása ellen.

A leghangosabban maga Paskai László bíboros  - akiről később kiderült, hogy Tanár fedőnéven ügynök volt - és a szeged-csanád megyei püspök, Gyulai Endre tiltakozott. Gyulaival akkor valahogy hallottam egy rádió interjút is, amiben a film bemutatása ellen érvelt, ám a riporter meglehetősen felkészült volt, és az utolsó kérdésével mattot is adott interjúalanyának. Ez valahogy így hangzott: “Püspök úr látta a filmet, amiről beszélünk? - Nem, nem láttam, de a hívek mesélték….” Az RTL végül visszavonulót fújt, a filmet nem mutatták be. Pedig egyébként ez az egyik legvallásosabb film, véleményem szerint. Hiszen Jézus a földi hívságok helyett végül a keresztfát választja.

Azóta próbálom a helyén kezelni azt, amikor bármelyik egyház a közélet kérdéseit próbálja hörgésével befolyásolni. 

Vonatkozzon ez az abortusztablettára, vagy a lombikbébi programra. Ez utóbbi bilit nemrég borította ki Veres András  győri megyéspüspök, aki szerint a lombikbébiprogram minden formája bűn. Bátor kijelentés ez egy olyan ember szájából, aki a családi kötődéseket oly kevéssé ismerheti, lévén elméletileg a cölibátus kötelezi, és nem utolsó sorban öregedő férfiként ritkán élhette bele magát várandós nő érzéseibe. Bár, ki tudja…

#veresandras #lombikbebi #egeszsegugy #mestersegesmegtermekenyites

Fotó: MTI

No de túllendülve a szokásos egyházi fontoskodáson, a lombikprogram az amúgy jelentősen elöregedő társadalmunk számára évi 2000 gyermeket jelent pluszként a 90 ezres éves élveszületési számhoz. Mégpedig törzskönyvezett, magyar gyereket, akik nem a mélyszegénységbe születnek bele, hiszen hiába az állami támogatás, a lombikprogram még így is több százezer forintba kerülhet családonként. Ergo, a mesterséges megtermékenyítés jelentékenyen hozzájárul a magyarság és a keresztény kultúra fennmaradásához. 

Ezt köpte most szembe a még egykori ügynököktől hemzsegő magyarországi despota katolikus egyház azzal, hogy a lombikprogram minden formáját bűnnek titulálta a győri megyéspüspök, és ettől nem határolódtak el társai egytől-egyig. Közeledünk ezekkel a gondolatokkal ahhoz a sötét atwoodi világhoz, amelyet a Szolgálólány meséje oly híven tükröz vissza. Ahol a nők nem mások, mint tenyészőgépek, akiket e nemes cél érdekében a kiváltságos réteg bátran megerőszakolhat a peteérés idején. 

Semmi lombik, ugye!

Ott ugyanis a mesterséges megtermékenyítés során több női petesejtet is megtermékenyítenek, de nem mindegyiket ültetik be az anyába. Megtermékenyítés után az ötödik napon történik a beültetés, mert ekkor a legfogékonyabb az embrió a megtapadásra a méhen belül. Az embrió - amely ebben az állapotban inkább sejthalmaz, hiszen un. pluripotens őssejtekből áll, azaz olyan sejtekből, amelyekből még bármilyenféle sejt és szövet is kialakulhat (szív, izom, hámsejt stb…) - ekkor két részből, egy belső (epiblaszt) és egy külső (trofoblaszt) részből áll, az utóbbi külső részből alakul majd ki a méhlepény, míg a belső részből majd maga a magzat. Ebből csak annyi a lényeg, hogy a beültetésre kerülő embrió még annyira kezdetleges, hogy csak két sejtcsoportot lehet megkülönböztetni, az egyikből a méhlepény lesz majd, a másikból a magzat. Azaz az egész nem más, mint egy sejthalmaz, ahol még a sejtek nem kezdtek el úgy osztódni, hogy abból az szervek, vagy szervrendszerek alakulhassanak ki. 

Sejthalmaz, ami sok-sok párnak a legnagyobb reményt jelentheti, és ami nem jöhetett volna létre természetes körülmények között, csak itt a lombikban. 

