Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Beszakadt a Mentőszolgálat költségvetése?

Bár valamelyest csökkent, még mindig egy milliárd feletti a hiány az országos Mentőszolgálatnál. 
Mint ismeretes az mfor.hu szúrta ki, hogy míg tavaly novemberben mindössze 98 millió forintnyi lejárt, de ki nem fizetett számla állt az Országos Mentőszolgálatnál, addig ez  decemberre valamivel több, mint 1,7 milliárdos tartozássá duzzadt. 
Az összeg nagysága miatt sokan - jómagam is - azt feltételezték, hogy ez egy, vagy két egyszeri beruházásból eredő hiány lehet, amely mögött késői utalás állhat, azonban mostanra sokkal inkább úgy tűnik, hogy ez egy görgetett és felhalmozott adóságállományból keletkező hiány, amit a nem hozzáértő gazdálkodás okozhatott. Ugyanis február végén - bár ötszázmillióval csökkent - a tartozás még mindig több, mint 1,2 milliárd forint. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem egy egyszeri tétel dobta meg a mentők költségvetését, hanem ez az alultervezett gazdálkodás miatt alakulhatott így és duzzadt ilyen mértéküre. Emlékeztetőül, a Mentőszolgálat költségvetése soha nem volt olyan magas, mint napjainkban, a 2010-es évekhez képest mára szinte duplájára nőtt a szervezet költségvetése, 22 milliárdról 39,7 milliárdra. Ezt a tényt az ember minisztérium is nagy büszkén hirdeti. 

#mentőszolgálat #költségvetés #hiány #balogzoltán #emmi #BMFotó: mentokkapuvar. hu

Azt azonban már nem, hogy a 2010-es éveket jellemző gondatlan- és pazarló gazdálkodás az évek elteltével mit sem változott. Kivétel talán egy rövid időszakban volt, hiszen a jelenlegi vezetés a kasszát pozitív szaldóval vette át. 
A kialakult költségvetési szakadékot pedig, most egyre inkább a fennálló humánerőforrás-hiány miatt szükséges túlórák korlátozásával próbálják meg - kevés eredménnyel - befoltozni.
A helyzeten valószínűleg az sem segít, hogy a BM egyre nagyobb falatot hasít ki a mentők ellátásából, lassan minden komolyabb mentős beszerzésbe beteszi a lábát, akár a munkaruhákat, akár a mentőautók beszerzését nézzük. Ráadásul a BM segítségével, hogy hogy nem hirtelen minden drágább lesz. A mentőautók ára darabonként 5,7 millió forinttal ugrott meg hirtelen, miután a BM Heros Logisztikai Ellátóközpont Kft. is pályázott sikeresen a Mentőszolgálatot addig egyedül ellátó Profile Vehicles Oy finn céggel együtt. És ezt a drágulást nem magyarázhatja az esetenként eltérő műszaki tartalom sem, most ugyanis arra hivatkoznak, hogy a kézi váltós helyett automata kocsikat vásárolnak majd.
Hasonlóan furcsa, mondhatni Hungaricum a mentősök egyenruha-közbeszerzése. Itt a jogszabályi feltételek miatt az egyedüli induló és nyertes, a Bv. Holding Kft. fogja a mentősök formaruháját elkészíteni. A pályázatban az meglehetősen furcsa, hogy azt nem Országos Mentőszolgálat, hanem annak megbízásából a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága írta ki. Azaz a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága volt az ajánlatkérő és kért ajánlatot jobb híjján saját magától. A dologban az a legmeghökkentőbb, hogy közbeszerzési szakértővel konzultálva ez teljesen legális ma Magyarországon. 
Ezzel pedig el is érkeztünk ahhoz a szocialista, kommunista rendszerhez, ahol az állam volt mindennek a megrendelője és a teljesítője is. Ugye emlékszünk a cipőt a cipőboltból hirdetésekre, most pontosan itt tartunk. Kizárva a versenyt és ezáltal a fejlődés lehetőségét is, ráadásul ezt megfejelve a szokásos túlárazott mutyival is.
Így persze nem kell majd csodálkoznunk, ha a mentősök munkaruha és gépjármű beszerzései hasonlóan jól sikerülnek, majd, mint a nagy dérrel-durral beharangozott béremelésük, hiszen a bérük sok esetben az ígéretekkel szemben alig mozdult el a garantált bérminimumtól, amit minden középiskolai végzettségű dolgozó alapból megkap. Ezért, most éppen sztrájkot szerveznek.
De a BM nemcsak a közbeszerzések tájékán somfordál a Mentőszolgálat körül. hanem lassan teljesen átveszi annak irányítását is a 112-es rendszerrel. (Arról, hogy ez miért rendkívül káros és veszélyes, hogy ez hogyan veszélyezteti és lassítja a mentést itt írtam.) A 104 mentőhívószámot már szinte mindenhol átirányították a BM által fenntartott 112-es Egységes Európai Segélyhívóra, kivétel Budapestet. Itt 2017 novemberére ígérték az átirányítást, azonban úgy tűnik jobbnak látják megvárni a választásokat, mintsem szembenézni a várható óriási botrányokkal. Azaz valószínűleg itt még azért nem történt meg ez a felelőtlen és teljes mértékben szakmaiatlan lépés, mert egész egyszerűen a döntéshozók is tudják, hogy ezzel emberéleteket fognak kockáztatni és ez a választások előtt az álmoskönyv szerint sem jó ómen.
A Mentőszolgálat menedzsmentje pedig partner mind abban, hogy drágán vásároljanak mentőgépjárművet, vagy verseny nélkül ruhát a bajtársaknak, de abban is, hogy a mentést veszélyeztessék a BM hataloméhsége miatt.
Igaz, a kialakult hiány miatt már valószínűleg nem sokáig kell aggódnia a főigazgatónak, a hírek szerint erősen mozog a széke. 
Az emberminiszternek, ismét sikerült a tuti, olyan vezetőt választania, aki egy éves regnálása során a költségvetés beszakadásán kívül mást felmutatni nem tudott.
De, persze ennek megint csak a mentősök isszák meg a levét, akik hiába várnak a beígért mentős életpályamodell bevezetésre, mert ez pont ott tart, ahol egy éve, sehol.
A betegek meg lecsökkentett túlórák miatt várhatnak a mentőre, amit ha szerencséjük van a 112-nél ülő alkalmazott legalább azonos megyébe küld.
 

Tovább

Szóljatok a Köpcösnek!

Mert komoly baj van, valamit csúnyán benéztek! 

Vagy egész egyszerűen olyan kormányon belüli lobbik aktiválódtak, amelyek messze túlmutatnak az egészségügy szerepén. Nagyon úgy tűnik, hogy a Belügyminisztérium (BM) számos kérdésben képes akaratát és befolyását érvényesíteni az egészségügyi tárcán belül, és ennek immár jó néhány kézzelfogható jele is van. 

Magyarországon nincsen infláció, sőt már-már a defláció veszélye fenyegeti a gazdaságot, legalábbis a kormányzati krónika és a Matolcsy Híradó szerint. Nyilván ezt a hurrá-optimista trendet nem tudta magáévá tenni az Országos Mentőszolgálat, hiszen most darabonként 5,7 millió forinttal kénytelen drágábban venni mentőautókat a tavalyi közbeszerzéshez képest- írja a Magyar Nemzet

#mentőszolgálat #egészségügy #belügyminisztérium #bedrosrobert #112

kép: infokiskunfelegyhaza.hu

Hogy az áremelkedés mögött mi állhat, azt nem tudni pontosan. Nem magyarázhatja az, hogy más típusú mentőautókat rendeletek volna be, mint tavaly. Ugyanis a Közbeszerzési Értesítő szerint 169 C-típusú mentőautót szereznek majd be, valamivel több, mint 5 milliárd forintért, ami darabonként több, mint 29 és fél millió forintba kerül majd, húsz százalékkal többe, mint tavaly ugyanez a mentőautó.

