Semmibe veszi a Magyar Orvosi Kamara az Ítélőtábla ítéletét

Hiába nyertem közérdekű adatszolgáltatási pert a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ellen, a MOK a mai napig nem teljesítette ítéletben foglalt kötelezettségét.

Bár, a kért adatokra válaszolt, azonban ezek a válaszok többször köszönőviszonyban sem voltak a kérdésekkel. Tényleg néha olyan érzésem volt, mintha egy zsák fogyatékos bolhával leveleznék, a Magyar Orvosi Kamara a gazdálkodási kérdéseimre adott válaszai alapján.

Persze értem én, hogy nehéz releváns válaszokat adni, akkor, amikor a MOK tulajdonában álló Kft. szinte csak veszteséget termelt az elmúlt évtized alatt, arra a kérdésre, hogy mégis kinek és miért fizettek ki több, mint 20 millió forintot. De mégiscsak kíváncsi lennék arra, hogy ezen veszteségek és milliós összegek kifizetését végső soron mi tagok álltuk-e?

Ezért az alábbi levelet írtam Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara elnökének.

Fotó: Bruzák Noémi

Tisztelt Elnök Úr!

Köszönettel megkaptam a hivatalvezető úr által 2018. április 18-án megküldött válaszlevelüket, amely a Fővárosi Ítélőtábla ítélete alapján (2.Pf.20.105/2018/5/II) kötelezte a Magyar Orvosi Kamarát az általam igényelt adatok kiadására.

Az adatok egy részének kiértékelése jelenleg is folyamatban van.

Azonban az világosan látszik, hogy néhány kérdésre nem adtak megfelelő válaszokat.

Így nem elfogadható az a válaszuk, amelyeket a következő kérdésekre adtak:
“5. kérdés

Azon adatok, hogy az alperes résztulajdonában álló MOK Komplex Tanácsadó Kft. által személyi jellegű ráfordításként 2014. évben kifizetett 21.279.000,- forintból és 2015. évben kifizetett 22.000.000,- forintot meghaladó összegből kinek, milyen címen, milyen összeg került kifizetésre.

 

Válasz az 5. kérdésre:

A Magyar Orvosi Kamara, mint önálló köztestület nem fizetett ki személyi jellegű ráfordításként az érintett időszakban egyetlen forintot sem a MOK Komplex Tanácsadó Kft-vel jogviszonyban álló személynek.”

Ugyanis, a válasz nem a kérdésre adott válasz. Ha a kérdés úgy szólna, hogy milyen színű az elnök úr autója, akkor az Ítélőtábla ítélete alapján erre nem lehetne az a válasz, hogy kedd.

Itt, ebben az esetben pontosan ez történt, önök megkerülték a válaszadást és a kérdéstől teljesen független irreleváns választ adtak, nem sorolják fel, hogy az érintett kifizetésekkel kapcsolatban kinek, milyen címen, milyen összeg került kifizetésre. A kérdés nem arra vonatkozott, hogy a Magyar Orvosi Kamara, mint önálló köztestület milyen ráfordításokat eszközölt a MOK Komplex Tanácsadó Kft-vel jogviszonyban álló személyeknek, hanem arra, hogy maga a MOK Komplex Tanácsadó Kft. személyi jellegű ráfordításként kinek, milyen címen, milyen összeget fizetett ki a jelzett időszakban.

Hasonlóan nem elfogadható a következő kérdésre adott válaszuk sem:
“6. kérdés

A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek a cégvezető által megszerzett tulajdoni hányadra és a tulajdonszerzés indokára vonatkozó adatok.

 

Válasz a 6. kérdésre:

A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. törzstőke emeléséről a tulajdonos 2015. év elején döntött. Ez a Kft. cégvezetőjének készpénz befizetése révén realizálódott, melynek következtében a Kft-ben 33%-os résztulajdonra tett szert, azaz nem az addig fennálló Kft-ből vásárolt tulajdoni hányadot. Minderről az Orvosok Lapja 2015/3. számában az ügyvezető részletesen beszámolt, bemutatva a döntés hátterét és céljait, kielégítve a legnagyobb nyilvánosság tájékoztatásának természetes és jogos igényeit.”

Itt szintén nem a kérdésre válaszolnak, hiszen nem tudhatjuk meg belőle, hogy miért vált szükségessé a törzstőke emeléssel megvalósult idegen tulajdonszerzés. Mi indokolta az idegen tőke bevonását? Sajnálatosan, az említett sajtóterméket sem akkor, sem most sem kapom meg.