És ezt akarja most az könyörület jegyében  a győri megyéspüspök megbélyegezni, hogy ismét az inkvizíció gyönyörében fürödve nézze a meddő párok szenvedését. Visszatértünk a középkorba az istenítéletek világába, ahol a technika segítségét el nem fogadva a köpölyözés és az imádság az egyedüli gyógymód a máglyák tövében. 

De az élet védelme érdekében vajon hatékonyan küzdenek haladást elutasító középkorban élő egyházfik, például az abortusz ellen, azzal, hogy az egyetlen megoldásnak tiltást tartják a megelőzés helyett? Hatékony-e ez a fajta stratégia az abortuszok számának csökkentésére? Tetszett-e már hallani arról, hogy felvilágosító órákat tartanak ehhez értő szakemberekkel, parókiákon, az abortuszok számának csökkentése érdekében? A Katolikus Egyház még most is, a XXI. században is elítéli az óvszer használatát, a többi terhességmegelőző eszközről, tablettáról már nem is beszélve. Úgy viselkednek, mintha a szexualitás az bűn, és nem egy teljesen természetes dolog lenne. Ahelyett, hogy felvilágosítanának, tiltanak.

Pedig sokkal inkább a felelős szexuális oktatással kellene védeni az élet szentségét, mintsem tiltással és ostoba hörgéssel felkorbácsolni az indulatokat.

És azzal pedig, hogy  meg is bélyegezzük a lombikbébiprogramban részt vevő párokat, csak a sikertelenséget kódoljuk - egy amúgy is igen stresszes folyamat kellős közepén - mintsem az embriók beágyazódását.

De talán van itt még egy apró, és ám nem elhanyagolható érv amellett, hogy hirtelen miért is lett ilyen forró téma a lombikprogram, miközben a kormány éppen emeli a sikeres beavatkozások után a következő baba lombikciklusainak számát. Talán nem csak a szokásos ostobasága vezette Semjén Zsoltot, amikor nekirohant a legnagyobb magán-lombikprogram szereplőnek.

Talán megtetszett ez az iparág valakinek….Talán!

Tovább

Az Orvosi Kamara területi elnöke volt a zaklató nőgyógyász

Még 2014-ben számolt be az RTL Házon Kívül adása arról a nőgyógyászról, aki a beteghálát sajátosan értelmezve szexet akart betegeitől, vizsgálatokért, műtétekért. Az ügy érdekessége, hogy az adás után a doktor beperelte a csatornát, de keresetét elutasították, így a bíróság lényegében bizonyítottnak találta a vádakat. Ekkor a Magyar Orvosi Kamara is nagy nehezen  sajtónyomásra megmozdult, majd etikai vizsgálatot indított a nőgyógyász ellen, akit elsőfokon nem találtak bűnösnek, majd másodfokon hat hónapra eltiltották szakmájának gyakorlásától, ugyanis egy civil szervezet, a Patent Egyesület fellebbezett az elsőfokú döntés ellen. 

#égeristván #magyarorvosikamara #zaklatónőgyógyász #hálapénz #etikaibizottság

Fotó: RTL

Az etikai vizsgálatok disszonanciáját jól mutatja ezen eset mellett a veszprémi nőgyógyász ügye is, aki csak hálapénzért volt hajlandó megoperálni a daganatos, halálos betegeket. Ellene is nehezen, nyögvenyelősen indult etikai eljárás, ahol az elsőfokú tárgyalások alatt így mentegették, relativizálták a doktor cselekményeit - a HVG szerint: “enyhítő körülmény volt, hogy ha nem jött be a pénzkérés, akkor az orvos ingyen is elvégezte feladatát” 

Az eset rendkívüli felháborodást váltott ki, mind az elsőfokú, mind a másodfokú ítélet miatt, ugyanis számunkra, orvosokra nézve is szégyen, hogy a fenti két orvos fél év fizetés nélküli szabadság után újra betegekhez nyúlhat.

Hogy miért lehetnek ilyen enyhe etikai ítéletek olyan ügyekben is, ahol a világ fejlettebb részén az orvost örökre eltiltják, több magyarázat is van. Bár az etikai bizottságok függetlenek papíron az Éger István által vezetett Magyar Orvosi Kamarától, valójában nem. Itt minden mindennel összefügg. 

