Breaking! Kirúgták Orbán háziorvosát!

Sajtóhírek szerint menesztik dr. Beneda Attila helyettes államtitkárt. Beneda XII. kerületi háziorvosi praxisát hagyta ott 2010-ben a Szócska féle egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöki pozíciójáért. Megbízatása már akkor is jelentős meglepetést okozott, hiszen azon kívül, hogy Orbán Viktor háziorvosa volt, más érv nem jöhetett szóba kinevezésére. Önéletrajza szerint egyenesen a háziorvosi praxisából került az Emberi Erőforrások Minisztériumába, először mint kabinetfőnök, majd később 2014-ben egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár, mindezt mindenféle vezetői tapasztalat nélkül. E tapasztalat hiánya nyilvánvalóan nem zavarta a kormányzatot, ugyanis Zombor lemondása után rövid ideig megbízottként még az államtitkárságot is vezethette, mi több, neve komolyan felmerült az államtitkári castingon (nem meglepő módon állítólag maga Orbán szorgalmazta a kinevezését).

Beneda Attila egészségügyi államtitkárság Ónodi-Szűcs Zoltán Orbán Viktor

Kép: http://nava.hu/id/595578/

Munkásságát gyakorlatilag az átlag NER huszár karrieríve jellemzi. Viszonylag keveset szerepelt nagy nyilvánosság előtt, többnyire akkor is ostobaságokat beszélt. Azonban igen tevékenyen részt vett kabinetfőnökként a Szócska féle ámokfutásban, ezért is volt kifejezetten meglepő - azok számára, akik nem ismerték a hátteret - hogy Szócska menesztése után maradhatott a posztján. Hozzá nem értése szinte minden területen megmutatkozott, többek között felelős lett volna a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok számának csökkentéséért, ezt a feladatát is hasonló hatékonysággal végezte, mint általában bármelyiket:  a betöltetlen praxisok száma növekszik, az egészségügy talán soha nem látott válságát éli.
A hír a leváltásáról mindenesetre meglepő, hiszen csak alig fejeződtek be - Beneda vezetésével - az egészségügyi bértárgyalások, amelyek eredményével az egészségügy tárca módfelett elégedett. (Persze Beneda szerepe a tárgyalásokban hasonló lehetett, mint az ellenkező oldalon ülő operettszereplőké (Éger, Cser), hiszen a keret adott volt, csak a szakdolgozók fejét kellett jobban a víz alá nyomni.)
Hogy mégis mi lehet a hirtelen leváltás mögött - az amit az államtitkár állít - hogy nem működött a kémia köztük, az aligha hihető, hiszen Benedát még Szócska botrányai sem tudták elmozdítani pozíciójából. 
Persze az is lehet, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán végre megtalálta a férfiasságát és elege lett abból, hogy rendszerint a feje felett átnyúlva próbál meg egy-egy politikai kalandor beleszólni az egészségügy kérdéseibe és ezzel a huszárvágással üzent a miniszterelnöknek és köreinek, hogy a gyeplő márpedig az ő kezében van. De ez is nehezen elképzelhető, hiszen ezt megtehette volna akkor is, amikor ellenkezését semmibe véve határoztak az OEP megszüntetéséről. 
Az okokat keresve azonban előbukkant egy 2012-es cikk a HVG-ből (Csomagolóművészek), ami arról ír, hogy hogyan is zajlanak kishazánkban a nagyértékű egészségügyi eszközbeszerzések. Konkrétan a CT és röntgen beszerzések. Majd itt van a legújabb botrány is a nagy értékű röntgengépekkel kapcsolatban, ahol egy ellenzéki párt szerint hiányzik a Bács-Kiskun megyei kórházból három darab 600 milliós forintos röntgengép, valamint még mindig nem tiszta, hogy 2015-ben hogyan költöttek el 38 milliárd forintot 300 röntgengépre. 