A fentiek értelmében, szíveskedjenek HALADÉKTALANUL teljesíteni az Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék ítéleteiben foglalt kötelezettségeiket, ellenkező esetben megindítom a Magyar Orvosi Kamara ellen a végrehajtási eljárást.

Azokra a kérdésekre, amelyekre részben, vagy egészben válaszoltak számos nyugtalanító, akár bűncselekményre utaló körülmény is található.

A következő kérdésre adott válasz, úgy tűnik, hogy nem igaz.

 “2. kérdés:

Az alperes által 2010. január hó 1. napját követően önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet részére nyújtott tagi kölcsönök vonatkozásában a tagi kölcsönt kapó személy nevére, a tagi kölcsön összegére, a tagi kölcsönnyújtás céljára, a tagi kölcsön visszafizetésének időpontjára és a felszámított kamatra vonatkozó adatok.

 

Válasz a 2. kérdésre:

Az érintett időszakban, a MOK Komplex Kft. részére – kamatmentesen - tagi kölcsönökét 22.250e Ft került kifizetésre, melynek célja a Budakeszi, Erdő utca 8. szám alatti ingatlan fenntartásának (építményadó, kert/növényzet gondozás) és cég alap működéséhez (banköltség, könyvelési díj) szükséges költségeknek a finanszírozása. Valamennyi tagi kölcsön 2013.11.14-én rendezésre került.”

Ugyanis 2013.11.14-én a rendelkezésre álló adatok szerint a tagi kölcsön nem került visszafizetésre, hanem a Szondi 100 Kft-be helyezték át.

“A tárgyi eszközök között került kimutatásra egy nagy értékű budakeszi ingatlan, melyet az átalakulás következtében 2013.11.14-től a Szondi 100 Kft-nek adott át, ez kivezetésre került az eszközök közül 107.248 Eft értékben…A kötelezettségek részaránya csökkent, mert a kiválás következtében a tagi kölcsön ill. elszámolt kamatának összege áthelyezésre került a Szondi 100 Kft-be. “ MOK Komplex Kft. 2013-as Kiegészítő melléklet.

Kérem, szíveskedjen erre is HALADÉKTALANUL válaszolni, és hogy a kérdést alaposabban megismerhessük, kérem szíveskedjék HALADÉKTALANUL  megküldeni számomra a 2013-as, 2014-es, 2015-ös és 2016-os évek főkönyvi kartonjait is!

Tekintettel arra, hogy ezt, ahogy a Főváros Törvényszék ítéletéből megismerhettük, önök elektronikusan tartják nyilván a gazdálkodási adatokat ez nem jelenthet problémát, hiszen ezen adatokat is elektronikusan kérem rendelkezésemre bocsátani.

A Fővárosi Törvényszék ítélete alapján: “a MOK tag felperesnek az alperes (MOK) gazdálkodására vonatkozó adatok kiadására vonatkozó kérelmével összefüggésben… a kérelmezett adatokat az alapszabály rendelkezései alapján is ki kell adnia”

Azaz a fenti adatokat kötelezően ki kell adniuk, már csak azért is, mert mindamellett, hogy mindezen adatok közérdekű adatoknak számítanak, tagként az alapszabályának 14/d pontja szerint “tájékoztatást kérhet a kamara gazdálkodásáról az illetékes kamarai tisztségviselőtől”.

Összegezve, kérem szíveskedjenek a kért válaszokat megadni, a kérdéses pontokat tisztázni, és a kért főkönyvi kartonokat rendelkezésemre bocsátani, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást megindítom a Magyar Orvosi Kamara ellen.

Üdvözlettel:

dr. Kunetz Zsombor

 

Tovább

Kényelmi díj maga az orvoslás is

Pörög a net azon, hogy néhány háziorvos önállósította magát, majd kifüggesztett lista alapján kényelmi díjat követel a betegektől akkor, ha házhoz kell mennie. Nemrég az egyik közösségi portálon fakadt ki egyikük, hogy a beteg visszakérdezett,  tud-e visszaadni ötezresből, pedig már a gázszerelő rezsióradíja is jócskán magasabb ennél, még akkor is, ha nem Mészárosnak hívják a gázosembert.