A bevezetőben szereplő zaklató nőgyógyász például a Magyar Orvosi Kamara esztergomi választókerületi elnöke volt 2009 és 2013 júliusa között, a MOK téjékoztatása szerint. Lemondása lakóhely változtatás miatt és nem a később kirobban botránya miatt történt meg. Érdekes, hogy a botrány - az RTL adása - 2014 május végén robbant ki, alig egy évvel a lemondása után, de így is elképzelhető, hogy zaklató cselekményeit még kamarai elnökként követte el. Bárhogy is van, az Orvosi Kamra rothadását tökéletesen mutatja az eset.

Figyelemre méltó az is, hogy jelen sorok íróját azért is ítélte el a Magyar Orvosi Kamra etikai bizottsága megrovásra, mert a HVG-nek adott interjú alatt így fogalmaztam: “Személy szerint nem várok sokat attól az etikai bizottságtól, amelynek elnöke az egyik hálapénzzel leginkább fertőzött szakterületről jön, és a hálapénz rendszerében szocializálódott” (Erről bővebben itt.)

És erre minden okom megvolt, hiszen az Országos Etikai Bizottság elnöke operálta - az azóta sajnos elhunyt édesapámat - majd tette el a borítékot, annak ellenére, hogy a daganat operálhatatlan volt. Márpedig az Etikai Kódex szerint: “az orvosok egymás között nem adhatnak, és  egészségügyi dolgozótól nem fogadhatnak el hálapénzt. Ennek megszegése kirívóan súlyos etikai vétség.” Azaz olyan, ami kizárással sújtható. 

Az eset elévült, és nem én adtam át a borítékot, hanem édesanyám, azonban a szemlélet jól kézzelfogható. Tökéletesen látszik, hogy fejétől bűzlik a hal, és sokszor az etikai bizottság nem tölt be más szerepet, mint a meglévő hatalmi struktúra védelmét. Hiszen valójában az ellenem indult etikai vizsgálat sem felségsértésről szól, hanem megfélemlítésről. Ugyanis kényes gazdálkodási kérdéseket tettem fel a Kamarának  (itt és itt), és még arra is kíváncsi voltam, hogy mennyi is Éger István Kamarai elnök fizetése, valamint hová folyik el a tagság által befizetett közel egy milliárd forint évente. Érdeklődésemet megalapozta, hogy nem volt olyan szervezet -Állami Számvevőszék (amely most a Gyógyszerészeti Kamara működését is elmarasztalta), Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság- aki vizsgálta és rendben találta volna a Kamara működését. Éppen ezért könnyen belátható, hogy a Magyar Orvosi Kamara vezetésének alapvető érdeke, hogy a jelenlegi feudális rendszer és a hálapénz fennmaradjon, ugyanis ez adja a megélhetésüket és a hatalmukat is, ha a rendszer borul, az elmossa őket is. 

Erkölcsi kérdésekben, mint a fenti példák is mutatják, nem finnyás a Kamara, mert nemcsak meghagyja sorai között azokat, akik erkölcsileg alkalmatlanok erre a hivatásra, hanem akár területi elnökök is lehetnek. 

Teljesen igaza van Rozsos Erzsébet ápolás etikusnak, hogy nem más ez így, mint sóhivatal.

Ahhoz pedig, hogy tisztességes egészségügyi ellátásunk legyen, fontos lenne, hogy a Magyar Orvosi Kamara fő tisztségviselői is feddhetetlenek és elkötelezettek legyenek a hálapénz visszaszorításának érdekében is.

Éppen ezért kérek mindenkit, hogy jelezze privát üzenetben, ha adott, vagy tudomására jutott, hogy a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságának bármely tagja fogadott el, vagy várt el hálapénzt kezelésekért, műtétekért. 

És írja alá ezt a petíciót, amely maguktól az érintettektől, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságának tagjaitól is megkérdezné, hogy mi a véleményük a hálapénzzel kapcsolatban. 

A változás kikényszeríthető, ha a jelenlegi egészségügy már sokakat zavar.

Bontsuk le a hálapénz alapú, feudális és korrupt egészségügyi rendszert!

Tovább

112 avagy a mentés halála?