Azt azonban, hogy valójában miért is menesztik Benedát ma még nem tudjuk, de ne legyenek illúzióink, helyét valószínűleg egy hasonlóan alkalmatlan NER huszár veszi át, aki természetesen valakinek a valakije lesz.


 

Tovább

Cser Ágnes ára

Megvan az a vicc, amikor két csiga beszél az autópálya szélén? Mindketten vágyakozva nézik az autópálya túloldalán a szép zöld füves mezőt. Megszólal az egyik puhatestű: Te Ágnes, menjünk át oda, ott minden zöldebb, harmatosabb, zamatosabb. Mire a másik puhatestű: Ne legyél már olyan bolond, oda születni kell!

Valahogy így gondolkodhatott Cser Ágnes is, aki a MOKKA pénteki adásában azt üzente azoknak, akik a a szakdolgozók bruttó10-30 ezer forintos béremelését - ami jó, ha nettó 5-18 ezer forintot jelent - keveslik:  “Aki ezen fanyalog, annak azt tudom mondani, hogy olyan országba kell születnie, ahol a nemzetgazdasági jövedelem lehetővé teszi a ötszörös és tízszeres jövedelmet.”

Cser Ágnes egészségügy béremelés Éger István RESZASZ Ónodi-Szűcs Zoltán

Fotó: Origo.hu

Nos az rendben van, hogy Cser Ágnes megtanult egy új fogalmat Ónodi-Szűcs Zoltán után, mint nemzetgazdasági jövedelem, vagy GDP, ehhez szívből gratulálok, mert ebből is látszik, hogy jó pap holtig tanul. Na de hogy szakszervezeti vezetőként ugyanazt az érvrendszert alkalmazza, mint egy bértárgyaláson a vele szemben ülő államtitkár, az már kissé aggályos. Cser Ágnes ráadásul úgy ült le bértárgyalni, hogy egy alapvető - általános iskola második osztályos - matematika feladattal is komoly problémái vannak. A Mokkában elhangzottak szerint ugyanis számára a több, mint 56%-os béremelés megduplázott bérnek számít, azaz Cser számítása szerint az 56% igazából 100%-nak felel meg (MOKKA 1perc 53). Talán ezért is értékeli a szakdolgozók szempontjából áttörésnek a nettó 5-18 ezer forintos béremelést. 

Az valószínűnek tűnik, hogy  mind Cser Ágnes, mind Éger István a pozíciójukat és annak megtartását nagy mértékben annak köszönhetik, hogy a jelenlegi kormány engedi, hogy megtartsák azt. Hiszen különben nem sikkadhattak volna el olyan botrányok, amelyek az Orvosi Kamarát alapjaiban rázták meg és Cser Ágnes is megkérdőjelezhető botrányok után lett szakszervezetének elnöke. 

Így már kissé jobban érthető, hogy miért is képviseli a jelek szerint sokkal inkább az egészségügyi államtitkárság érdekeit, mint a rábízott szakdolgozókét.

Pontosan ezért számára nincs semmiféle más út, mint hurráoptimizmussal dicsőíteni a szégyenletes bértárgyalást, hiszen az egészségügyi dolgozók már a tavalyi május 12-i országos tüntetésen egyértelműen a tudtára adták, mi az ágazat véleménye az immár lassan évtizedes mindenkori hatalom iránti lojalitásáról: felszólalását kifütyülték, beszédét elmondani nem hagyták.

