Minden mentőhívást már idén átirányítanak a 112-es Központi Hívásfogadóba, azaz ha valaki a jövőben a 104-et (a mentők jelenlegi hívószáma) fogja tárcsázni, az a szombathelyi és miskolci hívásfogadókkal fog majd beszélgetni először - írja a langlovagok.hu. Onnan majd persze tovább kapcsolják a mentők szakembereihez, hogy a hívásra a megfelelő mentőt és ellátószemélyzetet tudják küldeni. 

#mentok #omsz #112 #104 #megszunika104 #mentszolgalatiranyitas

Fotó: Langlovagok.hu

A jelenlegi rendszerben, aki a 104-t hívja, az az Országos Mentőszolgálat 26 irányító csoportjának valamelyikével kerül kapcsolatba és egyenesen a mentőkkel beszél, tehát közvetlenül a helyi erőknek mondja el az információkat. Ha pedig valaki a 112-t hívja - mert például külföldi és ez az általános európai segélykérőszám az Unióban - akkor először a Központi Hívásfogadóval beszél, majd utána adják át a hívást a mentőknek, tűzoltóknak, rendőröknek. Ez fog most történni minden hívás esetén, a 104-es hívások átirányításával a 112-re, azaz  mindenki -az is aki eddig a 104-et hívta- először a 112-es Központi Hívásfogadó operátorával fog beszélni és azután adják csak át a hívásokat a megfelelő szerveknek. Ez pedig már nem uniós kötelezettség, az Unió csak azt írta elő, hogy működtetni kell a 112-es segélykérő telefonszámot, ami már régen megtörtént. De valamiért Magyarország ostoba stréberként továbbment ezen az úton és nem elégedett meg azzal, hogy a 112-es hívószám is elérhető, hanem ebbe a rendszerbe akarja integrálni a rendőrség és a tűzoltóság után a mentőket is, amit pedig senki sem kért Magyarországtól. 

Azt jól látjuk, hogy a 112 jelenleg hogyan működik, illetve hogyan nem: elértések, félrehallások és a végén emberéletek elvesztése, még a 104 teljes integrációja nélkül is. 

Nekem személyesen az elmúlt években három alkalommal volt szerencsém 112-es rendszerhez. Mind a három alkalommal rendőrségre lett volna szükség egy budai kerületben. Az első esetben -távollétemben - amíg a család aludt, betörtek a házunkba, amire a feleségem felébredt és persze hívta a 107-et, amely a 112-re irányítódott át. A hosszas beszélgetés és a pontos cím többszöri elmagyarázása után, majd végül a Teve utcai központba való kapcsolgatás után közölték, hogy 20 perc múlva tudnak rendőrt küldeni. “Miért az sok?” Annak ellenére, hogy azt nem lehetett tudni, hogy a betörő még bent van-e a házban. Végül többszöri telefonálgatás, cím ismétlés/leírás után kb. fél óra alatt ki is érkeztek a rendőrök. 

A második esetben egy lövöldözéshez kértem rendőri segítséget, szintén fél óra körüli kiérkezéssel, többszöri ide-oda kapcsolgatással, cím magyarázással. 

A harmadik esetben ismét betörtek, de immár nem hozzánk, hanem a szomszéd építkezésre. Láttam az elemlámpák fényét, amikor hívtam a rendőröket, persze hogy a 112-n keresztül, a kiérkezés itt is bő félóra volt, a jól ismert kapcsolgatással, cím ismételgetéssel stb…

A kiérkező rendőrök minden esetben kedvesek, és profik voltak. Nekik innen is köszönöm a segítséget. Az utolsó két alkalommal kérdésemre kiderült, a bő félórás kiérkezések a cím helytelen megadása és keresgélése miatt voltak. Sokkal előbb kiérkeztek volna, ha a jó címet kapják. Volt olyan eset, ahol az utca és volt olyan, ahol a házszám nem stimmelt. Budán ez bőven elég lehet, hiszen egy-egy utcát gyakran szakíthat meg erdősáv, lépcső stb… Ha az információ közvetlenül a kerületbe érkezik, nincs ilyen probléma, hiszen a járőrök ismerik a területüket és a reakcióidő is a töredéke lehetett volna a fentieknek. Ez utóbbi pedig az álmoskönyv szerint nem hátrány egy betörésnél, vagy lövöldözésnél.

Nekünk szerencsénk volt, azonban azoknak, akik tényleg kritikus állapotú beteg, vagy komoly közlekedési baleset miatt mentőket fognak várni, nekik is szerencséjük lesz?