Minden mentőhívást már idén átirányítanak a 112-es Központi Hívásfogadóba, azaz ha valaki a jövőben a 104-et (a mentők jelenlegi hívószáma) fogja tárcsázni, az a szombathelyi és miskolci hívásfogadókkal fog majd beszélgetni először - írja a langlovagok.hu. Onnan majd persze tovább kapcsolják a mentők szakembereihez, hogy a hívásra a megfelelő mentőt és ellátószemélyzetet tudják küldeni. 

#mentok #omsz #112 #104 #megszunika104 #mentszolgalatiranyitas

Fotó: Langlovagok.hu

A jelenlegi rendszerben, aki a 104-t hívja, az az Országos Mentőszolgálat 26 irányító csoportjának valamelyikével kerül kapcsolatba és egyenesen a mentőkkel beszél, tehát közvetlenül a helyi erőknek mondja el az információkat. Ha pedig valaki a 112-t hívja - mert például külföldi és ez az általános európai segélykérőszám az Unióban - akkor először a Központi Hívásfogadóval beszél, majd utána adják át a hívást a mentőknek, tűzoltóknak, rendőröknek. Ez fog most történni minden hívás esetén, a 104-es hívások átirányításával a 112-re, azaz  mindenki -az is aki eddig a 104-et hívta- először a 112-es Központi Hívásfogadó operátorával fog beszélni és azután adják csak át a hívásokat a megfelelő szerveknek. Ez pedig már nem uniós kötelezettség, az Unió csak azt írta elő, hogy működtetni kell a 112-es segélykérő telefonszámot, ami már régen megtörtént. De valamiért Magyarország ostoba stréberként továbbment ezen az úton és nem elégedett meg azzal, hogy a 112-es hívószám is elérhető, hanem ebbe a rendszerbe akarja integrálni a rendőrség és a tűzoltóság után a mentőket is, amit pedig senki sem kért Magyarországtól. 

Azt jól látjuk, hogy a 112 jelenleg hogyan működik, illetve hogyan nem: elértések, félrehallások és a végén emberéletek elvesztése, még a 104 teljes integrációja nélkül is. 

Nekem személyesen az elmúlt években három alkalommal volt szerencsém 112-es rendszerhez. Mind a három alkalommal rendőrségre lett volna szükség egy budai kerületben. Az első esetben -távollétemben - amíg a család aludt, betörtek a házunkba, amire a feleségem felébredt és persze hívta a 107-et, amely a 112-re irányítódott át. A hosszas beszélgetés és a pontos cím többszöri elmagyarázása után, majd végül a Teve utcai központba való kapcsolgatás után közölték, hogy 20 perc múlva tudnak rendőrt küldeni. “Miért az sok?” Annak ellenére, hogy azt nem lehetett tudni, hogy a betörő még bent van-e a házban. Végül többszöri telefonálgatás, cím ismétlés/leírás után kb. fél óra alatt ki is érkeztek a rendőrök. 

A második esetben egy lövöldözéshez kértem rendőri segítséget, szintén fél óra körüli kiérkezéssel, többszöri ide-oda kapcsolgatással, cím magyarázással. 

A harmadik esetben ismét betörtek, de immár nem hozzánk, hanem a szomszéd építkezésre. Láttam az elemlámpák fényét, amikor hívtam a rendőröket, persze hogy a 112-n keresztül, a kiérkezés itt is bő félóra volt, a jól ismert kapcsolgatással, cím ismételgetéssel stb…

A kiérkező rendőrök minden esetben kedvesek, és profik voltak. Nekik innen is köszönöm a segítséget. Az utolsó két alkalommal kérdésemre kiderült, a bő félórás kiérkezések a cím helytelen megadása és keresgélése miatt voltak. Sokkal előbb kiérkeztek volna, ha a jó címet kapják. Volt olyan eset, ahol az utca és volt olyan, ahol a házszám nem stimmelt. Budán ez bőven elég lehet, hiszen egy-egy utcát gyakran szakíthat meg erdősáv, lépcső stb… Ha az információ közvetlenül a kerületbe érkezik, nincs ilyen probléma, hiszen a járőrök ismerik a területüket és a reakcióidő is a töredéke lehetett volna a fentieknek. Ez utóbbi pedig az álmoskönyv szerint nem hátrány egy betörésnél, vagy lövöldözésnél.