Ráadásul a két közbeszerzés között minimális eltéréseket talált a Magyar Nemzet újságírója

Persze felmerülhet az is, hogy az idei tenderben felszereléssel együtt adnák a mentőket, de ez a matek sem jön ki, hiszen egy mentő felszerelése nem jöhet ki 5,7 millió forintból, ez ahhoz túl kevés. Ha pedig a hordágy magyarázná az eltérést, az azt jelentené, hogy mind a 169 mentőautóban teljesen automatikus, hidraulikus hordágyakat szerelnének. Ami több okból sem valószínű, először is ennyi ilyen típusú hordágy beszerzését semmi sem indokolja, hiszen ezeknek a jelentősége akkor fontos, ha a beteg túlsúlyos és akkor is csak a mentőautóba való behelyezését segíti. Igaz, azt jelentősen. Tehát szükség van ilyen felszerelésre, de nem ennyire. Másrészt az Országos Mentőszolgálat vezetésének szociális érzékenységéről mindent elmond a mentődolgozók bérrendezésének kezelése, amit ugye sikerült olyan sikeresen megoldaniuk, hogy a mentődolgozók a nyáron először mentek utcára tüntetni a szégyenletes bérük miatt. Így aligha képzelhető el, hogy benyeltek volna egy olyan többletköltséget, ami csak és kizárólag a dolgozók munkájának megkönnyítését szolgálta volna.

Ellenben az meglehetősen furcsa, hogy ez a komoly áremelkedés akkor jön létre, amikor a Katasztrófavédelem alá tartozó 100 százalékban állami tulajdonú BM Heros Logisztikai Ellátóközpont Kft. belép a képbe. Tavaly a mentőautó beszerzést a finn Profile Vehicles Oy nevű cég nyerte egyedül, idén már a Katasztrófavédelem cégével karöltve nyerték meg a 169 mentőautó beszállítására kiírt tendert. Pedig a Profile a honlapjuk szerint Európában, Szaúd Arábiában és Thaiföldön is rendelkezik referenciákkal, így nehezen érthető, hogy mi szükség lehetett a BM cégének beszállására.

Az egész jelenség annál sokkal szokatlanabb és jelentőségteljesebb, hogy szimplán csak a már jól megszokott mutyival és lopással magyarázzuk. Ugyanis nem ez az első jele annak, hogy a BM egyre nagyobb szeletet szeretne kihasítani az egészségügy körüli piacból.

Ha végignézzük az elmúlt hónapok történéseit és egy lépéssel hátrébb/feljebb lépünk a napjainkat jellemző természetes korrupciótól, akkor igen érdekes képet kapunk. 

A napokban nevezték ki Bedros Jonathán Róbertet a létesülő szuperkórház miniszterelnöki megbízottjává. Bedros maga is - meglehetősen kétes hírű - kórházigazgató, ő jelenleg a  budapesti Szent Imre Kórház főigazgatója. Vezetési képességeit és stílusát jól jellemzi ez a két cikk itt és itt

Az a NER sajátossága, hogy annak ellenénre neveznek ki valakit, hogy ahhoz a területhez értene, azonban az meglehetősen szokatlan, hogy olyan valakit neveznek ki miniszterelnöki biztossá, aki tulajdonképpen saját maga konkurenciája. Hiszen a Szent Imre Kórház gyakorlatilag a megépülő szuperkórház riválisa lesz. Ugyanis a Szent Imre a Dobogón tervezett szuperkórháztól, mintegy 7 percre található, és maga is viszonylag ki költséggel szuperkórházzá alakítható lenne. Márpedig mi más is lehetne egy intézményvezető legfőbb érdeke, minta az hogy az intézménye minél előkelőbb helyet foglaljon el. 

Így tulajdonképpen Bedros ebben a skizofrén helyzetben a szakma szinte egyhangú tiltakozása ellenére (erről itt és itt) fogja áttolni a politika akaratát. Ráadásul mindezt úgy hogy, Budapestnek van miniszteri megbízottja a budapesti egészségügyi ellátás racionalizására.

Azonban Bedros J. Róbertnek van valamije, ami keveseknek, mégpedig köztudottan jó kapcsolata a jelenlegi belügyminiszterrel. Így könnyen lehet, hogy kinevezése legkevésbé a kórházigazgatói ténykedésének, sokkal inkább kapcsolatának és a kormányon belüli lobbinak köszönhető. Erre utalhat az a tény is, hogy bár a legutóbbi állás szerint a Semmelweis Egyetem alá tartozna a szuperkórház, amit viszont Bedros kinevezése nem tesz hitelessé, ellenben alátámasztja a BM  befolyását.

De ez csak az egyik olyan lépés, amely azt mutatja, hogy az egészségügy meglehetősen erőtlen vezetését látva, az erősebb kutya elvén hasít ki nagyobb szeletet a tortából a BM és nyer egyre inkább számottevő befolyást.

Mert ott van a szinte minden szakértő által gyilkos lépésnek tartott, új 112-es európai segélyhívó rendszer, amelybe napokon belül integrálják a mentők 104-es vonalát is. (Hogy ez miért veszélyes és elfogadhatatlan a segélykérők szempontjából, arról itt írtam.) A lényeg az, hogy a mentés jelentős veszélyeztetésével jár a 112-es  integráció, hiszen így egy plusz lépcsőt iktatunk be a rendszerbe, ami sokszor jelentős késéseket is okoz. 

Ezt az integrációt semmiféle racionális érdekkel magyarázni nem lehet. Hacsak az az érdek nem a mindent és mindenkiről mindent tudni akaró BM. 

Az információ hatalom, és talán ezért olyan kíváncsi BM és talán ez állhat sok-sok olyan intézkedés hátterében is, aminek a jelentősségét egyébként nem látjuk. 

Ez a mindent tudni akarás jellemzi majd az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér ) rendszerét is. Amire véleményem szerint égető szükség van - hiszen így bárhol bármikor láthatja a jogosult orvos a beteg kórelőzményét, ami sokszor akár életmentő is lehet -azonban abban nem vagyok biztos, hogy ezek az információk a BM adatbázisában vannak a legjobb helyen. Erre már csak abból is lehet következteti, hogy az EESZT jelenleg az ügyfélkapun keresztül érhető el.

Nyilvánvaló, hogy minél gyengébb egy miniszter és az általa vezetett tárca, annál könnyebben tudja egy másik minisztérium a saját érdekeit keresztülvinni a számára idegen terepen is. 

Így, látva az egészségügyi tárca inkompetens vezetését, miniszterestől, államtitkárostól, nem lennék meglepődve, ha a következő botrányos lélegeztetőgép tendert az agrár minisztérium írná ki kétszeres szorzóval, elvégre nekik is jár valami a szétlopott egészségügyből.

Tovább

Dzsihád a Mentőszolgálatnál

Még gimnazista koromban, az egyik november 7-i (a Nagy Októberi Szocialista Forradalom) ünnepségen kivételesen nem a szokásos unalmas megemlékezést szervezte az iskola, hanem a közeli mozi termét foglalta le és “A bég csapdája” című szocialista szovjet filmmel állított emléket az eseménynek. A film művészeti értéke pontosan annyira volt felejthető, mint a hasonló propaganda célú alkotások, azonban számunkra felejthetetlenné vált. Mégpedig azért, mert már a 20. percnél feltűnt, hogy egy a filmben már lelőtt szereplő mintha újra szerepet kapott volna. A gyanú egyre fokozódott és a film végére nyilvánvalóvá vált, hogy - valószínűleg a kis költségvetés miatt - a szereplők nagy része a filmbeli haláluk után “feltámadnak” és újabb szerepet kapnak, katonát alakítanak. Volt olyan szereplő, aki háromszor is feltámadt, míg egyszer rendesen meg nem halt,  azóta is örök témát biztosítva az érettségi találkozóknak. 