A mentés most is komoly gondokkal küzd, nem a szegedi tanyavilágba nem ér ki 15 percen belül mentő, hanem előfordul, hogy a Deák térre sem. Mint ahogy a legutóbbi Aquapark-beli botrány esetén is leírta a szemtanú, hogy a mentőre több, mint 30 percet vártak újraélesztés közben. 

Ennek persze rengeteg oka van. A mentésirányítási rendszer elégtelen működése köszönhető a Mártai - Burány főigazgatói érában elolvadt 4.1 milliárd forint uniós támogatás hiányának is. Amely összeg annak a kikérdezési protokollnak a megvásárlását is jelentette volna, amely alapvetően határozza meg, hogy mi minősül mentőfeladatnak és mi nem. Például: mentő-, sürgősségi feladat -e egy építkezésen talált csontváz halálmegállapítása, vagy a két órás fájdalmakkal rendelkező - egyéb veszélyeztető tényezők nélküli - szülőnő kórházba szállítása a taxi helyett, vagy mentőfeladat -e három hetes panaszokkal a sürgősségi osztályra szállítás? (ezek mind megtörtént esetek) Ha ezekre a kérdésekre tud megfelelő választ adni a mentőszolgálat egy profi kikérdezési protokollal, akkor még mindig ott van a komoly humánerőforrás probléma, hiszen a mentésirányításból az elmúlt hónapokban tömegével mentek el a dolgozók - sajtóhírek alapján. Helyüket pedig tapasztalatlan, kevésbé képzett dolgozók veszik át, hiszen a telefont, a 104-et valakinek fel kell vennie. És akkor erre az amúgy is meglehetősen rosszul működő rendszerre ráteszünk még egy lapáttal, azzal, hogy ezt a siralmas hatásfokot is tovább rontjuk a 112 közbeiktatásával. 

Még légimentős koromban vezettünk be olyan Crew Resource Management (vállalti hatékonyságot és biztonságot növelő rendszer) rendszert, amelynek egyik fő alappillére a kommunikáció volt. Itt volt egy játékunk, ami arról szólt, hogy hogyan vész el az információ többszöri áttéten keresztül. A kísérlet rendkívül látványos, két-három lépcsőben már a fele sincs meg a tartalomnak. Márpedig a 112 mögött nem mentősök ülnek, így az átadott információ szinte biztosan sérülni fog, már az értelmezés szintjén is.

Ráadásul szinte borítékolható a 112-es operátorok és a mentősök közötti konfliktus is, amelynek jelei már most is látszódnak egy-egy Facebook kommentben, ami a gördülékeny együttműködést nem fogja segíteni. (Ez utóbbi kommentet csak a dolgozó biztonsága miatt nem teszem ki. De a lényeg az az, hogy a mentésirányító régiójától igencsak távol eső várost adott át a 112-es operátor, és amikor ezt a mentésirányító sérelmezete a 112-es operátor megfenyegette - kommentelő szerint.)

És persze nem utolsó sorban az integrálás komoly adatvédelmi kérdéseket is fel fog vetni, ugyanis plusz egy helyen fogják rögzíteni a betegadatokat, amelyek ugye akkor válhatnak például igazán kényessé, ha egy politikus mentális állapotáról van szó és persze ez ki is szivárog.

A 104-es segélyhívó szám teljes integrálásának nincsen egyetlen olyan pozitív vonatkozása sem a társadalom számára, amely miatt ez megérné. Szinte biztosra vehető, hogy az integráció miatt további csúszások is lesznek a kiérkezési időben, és ezek igen, okozhatják majd akár egy-egy beteg halálát is.

A teljes integrálás helyett sokkal inkább olyan megoldásokra kellene pénzt költeni, amelyek a betegbiztonságot növelik, mint az a rendszer, amely például azonnal megmutatja a hívó  tartózkodási helyének koordinátáit baj esetén. 

Valamint nem ártana már végre olyan Mentőszolgálaton is dolgozni, ahol nem a teljesen alkalmatlan vezetők adják egymásnak a kilincset kétévente, hanem valóban szakmai, menedzsment szemléletű vezetés képes a jelenlegi válságából kivezetni a mentőket.

Hogy a 104 bekebelezéséhez mégis milyen érdekek fűződnek, miért történik meg annak ellenére, hogy tökéletesen látszódik ennek a döntésnek a végzetes hibája, nos talán egyszer majd egy oknyomozó újságíró utánajár!

De talán egyszerűbb lenne leszereltetni a kéklámpát és a szirénát a mentőautókról, ha már úgyis az a cél, hogy minél többet késsenek.