Nekünk szerencsénk volt, azonban azoknak, akik tényleg kritikus állapotú beteg, vagy komoly közlekedési baleset miatt mentőket fognak várni, nekik is szerencséjük lesz?

A mentés most is komoly gondokkal küzd, nem a szegedi tanyavilágba nem ér ki 15 percen belül mentő, hanem előfordul, hogy a Deák térre sem. Mint ahogy a legutóbbi Aquapark-beli botrány esetén is leírta a szemtanú, hogy a mentőre több, mint 30 percet vártak újraélesztés közben. 

Ennek persze rengeteg oka van. A mentésirányítási rendszer elégtelen működése köszönhető a Mártai - Burány főigazgatói érában elolvadt 4.1 milliárd forint uniós támogatás hiányának is. Amely összeg annak a kikérdezési protokollnak a megvásárlását is jelentette volna, amely alapvetően határozza meg, hogy mi minősül mentőfeladatnak és mi nem. Például: mentő-, sürgősségi feladat -e egy építkezésen talált csontváz halálmegállapítása, vagy a két órás fájdalmakkal rendelkező - egyéb veszélyeztető tényezők nélküli - szülőnő kórházba szállítása a taxi helyett, vagy mentőfeladat -e három hetes panaszokkal a sürgősségi osztályra szállítás? (ezek mind megtörtént esetek) Ha ezekre a kérdésekre tud megfelelő választ adni a mentőszolgálat egy profi kikérdezési protokollal, akkor még mindig ott van a komoly humánerőforrás probléma, hiszen a mentésirányításból az elmúlt hónapokban tömegével mentek el a dolgozók - sajtóhírek alapján. Helyüket pedig tapasztalatlan, kevésbé képzett dolgozók veszik át, hiszen a telefont, a 104-et valakinek fel kell vennie. És akkor erre az amúgy is meglehetősen rosszul működő rendszerre ráteszünk még egy lapáttal, azzal, hogy ezt a siralmas hatásfokot is tovább rontjuk a 112 közbeiktatásával. 

Még légimentős koromban vezettünk be olyan Crew Resource Management (vállalti hatékonyságot és biztonságot növelő rendszer) rendszert, amelynek egyik fő alappillére a kommunikáció volt. Itt volt egy játékunk, ami arról szólt, hogy hogyan vész el az információ többszöri áttéten keresztül. A kísérlet rendkívül látványos, két-három lépcsőben már a fele sincs meg a tartalomnak. Márpedig a 112 mögött nem mentősök ülnek, így az átadott információ szinte biztosan sérülni fog, már az értelmezés szintjén is.

Ráadásul szinte borítékolható a 112-es operátorok és a mentősök közötti konfliktus is, amelynek jelei már most is látszódnak egy-egy Facebook kommentben, ami a gördülékeny együttműködést nem fogja segíteni. (Ez utóbbi kommentet csak a dolgozó biztonsága miatt nem teszem ki. De a lényeg az az, hogy a mentésirányító régiójától igencsak távol eső várost adott át a 112-es operátor, és amikor ezt a mentésirányító sérelmezete a 112-es operátor megfenyegette - kommentelő szerint.)

És persze nem utolsó sorban az integrálás komoly adatvédelmi kérdéseket is fel fog vetni, ugyanis plusz egy helyen fogják rögzíteni a betegadatokat, amelyek ugye akkor válhatnak például igazán kényessé, ha egy politikus mentális állapotáról van szó és persze ez ki is szivárog.

A 104-es segélyhívó szám teljes integrálásának nincsen egyetlen olyan pozitív vonatkozása sem a társadalom számára, amely miatt ez megérné. Szinte biztosra vehető, hogy az integráció miatt további csúszások is lesznek a kiérkezési időben, és ezek igen, okozhatják majd akár egy-egy beteg halálát is.

A teljes integrálás helyett sokkal inkább olyan megoldásokra kellene pénzt költeni, amelyek a betegbiztonságot növelik, mint az a rendszer, amely például azonnal megmutatja a hívó  tartózkodási helyének koordinátáit baj esetén. 