Valahogy így kell elképzelni az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) működését,  hiszen onnan nem lehet valakit úgy kirúgni, hogy egy új főigazgatónál ne kerülhessen vissza a vezetésbe. Pedig itt igazán nem beszélhetünk kis költségvetésről, hiszen évente a mentőszolgálat 35 milliárd forintunkba kerül. A bég csapdáját az előző és a múlt év decemberében eltávolított főigazgató Máté Gábor megpróbálta hatástalanítani és mind az állomány, mind a szakma megelégedésére jelentős tisztogatásba kezdett, ezzel szüntetve meg évtizedes kiskirályságokat a szervezeten belül. A dolog úgy nézett ki, hogy NER ide, vagy oda Máté személyében végre egy hozzáértő vezetést kap az OMSZ. Az álom azonban nem tartott sokáig, hiszen A bég csapdájából előkerült az alkalmatlansága miatt balog által kirúgott Mártai István egykori OMSZ vezető, aki úgy látszik nélkülözhetetlen stratégiaalkotásban, hiszen ezzel a feladattal bízta meg  személyesen balog és helyezte a főigazgató fölé, akár egy intendánst. Ezt persze Máté nehezen nyelte be és egy szerencsétlen megjegyzésnek (“ettől én is epét hányok”) köszönhetően végül is decemberben - dacára az eredményeinek - menesztették. (erről itt és itt és itt)

Országos Mentőszolgálat főigazgató légimentés összeomlás

Kép: http://www.funnyjunk.com/funny_pictures/1217705/Mexican/

Helyére pedig egy pelyhedző bajszú tapasztalatlan fiatal legény került, aki első interjúiban gyorsan kiszámíthatóságot és bizalmat ígért az állomány számára. A kiszámíthatóságot ezidáig hibátlanul teljesítette, hiszen semmi olyan intézkedést nem hozott, ami a mentésügy elmozdulását eredményezné a jelenlegi holtpontról. Illetve mégis, visszavett olyan az előző vezetés által eltávolított vezetőket, akik miatt a mentődolgozók most ismét elkezdtek félni, bizalmatlanná és motiválatlanná váltak. 

Kirúgott régióvezetőből orvosigazgatót csináltak, és a légimentőktől menesztett orvosigazgató rehabilitációja is megtörtént, hiszen nem csupán repülni térhetett vissza, hanem főtanácsadói posztot is kapott a nem egészen 150 fős cégben.  

Ez utóbbit meglehetősen nehezen értem, hiszen a légimentésnek, mint önálló  cégnek szükségszerűen van ügyvezető igazgatója, orvosigazgatója, főápolója, műszaki vezetője, folyamatos légialkalmasság felülvizsgálati vezetője, légiüzemeltetésért felelős vezetője, gazdasági igazgatója, megfelelősségbiztosítási és biztonsági vezetője is, - legalábbis a honlapjuk szerint. 

Most majd lesz tudományos főtanácsadója, akinek az új eljárásrendek és anyagok kidolgozása, a meglévők aktualizálása, egyetemi, főiskolai tudományos munka, a külföldi kapcsolatok ápolása és a magyarországi légimentés külföldi megszerzett tagságokban, bizottságokban, konferenciákon való képviselete lesz a feladata  - a légimentők ügyvezető igazgatójának a tájékoztatása szerint -  ami egyébként egy normális rendszerben orvosigazgatói feladat lenne. Tehát, ha jól értem azzal fog foglalkozni a tudományos főtanácsadó, amibe annak idején belebukott, az eljárásrendek kidolgozásába és a rendszeridegen elemek erőszakos integrálásába (Erről itt).

Nyilvánvalóan a Mentőszolgálat jelenlegi főigazgatójának (aki a légimentés felügyeletét is ellátja) lehetőségei odáig terjednek, hogy talán a saját cipőfűzőjét megkötheti egyedül, ugyanis a háttérből, a bukott főigazgatóból lett balog által megbízott, fő stratégiaalkotó készíti elő a mentőszolgálat tönkretételét.  Mert nehéz azt másképpen elképzelni, hogy az egyszer már (igaz nem teljesen) megtisztított mentőszolgálat új vezetője egyetlen ténykedése az volt az elmúlt három hónap alatt, hogy alkalmatlan, leszerepelt vezetőket helyez vissza pozíciókba, ahelyett, hogy dinamikusan tovább dolgozna az előző vezetés által kijelölt nyomvonalon. Hol van a tavaly elkészített és már sokszor beígért mentős életpálya modell? Hol van a mentés biztonságát és hatékonyságát alapvetően meghatározó profi kikérdezési protokoll? Hol vannak a minden héten megígért új mentőautók? Hol vannak azok a mentőhelikopterek, amelyek a légimentést hosszútávon szolgálnák?

Talán ezekkel a kérdésekkel kellene először foglalkozni, mint új pozíciókat létrehozni.

A főigazgató jelenlegi tevékenysége pedig nem jelent mást, mint a mentés semmibevételét, ami ha tetszik ha nem mindenkire kihat. Hiszen a vezetés hiánya, a valóban fontos kérdések kezelésének hiánya miatt a mentők majd még kevésbé érnek ki időben, még kevésbé fognak professzionális ellátást nyújtani, már ha lesz egyáltalán aki még majd marad a rendszerben.

Akárhogy is szépítjük, a bég csapdája bevált, eredményesen hirdetett dzsihádot a mentődolgozók és ezen keresztül mindenki ellen!

A szerző a Magyar Légimentő Nonprofit Kft orvosigazgatója volt 2010-ig.

Tovább

Kirúgták a Mentők főigazgatóját is!

Pár nappal a régióvezetők kirúgása után menesztették magát a főigazgatót is a Mentőszolgálat éléről.

Mentőszolgálat főigazgató kirúgás Balog Zoltán EMMI Csató Gábor Kósa Lajos

Fotó: MTI Lakatos Péter

Mint arról már korábban beszámoltam, az emberminiszter még szeptemberben pályázatot írt ki az Országos Mentőszolgálat főigazgatói posztjára, annak ellenére, hogy tavaly decemberben bízták meg Máté Gábort a főigazgatói teendők ellátásával.

Meglehetősen sunyi módon sikerült eltávolítani Mátét, hiszen a pályázatban kiírt határidő - amely szerint az eredményt közli az ember minisztérium - közel két hete lejárt. A döntést pedig azért halogathatta Balog, mert leginkább egy, az ostobasága miatt  előállt csapdában találta magát, hiszen ha a főigazgatót egy év után le kell cserélni, az magyarázatot követel már önmagában is, pláne ha azt is el kell magyarázni, hogy miért emészti fel a szervezet már a negyedik a főigazgatót hat év alatt. Így a karácsonyi őrület tetőfokán mára halasztotta az eredményhirdetést. Nyilván abban reménykedve, hogy így könnyebben elsikkad. 

Már maga a pályázat kiírása is furcsa és inkább emocionális döntésnek bizonyult, mint racionálisnak, hiszen azután került rá sor, hogy Máté fölé Balog miniszter kinevezte a nemrég bukott volt OMSZ főigazgatót, Mártai Istvánt stratégiaalkotásra és a szakszervezetekkel való kapcsolattartásra. Máté ezt csak úgy jellemezte a Facebook-oldalán, hogy epét hány, ami ebben a helyzetben tökéletesen érthető is, de a jelek szerint kiváltotta Balog haragját és a rövid bejegyzés az állásába került. Nemhiába, a NER már csak ilyen, nem tűri az ellentmondást, de még a különvéleményeket sem. A döntést emocionális voltát jellemzi az is, hogy annak ellenére rúgta ki Balog Mátét, hogy az elmúlt egy évben sikerült stabilizálnia az OMSZ gazdálkodását és a dolgozók hosszú évek után reménykedni kezdtek a szolgálat és saját sorsukat illetően. Máté ugyanis bevezetett néhány, a dolgozók szempontjából igen fontos hangulatjavító intézkedést, aminek hatására kissé csökkent a már-már fojtogató humánerőforrás krízis (elkezdtek visszaszivárogni a korábban - Mártai és az őt követő Burány alatt- elvándorolt dolgozók). Bárhogy is nézzük, az elmúlt egy év nyugodtan telt el a szolgálat köreiben, legalábbis a nagy többség számára. Ugyanis Máté már egy réges-régen várt tisztogatásba kezdett, eltávolította azokat a vezetőket - legalábbis egy részüket - akik felelősek az OMSZ szakmai és morális mélyrepüléséért - köztük a minap leváltott kettőt is. A gond pontosan ez lehetett, mégpedig az, hogy csak egy részüket, mert hiába kísérelte meg még tavasszal a régióvezető orvosigazgatók leváltását - akik felelősek az elmúlt 10plusz évek válságáért - ezt Balog nem engedélyezte, és a kiírt pályázatokat visszavonatta, így persze a métely továbbra is dolgozni tudott, mint ruhamoly a szekrényben. Ennek köszönhető az a régióigazgatók által aláírt levél is, aminek a címzettje maga Balog Zoltán volt és ami megpróbálta Máté Gábort befeketíteni az emberminiszter előtt. Balog vezetői készségeit mutatja az is, hogy hitelt adott azoknak a régióigazgatóknak, akik szintén jelentős felelősséggel tartoznak a mentőszolgálat rohadásáért. Persze a válasz sem maradt el, Máté ugyanis a héten egy régióvezetőnek azonnali hatállyal visszavonta a vezetői megbízatását, egy másik ellen pedig fegyelmi eljárást indított a nemrég az M3-on történt, öt halálos áldozatot követelő baleset kapcsán. (erről itt írtam) 