A jelenleg hatályos szabályozás pedig - valószínűleg nem véletlenül - az olyan zavaros érdekképviseletei vezetők malmára hajtja a vizet, mint Cser Ágnes. Hiszen a szakszervezetnek a legfontosabb mérőszáma a tagok száma, minél nagyobb a taglétszám, annál nagyobb befolyást képvisel. Persze, hitelt érdemlően igazolnia kell a szakszervezetnek a létszámát. Ez pedig csak úgy történhetne meg, ha a tagok névjegyzékét átadná a munkáltató számára. Azonban adatvédelmi szempontok szerint a szakszervezet ezt nem teheti meg, így szinte lehetetlen a valós taglétszámot számon kérni. Még akkor is, ha a gyakorlat az az, hogy a szakszervezet közjegyzői letétbe helyezi a tagnévsort, ugyanis nehezen képzelhető el az, hogy Dr. Kovács Aranka VIII. kerületi közjegyző elkezdi majd a névsort ellenőrizni, és pipálgatni, hogy valójában ki is a tagja a szakszervezetnek. Értelemszerűen így nem nehéz elképzelni akár azt sem, hogy egy-egy szakszervezet mesterségesen duzzaszthatja fel a taglétszámát, akár azzal, hogy nem törli a névsorból a kilépő/kihalókat, vagy akár egyéb furfangos módon.

Talán az sem véletlen, hogy a Cser Ágnes legnagyobb ellenfelének azt a RESZASZ-t (Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete) tartja, ami már az Országos Tisztifőorvoshoz fordult annak meghatározásához, hogy mi is tartozik az elégséges szolgáltatás definíciójába, amit egy esetleges sztrájk alatt is mindenképpen nyújtani kell, illetve pontosan mi is ezen kérdések meghatározásában az ÁNTSZ szerepe. Persze az OTH úgy próbálja a sztrájkot megakadályozni, hogy egyszerűen nem válaszol, így pedig nem lehet a sztrájkot elkezdeni. Tehát megpróbálják azt a munkavállalói jogot is korlátozni az egészségügyben, ami egyébként minden munkavállalót megillet, a vasutastól a buszvezetőig.

Az fenti hivatkozás, miszerint a nemzetgazdaság jelenleg nem bír el nagyobb mértékű béremelést, egyszerűen nem igaz, hiszen jelenleg is több száz milliárd forintot költünk el stadionok, sportcentrumok, kisvasutak építésére, vagy éppen hitéleti támogatásra, arról a néhány száz, vagy akár ezer  milliárdról, ami így, vagy úgy elveszti a közpénz jellegét, már nem is beszélve. Csupán a prioritások felállítása lenne a fontos, és ha ebben benne van az egészségügy, akkor akár az angliai bérek is garantálhatóak, német színvonalú ellátás mellett. Addig amíg elfogadjuk azt, hogy Magyarországnak nincsen önálló egészségügyi minisztériuma, ellenben van kisvasútügyi kerékpározásért felelős kormánybiztosa, addig ne is álmodjunk  afrikai állapotú egészségügynél jobbat.

Hogy Cser Ágnes mikor költözik, azt nem tudjuk, azonban az biztos, hogy ő legalább jó helyre született, hiszen a magyar egészségügy operettszereplőjeként jól megél azokból, akiket képviselnie kellene, még annak ellenére is, hogy feladatát a kormány hű bérenceként teljesíti és  rendszeresen szemenköpi a képviselteket.

Tovább

Csúnyán szemen köpte az ápolókat a Kormány

“Helló Ági! Zoli vagyok, itt van a vonalban Pista is. Ági, mi legyen már ezzel a bérkérdéssel? Tudjátok, a túlmozgásos plébános tiszteletes már nagyon akar valami pozitív hírt. Mindjárt kezdődik a Szulejmán! Figyeljetek, az orvosoknak adjunk 107 ezret, ez így oké, mert akkor a szakdolgozóknak majd kerekítve adunk 10 és 30 ezer között valamit. Aztán, majd a szakdolgozók úgyis nekiesnek az orvosoknak, hosszútávon ezzel is fokozva az orvos ellenességet, persze rendelünk még egy-két szaftos orvosos sztorit a TV2-től is. Jó így? Pista? Ági? Ezzel leverjük az örök elégedetlenkedőket, és nektek is könnyebb lesz. Aztán majd ha az orvoshiány miatt naponta más megyébe küldjük a szakorvosokat operálni, elég lesz csak a bérmegállapodásra visszautalni, hogy hé fiúk, most kaptatok egy csomó pénzt. Na, akkor holnap bejelentjük, de most tegyük le, mert kezdődik a Szulejmán”