A lelkes háziorvos nem azon akadt ki, hogy a  beteg pár ezer forinttal gyakorlatilag megvásárolhatja az idejét és sokszor a recepttömbjét is - nem elfelejtve azt a tényt, hogy Magyarországon a beteg rendel és gyakran azt irat fel, amit jónak lát, némi háláért cserébe - nem azon pöfög, hogy az állami finanszírozásból egy szatócsboltot sem lehet fenntartani, nem azon dühöng, hogy nem telik egy nyomorult EKG gépre, nemhogy defibrillátorra, hanem azon, hogy csak párezret szánt özvegy Zitkovics néni az Augmentin felírására, vagy a sürgősségire beutalásra az agyfényesítő kezelésért.

#kényelmidíj #hálapénz #paraszolvencia #alapellátás #háziorvos #orvosikamara #égeristván

Fotó: nyugat .hu

Most meg kitalálták ezt a kényelmi díjat.

Őszintén szólva ez  a kényelmi díj már régebben is volt, csak szemérmesen átléptünk rajta. Hiszen számos háziorvosi, vagy központi ügyelet is foganatosított már egy kis plusz bevételt - még akkor is, ha nem tudott orvost küldeni a beteghez, hanem mentőtisztet, rosszabb esetben mentőápolót küldött ki orvosnak öltöztetve.  Ez eddig amolyan eltűrten zajlott, de mára már sok háziorvos és gyermekorvos szinte tökélyre fejlesztette a kényelmi díjat átalány formájában. Azzal, hogy pár tízezer forint átalányért hajlandó kifáradni a beteghez a munkaidejében, különben hívja kedves az ügyletet, vagy a mentőket.

Az érem másik oldalán meg ott van az a vidéki háziorvos, akit a vasárnapi ebéd mellől is kirángatnak egy kullancsípés miatt a saját falujában.

Hogy ez a kényelmi díj mennyire a szürke-fekete zónában van, azt jól példázza, hogy a Magyar Orvosi Kamara elnöke - aki szintén háziorvos -  azt nyilatkozta, hogy hát, hmm, végső soron ha nem is kellene oda orvos, na akkor ez jogos is lehet. Igenám, de ki mondja meg, hogy kell-e oda orvos, vagy sem? A kényelmi díjat szedő, maga a díjazott, vagy a beteg, neadjisten a szomszéd? Mert ha a beteg maga is úgy ítéli meg, hogy nem kell ám ide orvos, megoldom az Algoflex-szel, akkor miért is hívna orvost, pláne kényelmi díjért?

Az persze nem új keletű, hogy Éger István, nem ismeri még azokat a jogszabályokat sem, amelyek közvetlenül, mint peresztegi háziorvost őt is érintik és az sem, hogy a Magyar Orvosi Kamara elnökeként fogalma sincs a hivatásunkat meghatározó jogszabályokról. Pedig csak néhány kulcsszó és a Google segít. A jogszabály, amely a háziorvosi ellátást szabályozza kimondja, hogy “3. § (1) *  A háziorvos köteles ellátni az ellátási területén lakó, a 3/A-3/B. §-ban foglaltak szerint hozzá bejelentkezett és általa elfogadott biztosítottakat.” Ez pedig azt jelenti, hogy akár a rendelőben, akár a beteg lakásán, de el kell látni a hozzá bejelentkezett biztosítottat.

Egyébként miért is vonhatná le az adójából a gépjármű finanszírozást és annak fenntartását?

Nem beszélve arról, hogy a háziorvos is napi nyolc óra munkára van hitelesítve, ha nem ügyel.

Így hagyományosan 4 óra rendelést követne 4 órás kijárás az olyan betegek gondozására, akik nem képesek eljutni a háziorvosi rendelőbe.

Ezt írta szinte már mindenütt felül a paraszolvencia, a hálapénz és a minőségbiztosítás hiánya. Hiszen a hálapénzért cserébe - akár a szobaszervízt -a dokit is házhoz hívhatjuk. Aki, mint a mikulás a hátizsákjából, hozza a gyógyulást, a receptet, na meg a beutalót. És itt borult fel a rendszer, mert aki beteg és mozgásképtelen, de nincs pénze díjakra, azt sokszor nem látogatja a háziorvos, merthogy ezalatt az idő alatt megnézheti a lázas, torokfájós, húsz éves Pistikét is ötezerért. (Vannak persze kivételek, és remélem sokan is, nos nyilván nem ők azok, akik a kényelmi díjat kifüggesztették.)