Sajnos mint a fenti ábra mutatja, a régióvezetők akciója és Mártai sündörgése sikeres volt, így a bárki, csak Máté ne óhajuk meghallgatásra talált. Ugyanis - folyosói pletykák szerint - hiába preferálta volna Ónodi-Szűcs Zoltán is Máté Gábort a főigazgatói székben - a döntés Balog kezében volt, az egészségügyért felelős államtitkár  pedig lassan már azt sem döntheti el önállóan, hogy reggel milyen nyakkendőt választ a zakójához.

Az új főigazgató, Csató Gábor orvos, akinek gyakorlatilag semmiféle értékelhető vezetői gyakorlata nincs, így komoly zsákutcát jelenthet majd mind a szervezet, mind az őt kinevező miniszter számára. Bár utóbbit a legkevésbé sem fogja ez zavarni, hiszen különösebb következményei eddig sem voltak Balog döntéseinek (egészségügy és az oktatás szétverése) az elmúlt hat évben, a kormányfő számára az éppen elég, hogy hithű református lelkész áll az EMMI élén. 

Csató kinevezése mellett viszonylag kevés érv állhat, az egyik az lehet, hogy Balog így próbált egyensúlyt teremteni, a már fent említett régióvezetők és a szervezet között. Pedig ez szintén nagy ostobaság, hiszen aki ismeri a szervezetet, az jól tudja, hogy a régi régióvezetőkkel csak és kizárólag a rothadást lehet elősegíteni a fejlődés helyett. Ugyanis a Mentőszolgálat szakmai és morális hanyatlásáért ők maguk is komoly felelősséggel tartoznak. 

A Csató melletti másik érv - és talán ez az erősebb - pedig az, hogy Csató debreceni illetékességű, így jól helyezkedhet majd el a kormányzatot ellepő debreceni lobbiban. Sőt, pletykák szerint a kinevezését, a FIDESZ bohóca, maga Kósa Lajos is lelkesen támogatta.

A fentiek miatt borítékolható, hogy az OMSZ ismét lejtmenetbe vált, ami egyáltalán nem biztos, hogy nem tudatosan megkomponált végjáték (persze ezt a szálat már nem a meglehetősen szerény képességű Balog mozgatja), hiszen ezzel a válsággal, amivel most kényszerül majd szembenézni a szervezet, magyarázható lesz az a régóta dédelgetett kormányzati állom, hogy a lassan 130 éves Országos Mentőszolgálat beolvadjon akár a rendőrség szervezetébe. Hiszen mi más hosszútávú célt szolgálhat az a megközelítés, hogy Magyarország legnagyobb egészségügyi ellátója az elmúlt hat évben átlag két évente új vezetőt lap.

Egy dologgal azonban a kormányzat és főképp Balog nem számolt, az pedig a medve, mert a medve éppen úgy nem játékszer, mint a mentős, így könnyen lehet, hogy Csatónak majd komoly ellenállással kell szembenéznie.

Végül a NER-ben Csatónak is megadatik a tizenöt perc hírnév, de sajnos ennek végső soron megint a betegek a mentőellátást igénybe vevők fogják kárát látni.

Tovább

Breaking!  A mentőknél felfüggesztettek egy régióvezetőt a  az M3-as baleset miatt!

A tegnapi nappal - belső információim szerint - az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója azonnali hatállyal visszavonta a vezetői megbízatását dr. Pápai Györgynek, az Országos Mentőszolgálat Észak-alföldi Régió regionális igazgatójának és ugyanekkor felfüggesztette a további munkavégzés alól Észak-magyarországi Régió regionális igazgatót, dr. Breitenbach Gézát.

Míg Pápai megbízatását indoklás nélkül vonta vissza, addig Breintebach kénytelen lesz menesztése előtt egy fegyelmi vizsgálattal is szembenézni.

Ugyanis mind a mentőszolgálat tájáról, mind a sajtóból származó hírek szerint, bár Breitenbach Géza volt az első orvos a nemrég az M3-as autópályán történt több halálos áldozatot is követelt baleset helyszínén, sem a betegellátásba, sem a kárhelyparancsnoki teendők ellátásba nem kapcsolódott be, holott mindkét feladat igényelhette volna a szakorvosi beavatkozást. Amennyiben a hírek igazak, a régióigazgató viselkedése már csak  azért is furcsa, mert az orvosi egyetemek akkreditációs nyilvántartása szerint Breitenbach tanította a teendőket a tömeges kárhelyek felszámolása kapcsán, így végkép nem érthető a sajtóhírek szerinti hozzállása.

M3 baleset mentők régióvezetők Breitenbach Géza Pápai György felfüggesztés kirúgás Országos Mentőszolgálat

Fotó: 24.hu

De ez már csak a hab lehetett a tortán, hiszen a főigazgatónak valószínűleg abból lehetett elege, hogy a mentőszolgálat felsővezetőinek nagy része több, mint tíz éve dolgozik vezetői beosztásban, és áldásos tevékenységük eredményeként érte el a szolgálat azt a mélypontot, ami egy éve még jellemezte a szervezetet. Az elmúlt tíz év alatt kiépültek helyi kiskirályságok és a régióvezetők uralják azokat -az egyébként fizetős- mellékállásokat is, amelyek  egészen tisztességes bevételeket jelenthetnek. Ilyen például a Magyar Vöröskereszt összefonódása (erről itt  írtam) az Országos Mentőszolgálattal. A Vöröskereszt a felelős a Kresz vizsgák során az egészségügyi vizsgák lebonyolításáért, azonban a Vöröskeresztnek erre gyakran sem embere, sem felszerelése sincs, így a mentők biztosítják sok helyen a vizsgákhoz a humánerőforrást. Amit jelentősen megkönnyít az a tény, hogy a Magyar Vöröskereszt tisztségviselői gyakorlatilag a mentőszolgálat vezetőiből állnak. Közismert, hogy az egyik bukott mentő főigazgató - aki jelenleg is vezető beosztást tölt be a mentőszolgálaton belül - a Magyar Vöröskereszt elnöke, ahogyan Beritenbach Géza - a most már bukott régióvezető- is a Magyar Vöröskereszt miskolci szervezetének az elnöke. Sajnos azonban a címek és a másodállások halmozása mellett mind a szakma, mind a szakmai vezetés háttérbe szorult, így tetőzve a szakmai és morális mélypontot. Amelynek eredménye az a megkérdőjelezhető szakmai- és emberi hozzáállás, ami a tragikus M3-as baleset ellátását jellemezte a hírek szerint.