Nem csodálkoznék, ha valahogy így került volna pont az egészségügyi dolgozók maratoni bértárgyalására, ami a sajtóbeszámolók szerint késő estéig tarthatott.

egészségügy bérmegállapodás átverés Éger István Cser Ágnes Ónodi-Szűcs Zoltán Balog Zoltán Szentes Tamás #enesazegeszsegugy

Az eredményt ismerve nem meglepő, hogy a kormánnyal szemben ülő két operettszereplő, Éger István és Cser Ágnes miért húzta hónapokig a tárgyalást és választotta a kifárasztásos módszert. Abban bíztak ugyanis, hogy az amúgy tárgyalásnak nem nevezhető - ott ugyanis van játéktér, de itt adott volt a keretösszeg, és csak annak elosztása volt a tét -  megbeszéléssorozat majd olyan hosszúra nyúlik, hogy mindenki beletörődve fogja fogadni a már előre láthatóan csekély eredményt. Bíztak abban, hogy az általános fásultság majd fedi szerepüket ebben a gyalázatban. Arra is próbálnak játszani, hogy az orvosok száját a nagyobb bérkerettel fogják be, hiszen ez jelenti a kisebb, de erősebb lobbit.

Persze, az sem véletlen, hogy ők ültek a tárgyalóasztal ezen oldalán szemben a kormánnyal, hiszen személyük garancia volt a botránymentes tárgyalássorozathoz. Nem véletlen, hogy a Magyar Orvosi Kamara gazdálkodását jótékony homály fedi, annak ellenére, hogy néhány éve már a felügyelőbizottság is komoly aggályokat támasztott a működésével szemben. Persze sem ügyészségi, sem egyéb nyomozás nem indult a megbízható káder által irányított Kamara ellen. Éger fizetéséről meg itt írtam. De mint tudjuk, az “egyszer majd mi is kérünk valamit” napja eljött és ennek lehet az eredménye ez a gyalázatos béralku, ahol az ápolók nettó 5 és 18 ezer forint körüli összegnek örülhetnek majd minden hónapban. Ez oly mértékben megalázóan kevés, hogy nem csodálnám, ha most tömegesen mondanának fel az egészségügyi szakdolgozók.

Persze a szakorvosok most jobban jártak, hiszen ők  nettó olyan 60-70 ezer forinttal vihetnek többet haza, majd még egyszer ennyit  a jövő év végén. Ami azt jelenti, hogy egy húsz éve a pályán levő orvos alapfizetése a mostani 140 000 forintról 247 000 forintra, jövő év végén pedig 347 000 forintra nő, azaz - gyerekszámtól függően - a végén nettó 250 000 forint körül vihet majd haza. De ez csak a szakorvosokra vonatkozik, azaz semmi más nem történt, mint a rezidensek alapjövedelmét érték utol, egy kezdő mérnök fizetése képében. Nos, ennek tükrében ez a bérnövekmény aligha lesz alkalmas a hálapénz visszaszorítására.

És akkor ne tessék nekem jönni azzal, hogy ez az alapilletmény és minden egyes plusz ennek az összegnek a szorzata, hiszen az ügyelet mind a mai napig nem számít bele a nyugdíj számításba. Sőt, 2004-ig még munkaidőnek sem számított! Valamint nem ismerek más olyan szakmát, ahol a heti kötelező munkaidő 40 óra helyett 48 óra lenne.

Az előre látható volt, hogy az előzetesen belengetett 80-85 milliárdos összeg nem lesz arra elég, hogy tisztességes béremelést hajtson végre a kormányzat, hiszen ennek legalább a háromszorosára lenne szükség. Tehát a most ígért 100 milliárd forintnak is legalább a kettő és félszerese szükséges ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók bére hosszútávra rendeződjön és a hálapénzt ki lehessen vezetni a rendszerből.