Pistike anyukája meg joggal magyarázza, hogy kérem ő nem orvos, honnan tudja, hogy nem lesz -e nagyobb baj és különben sem merek nekimenni az éjszakának. Ugyanis a jelenlegi rendszerben csak egyvalaki nem felelős a beteg állapotáért és ez nem más, mint maga a beteg.

Az meg legtöbbször, már csak a helyszínen derül ki, hogy szükség van-e orvosra, vagy a C-vitamin is megteszi, és azt is lássuk be, hogy  a beteg sem mindig őszinte. Ráadásul a magyar betegnek meg mindig minden jár, hiszen fizeti a TB-t.

Tehát van itt baj nem kicsi, rossz az egész rendszer és ebben mindenki csak vesztes lehet.

Ennek körnek kellene véget vetni, de nagyon gyorsan, hiszen ez az egész a korrupcióra épül, és lassan csak azok kapnak ellátást, akik a borítékot meg tudják tölteni. Tudomásul kell venni, hogy lezárul egy korszak. Meg kell szüntetni a háziorvosok kijárását, az orvosnak nincs helye a beteg lakásán, kivéve, ha ezt a mentőellátás során teszi. A háziorvosoknak munkaidejükben rendelni és a sürgősségi osztályokon kell dolgozniuk. Sokkal-sokkal tisztességesebb finanszírozás mellett és sokkal komolyabb feladatokkal felruházvam jóval nagyobb döntési kompetenciával.

Ugyanakkor azokat a krónikus betegeket, akik nem képesek eljutni a háziorvosi rendelőig, egy szociális ellátóhálózatnak kell eljuttatni a megfelelő ellátás  érdekében a megfelelő ellátóhoz, kórházba, háziorvoshoz stb.

Az akut, sürgős eseteket pedig egy jól megerősített, korszerű mentőszolgálatnak kell ellátnia, ahol a menedzsment is felnőtt a feladathoz. És akkor háziorvosi ügyeletre sem lesz szükség.

A betegeknek pedig meg kell szokniuk az új helyzetet, hogy már nincs az a világ, amelyikben az influenzámmal kihívhatom az orvost, hogy már nincs az a világ, ha picit felszaladt a vérnyomásom, a házhoz rendelem az ügyletet, hogy nem megyek el a beszakadt körmömmel a sürgősségire.

És hogy ezek a betegek se  maradjanak tanácstalanul, a jelenleg is működő telefonos tanácsadó szolgálatot (doktorinfó) kell úgy fejleszteni, hogy az ott ülő szakszemélyzettől kapjanak releváns információt a panaszukkal kapcsolatban.

Persze megint csak nem ugorhatjuk át azt a kellemetlen folyamatot, ami az egész jelenleg ismert egészségügyi rendszer átalakítását jelenti. Nem lesz könnyű, de ha tovább akarunk élni, megkerülhetetlen. Különben marad a hálapénzért is bizonytalan kényelmi díj, aminek a mértékét, majd éppen az fogja befolyásolni, hogy az orvos éppen nyaralásra, karácsonyra, vagy új autóra gyűjt.

És még valami: nagyon nem ártana már addig is elérnünk, hogy az alapellátás képes legyen  legalább az alapfeladatait ellátni, mert ez most nagyon nem megy.

Tovább

Bemutatkozás

Dr. Kunetz Zsombor MBA, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő. Oxyologus szakorvos 1995 óta foglalkozik mentéssel. Az Országos Mentőszolgálat Motoros Mentő projekt alapítója és vezetője, majd a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. orvosigazgatója 2005- 2010-ig. A légimentés szakmai vezetőjeként az összes egészségügyi képzésért, oktatásért felelt. Advanced Life Support (ALS) és European Pediatric Life Support (EPLS) provider. Aeromedical Crew Resource Management és Helicopter Emergency Medical Service (HEMS) oktató.


MBA képesítését a Szent István Egyetemen szerezte. Később a magán szektorban az Istenhegyi Magán Klinika Zrt. vezetője, az IT tagja. Jelenleg szabadúszó orvos, tanácsadó, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő.


Facebook oldal

Röntgen

blogavatar

Látlelet a magyar egészségügyről

Facebook

Utolsó kommentek

Címke felhő

Nem tartozik címke ehhez a bloghoz!

Feedek

Feedek