A jelenlegi főigazgató egyszer már megpróbált a rendszerbe friss vért pumpálni, és ki is írt új régióvezetői pályázatokat még tavasszal, azonban ezt a politika visszavonatta, valószínűleg a most leváltott vezetők és a többi még regnáló régi régióvezető hatására.  Sőt a helyzetet még bonyolítja az is, hogy az emberminiszter- meglehetősen ostobán - vizet öntött az amúgy is forrongó olajra és még szeptemberben pályázatot írt ki az Országos Mentőszolgálat főigazgatói posztjának betöltésére, annak ellenére, hogy tavaly decemberben bízták meg Máté Gábort a főigazgatói teendők ellátásával.

A pályázati kiíráson a szakma is igencsak meglepődött, hiszen Máté - bár csak megbízotti - kinevezésével éppen elkezdett lecsendesedni az a már-már háborús időket idéző állapot, ami mentőknél az évtizedek óta tartó vezetés hiánya miatt kialakult és hangulatjavító intézkedéseivel elnyerte az állomány bizalmát. A pályázati kiírás mögött azt lehetett sejteni, hogy annak a Mártai Istvánnak áll elsősorban érdekében, akit Balog 2013-ban sorozatos botrányai és alkalmatlansága miatt kirúgott a főigazgatói székből (erről itt és itt). Majd kegyelem kettesként (mégiscsak buzgó NER-káderről van szó) elhelyeztek a TEK-nél, és ott a  mai napig is a személyvédelemért felel, ami a szeretett vezetőt is érinti. Valószínűleg ezt a helyzetet próbálta megragadni a fenti két régióvezető is és adta be a pályázatát a főigazgatói pozícióra, ahogyan Mártai is. Nyilvánvalóan a legkevésbé sem zavartatva magukat attól a ténytől, hogy amennyiben régióigazgatói pozícióra is alkalmatlanok, akkor hogyan lesznek alkalmasak főigazgatói posztra. A stratégia az valahogy az lehetett, hogy mindegy, hogy ki, csak a jelenlegi főigazgató ne legyen tovább, hiszen ez az ő saját kiskirályságuk végét is jelenti. Ezért megpróbáltak minden követ megmozgatni, írtak -ríttak, telesírták a Parlamentet, a Kormányt, az összes létező Pártot, ecsetelve a mentők nyomorúságos helyzetét. Azt a nyomorúságot, ami nagy részben nekik köszönhetően alakult ki, az évek óta tartó nem törődés és alkalmatlan vezetői attitűdjük miatt.

És ekkor érezhette először Balog Zoltán emberminiszter, hogy eltévedt, mint Manka a Jicsini erdőben, mert csak sikerült lábon lőnie magát az új főigazgatói pályázattal. Hiszen, ha kirúgja Máté Gábort - a jelenlegi megbízottat - akkor el kell magyarázni, hogy hogyan sikerült 6 év alatt 3 alkalmatlan főigazgatót találnia, ha nem rúgja ki, akkor meg minek íratott ki pályázatot, akkor, amikor a dolgok kezdtek rendben menni. Ha kinevezi Mártait, akkor el kell magyaráznia, hogy 2013-ban miért rúgta ki. Ha kinevez bárkit a fenti kettőn kívűl, akkor megint jön a kérdés, hogy mi a baj Mátéval és miért kell átlag két évente új főigazgató a mentők élére.

Akárhogy is van, egy biztos, a főigazgatói pályázat határideje több, mint egy hete lejárt és Balog még mindig nem döntött, tipródik, mint tojóstyúk a keterecben, miközben Ónodi-Szűcs Zoltán - egészségügyért felelős államtitkár  - megint csak tátott szájjal nézi a történteket, mert lapot neki ismét nem osztottak. Pedig hétezer ember várja, hogy felszálljon a füst és végre dolgozhasson nyugodtan tovább.

A két régióvezető kirúgása pedig reményeink szerint csak a kezdet, hiszen a mentőszolgálaton belül még számos alkalmatlan vezető ül pozícióban, gátolva a régen várt változást.

És mint már oly sokszor elmondtam, a mentős az olyan, mint a medve, nem játék!

Tovább

Ne kockáztassunk, ne hívjunk mentőt!

Hiszen valószínűleg előbb beér majd az állampolgári segítséggel a kórházba, mintha a mentőre várna másfél  órát, mint nemrég az a 37 éves nő, aki az M0-on lett rosszul a kocsijában, és szívinfarktus-, illetve strokegyanúval került végül is kórházba, igaz abból is rosszba, oda, ahol éppen nem működött a CT.

Bár Orbán Viktor azt mondta, hogy “nem hagyunk senkit az út szélén”, most már nyilvánvaló, hogy ezt a kijelentését nem az átlagállampolgárra, hanem a már ismert közszereplőkre - Rogán, Vajna, Mengyi - és a nemközszereplő Habonyfélékre értette és korántsem azokra, akik valamilyen segítségre szorulnak, vagy netán egészségügyi ellátásra.

Ahhoz, hogy megértsük azt, hogy ilyen esetek miért fordulhatnak elő, kicsit vissza kell mennünk az időben. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) mindig is híres volt szolidaritásáról, itt nem munkatársak vannak, hanem bajtársak, ide mindig jöhettek azok, akik valamiféle okból máshol alkalmatlanná váltak, még az ’56-os forradalom miatt máshol meghurcoltak is munkát találhattak maguknak a mentőszolgálatnál. Az OMSZ hasonlóképpen gondoskodott a bármilyen okból kocsizásra már képtelen dolgozóiról is. Más beosztásban irányítóként, raktárosként, portásként foglalkoztatta őket. Sajnos azonban ez a fajta szolidaritás a szakmailag alkalmatlanokra is kiterjedt, így vált egy-egy irányító csoport gyakorlatilag szociális foglalkoztatóvá (ők végzik a mentőautók irányítását, velük beszélünk a 104-en, ők döntenek arról, hogy milyen súlyosnak ítélik az esetet, mennyi időn belül, milyen felszereltségű kocsit küldjenek). A helyzetet még súlyosbítja, hogy sok  olyan mentődolgozó is az irányításon dolgozik, akik a mentőápolói iskola után mentési tapasztalat nélkül kezdtek el dolgozni, azaz fogalma sincs a mentőmunkáról. Ráadásul az irányításon dolgozók képzése is szemmel láthatóan meglehetősen silány, hiszen ezek a problémák nem új keletűek, nem most alakultak ki, hanem már sokkal régebben. 

Országos Mentőszolgálat rosszullét várakozás Mártai István Göndöcs Zsigmond Burány Béla Balog Zoltán

Fotó: mentok.hu

Azonban nem csak a személyi állomány képzetlensége (tisztelet a kivételnek), vagy alkalmatlansága adja a problémaforrást egyedül, hanem legalább ilyen fontos kérdésként merül fel a Mentőszolgálat túlterheltsége is. Amiért részben mi, állampolgárok is felelősek vagyunk, főleg a nagyobb városokban, hiszen itt az orrvérzéshez és a kullancshoz is mentő jár, persze, ha jut. (Érdekességképen, a budapesti irányítás naponta átlag 700 feladatot próbál ellátni kb. 80-100 mentőegységgel.)

Másfelől az is jelentősen hozzájárul a jelenlegi mentési kapacitás elégtelenségéhez és a mentésirányítás ugandai állapotához, hogy a mentésirányításra szánt 4.1 milliárd forintos fejlesztés a Göndöcs-Mártai-Burány főigazgatói triász keze között, köddé vált, elolvadt és végül nem hasznosult. Érdekes, hogy a hármasfogatból Göndöcs most is a mentőszolgálatnál dolgozik vezető beosztásban, miközben a korántsem makulátlan Vöröskereszt elnöke. Míg Mártai nemrég kapott felhatalmazást Balog emberminisztertől stratégiaalkotásra.

Pedig a 4.1 milliárdos uniós forrás úgy tűnt el, hogy nem vásároltak belőle megfelelő kikérdezési protokollt, ami segítene meghatározni egyáltalán azt, hogy mi a mentőfeladat, és mi nem, vagy például milyen esethez kell azonnal orvost küldeni, milyenhez elég később és csak ápolót küldeni. 