Valamint nem ártana már végre olyan Mentőszolgálaton is dolgozni, ahol nem a teljesen alkalmatlan vezetők adják egymásnak a kilincset kétévente, hanem valóban szakmai, menedzsment szemléletű vezetés képes a jelenlegi válságából kivezetni a mentőket.

Hogy a 104 bekebelezéséhez mégis milyen érdekek fűződnek, miért történik meg annak ellenére, hogy tökéletesen látszódik ennek a döntésnek a végzetes hibája, nos talán egyszer majd egy oknyomozó újságíró utánajár!

De talán egyszerűbb lenne leszereltetni a kéklámpát és a szirénát a mentőautókról, ha már úgyis az a cél, hogy minél többet késsenek. 

Tovább

Kíváncsi az Orvosi Kamra elnökének fizetésére?  Megrovást kap!

Megjött az elsőfokú határozata annak az ügynek, amit azért indítottak ellenem, mert meg kívántam ismerni a Magyar Orvosi Kamara elnökének és az elnökségnek a teljes javadalmazását, valamint az Orvosi Kamara gazdálkodását, és ha ez még nem lenne elég, kritizálni merészeltem mind Éger István, mind Cser Ágnes megélhetési vezetők ténykedését.

Mielőtt részletesen megtekintenénk az elsőfokú Etikai Bizottság - nem mellesleg meglehetősen együgyű - határozatát, elvégeztem a házi feladatot, és kijavítottam azt. Megdöbbentő, hogy egy magát hatóságnak képzelő gittegylet ilyen helyesírással bármit is kiad a kezéből. A vesszőhibáktól eltekintve van, ahol nem sikerült egyeztetni az alanyt és az állítmányt, vagy az igeidőket, de van ahol a névelők hiányoztak, és van olyan is, hogy komplett mondatot írtak le úgy, hogy annak nem volt értelme. Mégis talán a Kazinczy-díjat a panaszlott szóért kaphatnák meg a szerzők, ilyen szó ugyanis a magyar nyelvben nincsen.

#égeristván #magyarorvosikamara #cserágnes #etikaivizsgálat #felségsértés #megrovás

Igazából sokkal súlyosabb büntetésre számítottam, hiszen ha a veszprémi onkológus egy megrovással megúszhatja azt, hogy csak olyan betegeken végzett el életmentő beavatkozásokat, akik 150 ezer forintot fizettek neki, vagy az ellen a nőgyógyász ellen kamarai etikai vizsgálat sem indult, aki “műtői költségekért” kért pénzt egy sürgős császármetszés után, a Kamara és annak vezetőinek a kritizálása sokkal súlyosabb etikai elbírálás alá kellene, hogy essen.

Magáról a határozat tartalmáról és annak születéséről is érdemes néhány szót szólni. Az egész olyan, mint amikor egy buta orvos jogászt próbál játszani. De ez ebben az esetben nem sikerült. 

#égeristván #magyarorvosikamara #cserágnes #etikaivizsgálat #felségsértés #megrovás

Mint ismeretes, június 13-án vettem át az Etikai Bizottság levelét, amelyben az etikai eljárást június 14-re tűzték ki, személyes megjelenési kötelezettséggel. Tekintettel arra, hogy a tárgyalás előtti napon kaptam meg a levelet a tárgyalás időpontjáról (ez egyébként jogszabályilag sincs rendben), kértem annak elhalasztását. Ennek ellenére a tárgyalást megtartották, meghallgatásom nélkül, és határozatot is hoztak. A legviccesebb mondata a jogászkodni kívánó orvosoknak az az, hogy: “A bizottság a kifogást (a tárgyalás elhalasztására vonatkozót sic!) nem fogadta el, mivel a kézbesítés időpontját maga a panaszlott orvos határozta meg azzal, hogy postafiókba helyezett leveleinek átvételi időpontját maga döntötte el.”

Jaj! Naszóval, a leveleket úgy kell kézbesíteni az idevonatkozó jogszabály szerint, hogy azt az érintett a tárgyalást megelőző 5 nappal megkapja. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvénynek (KET). 46.§ 3-as pontja alapján: “Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal megkapja.”)

Miután a posta a 15. napon küldi vissza az értesítést, ha nem keresték (innentől kézbesítetté is válik) és a postára érkezés is általában 2-3 nap, plusz az öt napos jogszabályi limit, a leveleket a kitűzött tárgyalás előtt legalább 23-25 nappal előbb fel kell adni. A tisztelt Bizottság ezt a levelet május 26-án pénteken postázta, és a tárgyalás az ezt követő 19. napon kívánta megtartani.