Ha másra nem is volt jó az egész béralku, arra bizonyosan, hogy az eredmény ismeretében megpróbálja az amúgy sem egységes és összetartó egészségügyi társadalom megosztottságát tovább fokozni. Lehet majd az általában amúgy is jobb helyzetben levő orvosokat utálni a magasabb bér miatt. Ennek a célnak felelhetett meg  mint egy  jól idomított NER csimpánz, Szentes Tamás az országos tisztifőorvios is, aki a bértárgyalások lezárta előtt pár nappal Sándor Máriát illette kritikával és kérte számon a hivatástudatot 98 000 forint nettóért.

Reményeim szerint mind az orvosok, mind az ápolók átlátnak a méretes szitán és ennek a megosztó és szégyenletes eredménynek a láttán vagy sürgősen elkezdenek csomagolni, vagy végre egy jól működő partneri viszonyt kialakítani, ahol az érdekeiket megfelelően tudják majd egységesen képviselni.

De addig is  jó lenne, nagyon jó lenne, ha valahogy ezt a két operettfőhőst eltakarítanák az útból, mert semmi mást nem csinál Éger és Cser, csak a saját pozíciójábaa kapaszkodva nyomja közel 130 ezer egészségügyi dolgozó fejét víz alá.  

Áttörésnek pedig még akkor sem értékelném ezt a megállapodást, ha Matolcsynak köszönhetően 15 %-os lenne a negatív infláció.

Orvosként pedig szégyellem magam, hogy ma Magyarországon ez a megbecsülés jut ápolótársaimnak.

Tovább

Nesze baszd meg, itt egy kórház!

Tél volt és hó esett, jöttek az ünnepek, gondolhatta a kormányfő, amikor a legutóbbi kormányülésen döntöttek Budapest egészségügyi fejlesztéséről, június 3-án. Döntöttek az új szuperkórházról és arról a 335 milliárd forintról, amit Budapest egészségügyi átalakítására szánnak. Hogy a döntés milyen állapotban született, ki mennyi páleszt, szotyit, vagy más serkentőt fogyasztott, hogy esetleg Deutsch Tomit is meghívták-e porozni, arról nincs hír. De egy  biztos, józan megfontolt állapotban ilyen döntés nem születhetett volna.

Budapest egészségügy egészségügyi fejlesztés szuperkórház kormány Felcsút kisvasút #enesazegeszsegügy

A fővárosban és az agglomerációjában közel 3 millió ember él, fekvőbeteg ellátásukért leginkább a budapesti kórházi struktúra felelős. Azt pontosan tudjuk, hogy ez a struktúra rossz és lassan már balkáni szinten sem képes kiszolgálni a hozzátartozó betegeket. Éppen ezért sokan, sok helyen megemlítettük, hogy 3 - 4 szuperkórházra van szüksége a városnak, olyanokra, mint egy jól felszerelt megyei kórház. Pontosan olyanokra, amelyeket az utóbbi időben több vidéki nagyvárosban uniós forrásból felújítottak. Azt is viszonylag egyértelműen sugalltuk, hogy a 4 szuperkórházból csak egyet kell a nulláról megépíteni, a másik három fejleszthető lenne már meglévő kórházak átalakításával, a  többit pedig be lehet zárni, vagy más irányba fejleszteni. Annak meg végképp egyértelműnek kellene lenni egy egészségügyi kormányzat számára, hogy a jelenleg is megtalálható pavilonrendszerű kórházaknak (István, János, László) a modern egészségügyi ellátásban semmiféle szerepe nem lehet.

És akkor úgy látszott, hogy az üzenet kezd átmenni a vér-agy gáton és talán valami apró csíra kezd a kormányzati szalonna- és pálinkaködön átsejleni, hiszen maga az egészségügyi államtitkár nyilatkozta azt a minap, hogy legalább három szuperkórház kell Budapestre.