Nem vásároltak belőle megfelelő kommunikációs eszközöket (a pár éve vásárolt tablettek már akkor is alkalmatlanok voltak, hiszen például több percig tart egy excel tábla megnyitása is). 

Nem készítettek ebből a pénzből megfelelően hatékony tréningeket sem, és egyáltalán nem foglalkoztak a humánerőforrás menedzselésével. 

És nem utolsósorban maga a politikai is jelentős felelősséggel tartozik. Hiszen 2010-óta a negyedik főigazgatóját fogyasztja el a Mentőszolgálat, aminek a hátterében az állhat, hogy Balogék számára sohasem a rátermettség és a képesség volt egy-egy pozíció betöltésénél a legkívánatosabb érv, sokkal inkább a megbízható NER tagság és a szervilizmus. Valamint maga a nagypolitika sem fordított az elmúlt hat évben megfelelő figyelmet az egészségügyre, így következmények nélkül benyelte, hogy többmilliárdos uniós források tűntek el eredménytelenül, akárcsak a Mentőszolgálat 4,1 milliárd forintja. 

Persze eset kialakulásáért felelős - nem utolsósorban - az a fejetlenség is, ami a budapesti kórházi ellátást is jellemzi. Hiszen ez a beteg nem elég, hogy 37 évesen egy olyan betegséggel várt másfél órát a mentőre, aminél minden perc számít - stroke-nál és infarktusnál is korai gyógykezeléssel jó eséllyel teljes gyógyulás érhető el - hanem még a mentőnek sikerült is olyan kórházba szállítani, ahol a CT éppen akkor nem működött (hivatalosan le volt mondva), ezzel is jelentősen rontva kezelés hatékonyságát. (A CT vizsgálat stroke esetén alapvetően határozza meg a kezelés módját). Erre pedig nem nagyon lehet más indok, mint az elégtelen kommunikáció. 

Szintén magáért beszél az a szám, hogy jelenleg is 30 kórház működik Budapesten, ötvenvalahány telephellyel, és évente 17.000, azaz tizenhétezer kórházi lemondást (ágy-, CT-, Osztály-. stb) kezel a Mentőszolgálathoz tartozó Központi Ágynyilvántartó, azaz évente 17 ezerszer jelenti ki valamelyik kórház, hogy valamelyik osztálya, és/vagy diagnosztikai eszköze nem tud aznap több beteget fogadni, humánerőforrás- vagy helyhiány, esetleg karbantartás, meghibásodás miatt.

Ahhoz, hogy többet hasonló eset ne forduljon elő és szeretteinket biztonságban tudjuk, el kell fogadnunk, hogy minden nem jár. Meg kell tanulnunk (erről itt írtam korábban), hogy az egészségügy melyik részéhez fordulok az aktuális problémámmal, a háziorvoshoz, a szakrendelőhöz, a kórházhoz, vagy éppen a mentőkhöz. Ugyanis ha mi ésszerűen használjuk az erőforrásokat, és nem próbáljuk meg a ballisztikus rakétával eltalálni a verebet, akkor a kapacitásokhoz is jobban hozzáférünk majd.

De addig is csak magunkra számíthatunk, amíg egy dilettáns pap tipródása miatt sem határozták még meg Budapest egészségügyi szükségletét, és elfogadjuk, hogy fontosabb stadionokat építeni, vagy a nem létező kvóta ellen népszavazást elrendelni sok-sok milliárdokért. És persze elfogadjuk azt is, hogy a még egy éve sem kinevezett jelenlegi főigazgató nyakába  varrják a Mentőszolgálat több éves elmaradását.

Kétség ne legyen, azért Habonynak, Rogánnak, Vajnának valahogy majd mindig lesz mentő a beszakadt körmükre is, hiszen ők nem maradhatnak az út szélén. 

De az egyszerű szavazó ennyit biztosan nem ér, még ha majd vasárnap buzgón ikszeli is a nemeket.

A 37 éves betegnek pedig gyors, teljes gyógyulást kívánok!

Tovább

Kirúgják a mentők főigazgatóját?

Sajátságos valóságshow-ba kezdett az EMMI, hiszen megint vezetőcserét terveznek az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) élén - 2010 óta az ötödik főigazgató adhatja át a kilincset - legalábbis erre enged következtetni a kozigallas.gov.hu-n frissiben megjelent főigazgatói pályázat. Máté Gábor jelenlegi megbízott főigazgató még egy éve sem tölti be a vezetői tisztséget és lehet, hogy máris mennie kell. Ugyanis a pályázat értelmében egyetemi végzettséghez kötnék a főigazgatói pozíció betöltését, valamint 5 éves vezetői gyakorlat meglétéhez, és bár az alapjogszabály ezek alól biztosítana felmentési lehetőséget, maga a pályázat ezt kizárja. 

A jelenlegi megbízott főigazgatónak Máté Gábornak nincsen az interneten elérhető önéletrajza, azt viszont biztosan tudni, hogy főiskolai végzettsége van, ha csak ez van az a jelen kiírás szerint nem lesz elég. 

De vélhetően nem ez a bűne. Az, hogy valójában mi állhat a várható vezetőcsere mögött, még nem tudni biztosan és valószínűleg a NER ezt úgy fogja kommunikálni, hogy Mátét amúgy is ideiglenes vezetőként képzelték el, ugyanis nem véglegesítették. Tehát a szokásos "nincs itt kérem semmi látnivaló" kommunikáció várható.

Országos Mentőszolgálat főigazgatói pályázat Máté Gábor Balog Zoltán Ónodi Szűcs Zoltán Mártai István

Kép: budaörsinfo.hu

Persze a kényes és piszkos feladatokat végrehajtatták a jelenlegi főigazgatóval, ugyanis Máté kisöpörte a szervezetből az ott rekedt mind emberileg, mind szakmailag alkalmatlan vezetőket. Ez utóbbiak viszont minden fórumon megpróbáltak visszakerülni a rendszerbe, hiszen igazi NER huszárok lévén ez az egyetlen szervezet tűrte meg tehetségtelen és kártékony ténykedésüket évekig. Ennek eredménye lehetett az a néhány igen megtévesztő riport, amelyek a Pestisrácok nevű kormányzat közeli hírportálon jelent meg és a közelmúltban a Hírtv Látószög című műsorában készült anyag is. Ez utóbbi nem csak megtévesztő volt, hanem egyenesen hamis is, hiszen a riport lezárásaként azt sejtették, hogy a dolgozók az elégedetlenségük miatt a főigazgató ellen terveztek tüntetést, holott éppen ellenkezőleg, a főigazgató mellett kívántak tüntetni az OMSZ FITT mozgalom szervezésében. Nem véletlen az sem, hogy a Pestisrácok ellen az OMSZ sajtópert indított.

Valószínűleg a már említett egykori vezetők zsizsgésének köszönhető, hogy Balog emberminiszter felkérte Mártai István egykori OMSZ főigazgatót, hogy készítsen stratégiai tervet az OMSZ jövőjével kapcsolatban. Azt a Mártait, akit egyébként ő maga rúgott ki alkalmatlansága és a már tarthatatlan és egyre nyilvánvalóbb botrányok miatt és aki méltán kiérdemelné a mentők mindenkori legalkalmatlanabb vezetőjének megszavazott 2. helyezését. Erről itt írtam korábban. Ezt egyébként Máté, a jelenlegi főigazgató úgy kommentálta a facebook oldalán, hogy “epét hány”. Lehet, hogy Balognál ez tette be a kaput és sértődöttségében behisztizett és ennek eredménye a pályázat,  hiszen mégis hogyan is meri valaki a döntését kritizálni, ez igazán nem NER kompatibilis, még akkor sem, ha maga döntés éppoly ostoba, mint az azt meghozó miniszter.