További érdekessége a határozatnak, hogy a megélhetési szakszervezeti vezető, Cser Ágnes, aki nem orvos, és betegem sem volt, vajon milyen alapon panaszolt be, és panaszát milyen alapon fogadta el az Etikai Bizottság, úgy, hogy az ítélet indoklásában egyetlen egy konkrétumot sem tartalmaz, amivel megsértettem volna az - amúgy szintén olvashatatlan, helyesírási hibákkal tűzdelt,  és ostobán megszerkesztett - Etikai Kódexet. 

#égeristván #magyarorvosikamara #cserágnes #etikaivizsgálat #felségsértés #megrovás

Éger István és az elnökség panasza érthető, hiszen munkájukat és ténykedésüket kifejezetten károsnak, az általuk irányított Magyar Orvosi Kamara működését pedig mind az orvosok, mind az egészségügyi dolgozók ellen irányulónak ítélem meg. Hasonlóan Cser Ágnes egészségügyben betöltött szerepéhez. Mindkét vezetőt csak és kizárólag a hatalmuk és pozíciójuk megtartása érdekli, és ezért hajlandóak egy egész ágazat fejét a víz alá nyomni.

Különös igaz ez akkor, amikor már olyan kevés az orvos és a szakszemélyzet, hogy komplett kórházi osztályokat kell bezárni. Valamint napról-napra egyre kevesebb orvossal kell az egyre több beteget ellátni. A minap éppen az egyik onkológus főorvos ismerősöm dobta be a törölközőt, és választotta a sokkal nyugalmasabb privát szférát. Annak ellenére, hogy imádta a szakmáját, és még a leterheltséget is évekig jól bírta, besokallt. Elege lett abból, hogy naponta 40-50 komplikált rákos beteget kellett ellátnia, hogy késő estig bent maradt a betegek miatt, hogy egy-egy vizsgálatot (CT, MR, biopszia stb…) csak kiskapuk és személyes kapcsolatok révén volt képes elintézni, ha egyáltalán sikerült. Elege lett a felszereléshiányból és abból is, hogy egy csomó onkológiai gyógyszerért egyéni méltányossági kérelmet kellett benyújtani az Egészségügyi Államtitkárságnak (az OEP már ott van). 

És egyáltalán elege lett az egészségügy teljesen reménytelen, kilátástalan helyzetéből.

Abból a helyzetből, amely a mai egészségügyet jellemzi, és amelyhez Cser Ágnes és Éger István, illetve a jelenlegi Magyar Orvosi Kamara vastagon hozzájárult!Mert félreértés ne legyen, ez a helyzet nem tegnap alakult ki, Éger Istvánnak és Cser Ágnesnek ebben évtizedes munkája van. 

Ezzel pedig egyszer el kell számolni, és ez már nincs is messze! 

Ami pedig az Etikai Bizottság határozatát illeti, elteszem emlékbe ebből a korból, és igen, természetesen éltem a fellebbezés lehetőségével. Folytatom….

Tovább

Bemutatkozás

Dr. Kunetz Zsombor MBA, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő. Oxyologus szakorvos 1995 óta foglalkozik mentéssel. Az Országos Mentőszolgálat Motoros Mentő projekt alapítója és vezetője, majd a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. orvosigazgatója 2005- 2010-ig. A légimentés szakmai vezetőjeként az összes egészségügyi képzésért, oktatásért felelt. Advanced Life Support (ALS) és European Pediatric Life Support (EPLS) provider. Aeromedical Crew Resource Management és Helicopter Emergency Medical Service (HEMS) oktató.


MBA képesítését a Szent István Egyetemen szerezte. Később a magán szektorban az Istenhegyi Magán Klinika Zrt. vezetője, az IT tagja. Jelenleg szabadúszó orvos, tanácsadó, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő.


Facebook oldal

Röntgen

blogavatar

Látlelet a magyar egészségügyről

Facebook

Utolsó kommentek

Címke felhő

Nem tartozik címke ehhez a bloghoz!

Feedek

Feedek