Komolyan mondom, érdemes etikai vizsgálatokra járni, hiszen a sok orvosból lett jogász sokszor szórakoztatóbb, mint egy stand-up kabaré. 

Mint ismeretes, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai vizsgálatot indított ellenem azért, mert megsértettem a MOK-nak és az egészségügy egyik legkártékonyabb egyedének, Cser Ágnesnek a hírnevét. Hogy pontosan mivel, az -mint látni fogják-még most sem derült ki. Ám ennek ellenére elsőfokon megrovásban részesített a Budapesti IV-es számú Etikai Bizottság, úgy, hogy meg sem hallgatott. Majd a fellebbezésem után a másodfokú eljárás megsemmisítette az elsőfokú ítéletet és új eljárást írt elő. Erről itt, itt és itt írtam bővebben.

Ennek az új eljárásnak volt tegnap az első meghallgatása, immár személyes részt vételemmel. A tárgyalásra a TASZ által biztosított kiváló ügyvéddel mentem, aki szintén remekül szórakozott a gyakran a Sas-kabaré szintjét is meghaladó szeánszon.

Az alaphangulatot gyorsan megadta az a tény, hogy élőben kívántam stream-elni a facebook-on az egész procedúrát, amit az Etikai Bizottság nem akart engedélyezni (a vitát itt éri el). Leghangosabban az a sebészből lett “jogász” tiltakozott, aki az előző elsőfokú bizottság - amelynek ítéletét megsemmisítették - elnöke volt. Nyilván a kudarc után ebben az eljárásban nem lehetett elnök, ennek ellenére mint egy karmester, a tárgyalás alatt végig kézmozdulatokkal vezényelt az eljárást vezető elnökasszony felé. 

A vita végül úgy zárult, hogy az élő stream-elést befejezte, de az ügymenetről hangfelvételt készített a Bizottság, amit majd megkapok. Az egész bujkálás a Bizottság részéről már csak azért is furcsa volt, mert a MOK most veszített pert a Transparency International-lel szemben, mert nem volt hajlandó kiadni a hálapénzes etikai ügyek számát sem.

A bemutatkozást követően az elnök asszony remegő hangon, kissé botladozva felolvasta a másodfokú határozat egy részét.

És a problémák ezután kezdődtek, mert gyakorlatilag az első pontnál már elakadt a tisztelt Bizottság. Mégpedig annál, amikor az ügyvédem megkérte, hogy pontról pontra ismertessék az ellenem felhozott panaszokat.

Innentől már csak ezekre a mondatokra emlékszem:
“Azt azért csak kellene tudni egy Etikai Bizottságnak, hogy mi a panasz tárgya!?”- ügyvédi kérdés/felkiáltás.

vagy a következő párbeszéd az ügyvédem és a Bizottság elnöke között:

  • “ A bizottság maga sem tudja, hogy melyek azok a mondatok, amelyeket Éger István kifogásolt- ügyvédem.
  • Maguknak csak annyit kellene mondani, hogy nem tudják miről van szó, mi meg megkérdezzük Éger Istvánt - elnök asszony. 
  • Bocsánat ne adják a szánkba, hogy mit szeretnének hallani! Ez a mi álláspontunk! -ügyvédem.” Mármint az, hogy nem tudják melyek a pontos panaszok ellenem.

Azaz a Budapesti IV-es számú Etikai Bizottságnak fogalma sem volt arról, hogy mely panaszpontok szerint vált szükségessé a meghallgatásom. 

Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy úgy hoztak előzőleg megrovó ítéletet, hogy még az sem volt tiszta senki számára sem, hogy pontosan mivel sértettem meg az Etikai Kódexet.

A helyzetet nem segítette elő az a tény, hogy a két megélhetési vezetőnek sem Éger Istvánnak, sem Cser Ágnesnek nem volt bátorsága megjelenni a Etikai Bizottság tárgyalásán és személyesen előadni pontosan a panaszukat. Az pedig továbbra is kérdéses, hogy milyen indokkal mentették ki magukat az eljárás alól, ami ugye számomra kötelező jellegű megjelenést írt elő.

#magyarorvosikamara #etikaivieljárás #egészségügy #égeristván #cserágnes

A tárgyalást végül elhalasztották, azért, hogy a panaszosokat megkérdezhessék, tulajdonképpen mi is a panaszuk, ami alapján egyszer már engem elítéltek és megrovásban részesítettek.

És ezzel el is érkeztünk Bástya elvtárs korához, hiszen mint tegnap kiderült, úgy kaptam megrovást, hogy azt sem lehetett tudni, hogy pontosan mit is követtem el.

Igen, itt előbb jött az ítélet, mint a vádirat, köszönhetően a sebészből gyorsan jogásszá vált karmesternek, valamint a Magyar Orvosi Kamara szakszerű eljárásának.