A pályázat kiírása még így is érdekes, hiszen Máté egy kis megnyugvást hozott a szervezetbe, az állomány érezhetően ragaszkodik hozzá, ugyanis sok olyan kérdésben született előrelépés, amely a dolgozói elégedetlenkedéseket lecsillapította. Először is alkalmatlanságuk miatt kirúgta a már mindenkit irritáló vezetőket, majd tető alá hozott néhány hangulatjavító intézkedést is, mint a budapestieknek adott ingyenes BKV bérlet, valamint a 24 órás szolgálatvállalás lehetősége. Érezhetően ezen gesztusok után a dolgozók kezdték azt hinni, hogy valami megindult, sorsuk és a mentőszolgálat sorsa is hosszú évek után egy kissé jobbra fordul.

Na, ezt az álmot veri most szét a megjelent álláspályázat. Ami mögött még az is elképzelhető, hogy Ónodi Szűcs Zoltánnak van még olyan nyírségi ismerőse, akit nem tudott helyzetbe hozni és akinek a NER szerint szintén jár 15 perc hírnév ebben a szürreális valóságshowban. Az, hogy közben az OMSZ szétesik, ezek szerint nem tétel, mint ahogy az sem, hogy emiatt  emberek halhatnak meg. Mindenesetre az új főigazgató nagy valószínűség szerint  orvos lesz, hiszen a pályázat szerint ez előny, így még az is lehet, hogy Mártai a főigazgatói székből írhatja a stratégiát. 

Egy dologban szinte biztos vagyok, mégpedig abban, hogy ennek az egész pályázatosdinak a dolgozók nagy része nem örül és ennek vagy így, vagy úgy, de hamarosan hangot fognak adni.

Hiszen amint már írtam, a mentős olyan, mint a medve és a medve nem játékszer!

Tovább

Ezért nem jön ki az ügyelet

Jó pár évvel ezelőtt egy közeli hozzátartozóm egy budai kerületben ügyelt, amikor a rendőrség kérte a segítségét halálmegállapításhoz. Rutin feladatnak tűnt a dolog, addig, amíg a helyszínre nem érkeztek és - az említett orvos hozzátartozóm - meg nem látta a vizsgálat tárgyát, egy csontvázat. Persze rögtön elmagyarázta helyszínen lévő szervnek, hogy legközelebb lesz szíves régészt hívni és nem orvost, ugyanis ez az eset inkább oda tartozik.

Ugyanis a háziorvosi ügyeleti munka szépségei közé tartozik a halálmegállapítás és a halotti bizonyítvány kitöltése is. Igen, sajnálatosan ez Magyarországon orvosi feladat, szemben néhány európai országgal, ahol az orvos munkaideje drága, éppen ezért ezt a munkát jól képzett egészségügyi középkáder végzi. 

A fent említett hozátartozóm döbbenete valószínűleg hasonló lehetett az enyémhez, amikor meghallottam, hogy 4.1 milliárd  forintot kívánnak még plusz elkölteni a háziorvosi ügyeletek további finanszírozására.

háziorvosi ügyelet egészségügy mentőszolgálat Balog Zoltán EMMI keresztényüldözés

Kép: Orvosi ügyelet/Fotó: XV Média, Nagy Botond

Ugyanis a rendszer igen pazarló, évente több mint 10 milliárd forintot emészt fel csak a háziorvosi ügyelet központi finanszírozása a több mint 117 milliárdos alapellátás éves finanszírozásából (köszönet Dr. Komáromi Zoltánnak, az adatokért). Ehhez a több mint 10 milliárdos összeghez még hozzájön az egyes önkormányzatok által fizetett plusz fejkvóta is ( gazdagabb önkormányzatnál ez több pluszforrást, szegényebbnél akár a semmit jelentheti). Így a már említett 4.1 milliárdos többlettel (már ha ez igaz) az idei finanszírozás elérheti, vagy - az ismeretlen összegű önkormányzati  finanszírozással - akár meg is haladhatja az Országos Mentőszolgálat éves költségvetésének a felét. 

Ugyanakkor, mint minden terület az egészségügybenm ez a szektor is jelentős humánerőforrás problémákkal küzd, így működtetése egyre drágább és drágább lesz, ha minden változatlan marad. Budapesten az már régen nem kirívó eset, hogy az ügyleteken az előírt két orvos helyett (egy kijárós, egy bent lévő) csak egy van szolgálatban, már ha egyáltalán van és nem mentőtiszttel látják el a szolgálatot. Vidéken még sok helyen a háziorvosi praxisok a felelősek az ügyelet ellátásáért és és valószínűleg ez is hozzájárul a háziorvosi rendszer válságához. Hiszen senki sem szeret pluszmunkát végezni nyomott bérért. Az ügyeletben fizetett bér ugyanis meglehetősen alacsony, hiszen 2 -3 000 forintos óradíjról van szó, ami tartalmazza a teljes bértömeget, számlás bérről  lévén szó. Így az orvosi óradíj nettó 1000-1700 forint körülire jön ki. Ehhez jön még a nem túl jelentős hálapénz. Hiszen az a beteg, aki hajlandó pluszt fizetni, az vagy a magánszektorban próbál gyógyulást keresni, vagy fizet a háziorvosának, aki ezért lelkesen látogatja és nincs szüksége ügyeleti ellátásra, kivéve, ha nagyon akut problémája van és a háziorvosát nem éri el.

A bérnek megfelelően az ebben a szektorban dolgozó orvosok túlnyomórészt vagy kezdők, vagy nyugdíjasok.  

A munka pedig több, mint változatos, de igen erősen terület- és  (influenza)szezonfüggő is. A nagyvárosokban, ahol az egészségügyi öntudat viszonylag magas, komoly leterheltséget jelenthet egy-egy műszak, míg a falvakban, ahol kevésbé harapózott még el a “nekem ez jár” mentalitás, valamivel nyugalmasabb műszakokra számíthat az orvos. 

Az alacsony bérek és szabályzók híján előfordul, hogy az ügyelet egyszerűen visszautasítja a beteghez való kivonulást, és a mentőszolgálathoz irányítja a telefonálót. Ilyenkor kezdődik el a pingpongozás a beteggel. Ugyanez igaz fordítva is, a mentőszolgálat is küld beteget az ügyeletnek. A helyzet kaotikus, hiszen nincsen sem egységes irányítás sem egységes definíciók, amelyek meghatároznák, hogy mi tartozik az ügyelet hatáskörébe és mi egyértelműen a mentőszolgálatéba. Bár az egységes irányítást Szócska Miklós még államtitkár korában beharangozta, ez pontosan úgy sikerült, mint általában bármi, amihez hozzányúlt: sehogy. Így könnyen előfordulhat az, hogy egyes betegekhez egyszerre ér oda a mentő és az orvosi ügyelet, míg másokhoz egyáltalán nem megy senki, vagy esetleg csak a sokadszori telefonálgatás után. És mindeközben a két rendszerre évente 50 milliárd körüli összeget költünk ezzel a hatásfokkal.

Esemény utáni tablettát szeretnék felíratni! Nem merek nekimenni az éjszakának, már három napja fáj a gyomrom! Lázas vagyok, írjon fel valamit! Elfogyott a rendszeresen szedett gyógyszerem!  - ezek a mindennapos kihívások az ügyeleten. Ugyanis az ügyleti munka sokszor nem igényelne azonnali ellátást, amennyiben rendelkeznénk némi egészségkultúrával, és ezt tanítanák is már az alsó tagozatban az olyan tölteléktárgyak helyett, mint a hittan és erkölcstan. 

A komolyabb problémák kezelésére meg ott lenne a mentőszolgálat és a kórházak sürgősségi osztályai, az ügyletere fordított forrásokból ezeket kellene megerősíteni. Persze ez is csak akkor működne, ha nem az döntené el hogy hol létesüljön mentőállomás, hogy melyik polgármester rendelkezik nagyobb lobbierővel, hanem a szükség és a leterheltség. 

Igen, ehhez valóban kellene egy egészségpolitikai vízió és egy program sem ártana, ami megpróbál rendet vágni a káoszban. 