De nem, kutyából nem lesz szalonna, sem pálinka! A kormány a legújabb döntése szerint az Etele téren kíván kórházat építeni. Az Etele téren, ami a szuperkórházzá fejleszthető Szent Imre Kórháztól néhány utcányira van. És ez a szuperkórház lesz a felelős az észak-budai, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó agglomeráció ellátásáért, mert a János kórházat (egyébként nagyon helyesen) bezárják. Tehát Leányfaluról a beteg a több, mint 30 kilométerre lévő Etele térre fog mentőzni, akár életveszélyes állapotban is, teljesen keresztül vágva a fővároson északról-délre. 

A döntés annyira irracionális, mintha az ország ellátására Felcsúton egy kórházfalut hoznának létre, és egyben minden kórházat bezárnának, de a kisvasút hálózatot azért bővítenék.

Nem is tudjuk, hogy mi lehetett a döntés hátterében, esetleg egy ma még jól leplezett telekügylet, vagy egész egyszerűen a fent már leírt serkentők hatása, amely pszichés problémával társult, talán szimpla Budapest-gyűlölet, vagy mindezek együttese. Netán a döntés úgy született, hogy “nesze, baszd meg, itt a kórház” a rebellis budapestieknek, vagy az Etele tér volt az első terület, amit a miniszterelnök felismert Felcsútról a Parlamentbe menet? 

Hasonlóan elhamarkodottnak és túlzónak tűnik az a 335 milliárd forint, amit Budapest egészségügyi ellátásának fejlesztésére kívánnak fordítani. Erről még nem tudunk pontosabb részleteket, azonban a fenti példán is jól látszik, hogy az összeg jó része szét fog folyni teljesen értelmetlen beruházásokra, meg persze Matolcsy uncsitesókra. Emlékeztetőül, a Korányi projekt sürgősségi tömbjére 8.1 milliárd forint volt előirányozva. A Duna Medical Center kórházzá alakítása pedig a tervek szerint 20 milliárdos beruházást jelent, ha háromszor akkorát kívánnának építeni, ugyanabban a luxus kivitelben, az is “csak” 60 milliárdos beruházás lenne. Jó, egyszer élünk, legyen négy ilyen teljesen új szuperkórház, az még mindig csak 240 milliárd. És ekkor jönnek az unokatesók? Vagy esetleg a 335 millió forint tartalmazza a felcsúti kisvasút meghosszabbítását az Etele térig, hogy a falu apraja-nagyja az új szuperkórházban operáltathassa a benőtt körmét? 

És az egész lufit úgy fújják fel, hogy Budapest népe térdre-imára boruljon a kormány nagylelkűsége előtt. 

Pedig jó lenne tisztába tenni egy apró tényt. Nem tesz a kormány szívességet azzal a budapestieknek, hogy gondoskodik az itt élő mintegy 3 millió ember korrekt egészségügyi ellátásáról, mert ez nem szívesség, hanem ez a kormány kutyakötelessége. Pontosan annyira, mint bármely település ellátásának biztosítása. Hiszen az itt élő emberek jóval a létszámuk és arányuk felett járulnak hozzá az egész magyarországi GDP termeléshez, hiszen Budapest és Pest megye termeli az ország GDP-nek a felét. Azt az összeget is, ami lehetővé teszi egy stadion, vagy egy új kórház felépítését is. Tehát érdemes lenne megérteni, hogy TÖBB TISZTELETET BUDAPESTNEK!

Értem én, hogy volt egyszer egy kisfiú, aki Piko modellvonattal szeretett volna játszani a szobájában, és miután ezt nem kapta meg, később építtetett egyet magának és szerencsétlenségünkre nem baktert csinált belőle a Jóisten, hanem miniszterelnököt. Na de itt már nem önfeledt vonatozásról és stadionépítésről van szó, hanem az ország motorjának számító Budapest egészségügyi ellátásáról. 

Éppen ezért ennek a kérdésnek a megoldását talán szakemberekre kellene bízni és nem Budapestet alig ismerő, komplexusokkal terhelt pálinkafőzőkre. 

Ónodi-Szűcs Zoltán pedig fogja bátran kézen az ózdi főnökét és vigye minél messzebbre, tanítsa meg nyírségi pálinkát főzni, hátha ezzel részt vehetnek a Tállai-féle egészségmegőrző programban. De soha többé ne szóljon bele egészségügyi témába, mert szemmel láthatóan nem véletlen, hogy nem készített programot, és fejlesztési tervet sem. Ez utóbbi alól talán kivételt képezhet a saját Phd-védése.

Tovább

Adózzon-e az orvos? Kell-e online pénztárgép a lakásrendelőkbe?

Tegnap a Praxis Server Kft. által szervezett magánegészségügyi konferencián (Magánegészségügy 2016 – magánegészségügyi vezető konferencia) ismét felvetődött a nagyobb egészségügyi magánszolgáltatók régi vágya, hogy a magánrendeléseken is kötelező legyen az online pénztárgép használata, hasonlóan a fodrászokhoz. Az igény érthető és magyarázható is, hiszen a lakásrendelők számlaadási hajlandósága finoman szólva is hektikus, ellenben a nagyobb szolgáltatókkal, akik - már csak a forgalom nagysága miatt is - kötelezően kiállítanak számlát. Arról már nem is beszélve, hogy a nagyobb szolgáltatók azért általában törekednek valamiféle minőségbiztosításra is, és sokkal átláthatóbb a működésük, panasz esetén pedig a felelősség kérdése jóval egyszerűbben tisztázható. Persze a transzparenciának megvan a maga ára, hiszen a nagyobb szolgáltatók pár ezer forinttal drágábban mérik a szolgáltatásaikat, mint Kovács doktor a Körúton. 

egészségügy magánrendelő adó hálapénz egészségügyi államtitkárság Balog Zoltán #enesazegeszsegugy

Hippocrates "Klinika" Kharpatos Socrates doctorral

 A piac  pedig nem kicsi, a legnagyobb 150 egészségügyi szolgáltató éves  bejelentett árbevétele 65 milliárd forint, a lakásrendelőké, akár ennek többszöröse is lehet (forrás: Dr. Rékassy Balázs orvos-közgadász). Ezért is jogos  az a felvetés, hogy ugyanazon a piacon mindenki egyformán viselje a közterheket, azaz forgalma után fizessen adót. Ezt a fizetési hajlandóságot pedig az online pénztárgépek kötelezővé tételével lehet fokozni, ezért mantrázza egy-egy nagyobb szolgáltató ennek mielőbbi bevezetését. 

Jogosnak jogos az óhaj, azonban valóban szükségszerű-e, s amennyiben bevezetnék, vajon milyen következménnyel járna?

Egy normális társadalomban, ahol az orvosokat és az egészségügyi személyzetet helyiértéken kezelik és jól megfizetik, a kérdés fel sem merülhetne, annyira triviális lenne a válasz az online pénztárgépekkel kapcsolatban. Azonban szép hazánkban, ahol még külön egészségügyi tárca sincsen, hanem egy csúcsminisztériumot felügyelő miniszterhez tartozik az egészségügy, aki a szektor problémájából annyit ért meg, mint egy bájolgó rhesus majom, egészen más a helyzet. Pláne egy olyan ellátórendszerben, ahol a dolgozók az alacsony állami fizetésüket az állam beleegyezésével adózatlan hálapénzzel egészíthetik ki.

Ebben a rendszerben az online pénztárgépek bevezetése igencsak meggondolandó kell, hogy legyen. Ugyanis jelenleg nem csak a lakásrendelőkben és a magánszektoban folyik magánegészségügyi ellátás, hanem az állami intézményekben is. Hiszen Kiss főorvos a rendelési idejében nem csak a kórházba betévedt betegeket látja el, hanem özvegy Bruszkovicsnét a hetedikről, mint magánbeteget, persze adózatlan hálapénzért és a kórház vagy rendelőintézet eszközeivel, amiért megint csak nem fizet a főorvos úr bérleti díjat. Ezzel szemben a lakásrendelőben legalább saját eszközparkot használ, még ha néha ez valamilyen úton-módon az államiból vándorolt is oda. De ennél is fontosabb, hogy Kovács főorvos a lakásrendelőben csak munkaidőn kívül képes rendelni, hiszen egyszerre nem lehet két helyen, bár lassan már ebben sem vagyok biztos, mert ebben az országban csodák mindig vannak. Ezt a  kvantumfizikai állapotot (mármint Kovács főorvos munkaidőn kívüli magánrendelése) jelentős haszon koronázza, hiszen aki a magánrendelésen jelenik meg, az nem az állami rendelésen fog receptet íratni. De mi történik akkor, ha pillangóhatásként bevezetnék az online pénztárgépet? Kovács főorvos nem hülye, az eddig a rendszerből adómentesen kivett pénzét továbbra is szeretné magáénak tudni. Ezért egész egyszerűen fogja és bezárja a magánrendelését, és visszaköltözteti az állami ellátórendszerbe, Kiss főorvos úrhoz hasonlóan. Ez pedig továbbgyűrűzve azt fogja jelenteni a betegmegmaradási törvény szerint, hogy az eddig is túlzsúfolt állami (lehet nemzeti is, ha úgy jobban tetszik) egészségügyi ellátórendszer még zsúfoltabb lesz. Hiszen Özv. Bruszkovicsné követi az orvosát az államiba és az eddig szokásosat most majd nem rendelési díjként fogja megfizetni, hanem hálapénzként. 

Tehát amennyiben a jogos igények hatására bevezetnék a teljes magánegészségügyi ellátó hálózatba az online pénztárgépet, úgy még inkább számolni kell az eddig is leterhelt állami rendszer túlterhelésével. Azonban ez vagy így, vagy úgy, de megkerülhetetlen lesz.

Persze lehetne megoldás is a problémára, azonban ez pont annyira nem érdekli az egészségügyi vezetést, mint a tegnapi konferencia. Hiszen bár hívták az egészségügyi államtitkárságot, ők a meghívást azzal utasították vissza, hogy: kérem, ez a magánegészségügyről szól, mit kezdjünk állami vezetőként ezzel? Ez pedig nem csak ostobaságról és szűklátókörűségről szól, hanem a magyarországi egészségügyi ellátás ismeretének teljes hiányáról is, ugyanis - lassan már közhelyszerűen - a magánellátás hozzáférhetősége, minősége, egyáltalán a léte jelentős kihatással van az állami rendszer működésére.

Ja, a megoldás, tisztességes bér biztosítása és a hálapénz kivezetése, ekkor ugyanis teljesen kifehéríthető a rendszer. Sajnos azonban ennek még csak csírája sem látszik. De addig is, sok sikert az államtitkár úr Phd-jéhez.

Tovább

Bemutatkozás

Dr. Kunetz Zsombor MBA, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő. Oxyologus szakorvos 1995 óta foglalkozik mentéssel. Az Országos Mentőszolgálat Motoros Mentő projekt alapítója és vezetője, majd a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. orvosigazgatója 2005- 2010-ig. A légimentés szakmai vezetőjeként az összes egészségügyi képzésért, oktatásért felelt. Advanced Life Support (ALS) és European Pediatric Life Support (EPLS) provider. Aeromedical Crew Resource Management és Helicopter Emergency Medical Service (HEMS) oktató.


MBA képesítését a Szent István Egyetemen szerezte. Később a magán szektorban az Istenhegyi Magán Klinika Zrt. vezetője, az IT tagja. Jelenleg szabadúszó orvos, tanácsadó, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő.


Facebook oldal

Röntgen

blogavatar

Látlelet a magyar egészségügyről

Facebook

Utolsó kommentek

Címke felhő

Nem tartozik címke ehhez a bloghoz!

Feedek

Feedek