Azonban túl könnyű lenne minden felelősséget áthárítani a politikára, hiszen nem csak a politikának kellene változni, hanem a társadalomnak is. El kell fogadnunk, hogy minden nem járhat, de nem lehetetlen tisztességes ellátáshoz való hozzáférés, amennyiben hajlandóak vagyunk ezért például egy picit utazni, vagy alapvető dolgokat megtanulni (lázat csillapítani stb…). És nem elfogadni azt a tényt, hogy az egészségügy és az oktatás a politikai szemetesvödörben létezzen.

Az esemény utáni tablettát pedig bátran lehetne vény nélkül is adni a gyógyszertárakban. Hiszen gyakorlatilag most is így kapják a hölgyek, minden féle nőgyógyászati vizsgálat nélkül, az előre megírt receptet, a nővértől. Igaz, hogy ebben az esetben a népszaporulat csökkenne.

Így pedig csökkenne azok száma is, akik simán benyelik, hogy a Balog vezette minisztérium közel egymilliárd forintot költ el keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságra, az oktatás és az egészségügy rendbetétele helyett. Ez pedig tényleg nem lehet érdeke a kántor-miniszternek.

Tovább

Úgy tűnik, tényleg megszüntetik a Mentőszolgálatot

Balog Zoltán emberminiszter ismét megtalálta a ventilátor kapcsolóját a toaletten. Ugyanis a napokban felkérte Dr. Mártai István bukott OMSZ (Országos Mentőszolgálat) főigazgatót, hogy készítsen tervet a mentők megújításáról, valamint a mentődolgozók megbecsültségének elősegítésére és persze legyen kedves beszélgessen a szakszervezetekkel is.

Azt a Mártai Istvánt kérte fel terv készítésre, aki valószínűleg egy főigazgatói programot sem volt képes kinevezése előtt megírni (rajta kívül mindannyian nyilvánossá tettük a programunkat 2010-ben). Meg persze azt a Mártai Istvánt kérik fel, akit maga Balog volt kénytelen meneszteni, még Szócskával karöltve, mert tarthatatlanná vált a botrányai miatt. Ugye emlékeznek? Ekkor nem volt képes az OMSZ egy tisztességes mentőautó-tendert sem kiírni, és ekkor sikerült olyan mentőautókat beszerezni, amelyek komolyabb betegellátásra csak úgy voltak alkalmasak, ha a beteget hordágyastól kitolták a mentőből. Ezekről a problémákról itt és itt írtam. De emlékezhetnénk csak arra az Állami Számvevőszéki jelentésre, ami Mártai főigazgatói regnálását is górcső alá vette és igen komoly pénzügyi és egyéb hiányosságokat talált. Egyébként valaki hallott már bármilyen információt a Sürgősségi Akadémiáról? Mert ennek megszervezését is Mártaira bízták, közvetlenül a kirúgása után.

Mentőszolgálat Balog Zoltán Mártai István fejlesztés egészségügy Ónodi-Szűcs Zoltán #bukás

kép: iho.hu

Tehát úgy néz ki, hogy a tehetségtelenség és a szakmaiatlanság csak utat tör magának és puzsérosan fogalmazva gennyes trutymóként ömlik rá az állam által fenntartott szolgáltatókra. 

Mártai felkérése szinte minden szakmabelit megdöbbentett, részben a fentiek miatt, részben pedig azért, mert az állomány talán most a legnyugodtabb az elmúlt tíz évben és Máté Gábor - a jelenlegi főigazgató - még csak alig fél éve van hivatalban. Ráadásul most értek be olyan hangulatjavító intézkedések, mint a dolgozóknak ingyenes BKV bérlet, valamint újra lehetőség van 24 órás munkavégzésre. Ez utóbbi valójában jelentős visszalépés, de az állománynak azért fontos, mert havi 7-8 nappal “letudja” a szolgálatot, így több ideje marad máshol is dolgozni a megélhetés reményében. Nyilván az igazi előrelépés az lenne, ha a mentődolgozó a sokkal komfortosabb és biztonságosabb 12 órás munkaidő mellett tisztességes fizetést kapna és nem azért kellene 24 órás műszakokat lenyomni, hogy az így felszabadult időben dolgozhasson másod-, harmadállásban. 

Persze lehet, hogy azért kell Mártait bevonni és a szakszervezetekkel egyeztetésre is felkérni, mert már előre látszik a felháborodás a szeptemberben bevezetendő új bértábla miatt, így talán megelőző csapásként már puhítják az amúgy sem kemény szakszervezeteket. De könyörgöm, akkor is azt a Mártait, aki ellen az állomány szinte egy emberként állt fel és követelt változást?

Az okokat keresve ennél azért sokkal súlyosabb feltételezések lehetnek a háttérben. A kedvezőbb az “csak” az, hogy semmi másról nem szól az egész, mint hogy az amúgy nagyon jó KDNP-s kapcsolatokkal rendelkező Mártai is beáll a KDNP fizetési listájára, a jelenlegi TEK-nél betöltött munkája mellett. Itt a személyvédelemért felelős osztályt vezeti, azt az osztályt, ami egy-egy állami vezető biztosításáért felel azok utazása alkalmával. Amennyiben ez a feltételezés igaz, akkor 3-4 év alatt 2 milliárd forintot sikerül KDNP-s zsebekbe átpasszírozni. Ugyanis pont ennyit szánnak ennyi idő alatt a projektre. De a lényeg valószínűleg a pénzen is túlmutat, ugyanis a fentiek értelmében nem igazán várható érdemi tanulmány a felkért bukott OMSZ vezetőtől. Azonban az könnyen megtörténhet, hogy olyan értekezést várnak tőle, ami az OMSZ Katasztrófavédelembe való beolvasztását segíti elő és ehhez lesz szükség a szakszervezetek meggyőzésére. Ezzel a lassan 70 éves Mentőszolgálat pedig megszűnik. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy a jelenleg nonprofit kft-ként működő légimentést is szétszednék és az orvosi részét beolvasztanák az OMSZ-be, a pilóta- és üzemeltetés részt pedig külön cégbe szerveznék, ahogyan működött ez a 2006 előtt, legalábbis sajtóhírek ezt sejtetik. 

Ki sem asszisztálhatna ehhez jobban, mint eg y bukott OMSZ főigazgató, a -ha az enyém nem lehet, ne legyen másé sem- alapon.

Csak van itt egy közel 7 ezer fős állomány, és egy régi kínai mondás szerint a mentős, olyan mint a medve. A medve pedig nem játék.

És hogy mit szól ehhez Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkárként, hogyan éli meg legújabb kudarcát, hogy már a mentőknél sem lesz döntésképes, mert ismét átnyúltak a feje felett? Semmit, hallgat, mert a NER, az már csak ilyen és ő a legkevésbé sem medve. Sőt, maga rendszer és az azt fenntartó miniszter is lehetővé teszi, hogy egy általa alkalmatlanság miatt megbuktatott vezető később ugyanott fejlesztési tervet készítsen.

Tovább

Riasztó adatok a légimentésről

A napokban elég elképesztő adatokat találtam a magyar légimentés működéséről. 2011 óta nem csak a feladatszám csökkent drasztikusan, hanem a hozzáértő szakorvosok száma is.

mentés légimentés Országos Mentőszolgálat légimentők

2011-ben eltávolították a légimentők éléről azt az ügyvezetőt, aki a modern kori légimentést társaival megteremtette. Azóta több ügyvezető váltotta egymást, akárcsak orvosigazgató, de a légimentés korábbi fénye valahogy nem tudott újra ragyogni. 

Jelenleg a probléma nagyon úgy néz ki, hogy a vezetés teljes hiánya mellett leginkább mégiscsak orvosszakmai. Hiszen 2011 óta 34 orvos -két kivétellel szakorvos- hagyta el a szervezetet, helyüket pedig tapasztalatlan, jobbára szakvizsga előtt álló, de leginkább rezidens orvosokkal töltötték fel. A légimentők orvoslétszáma 50 fő körüli, így csaknem a teljes csapat lecserélődött öt év alatt. A légimentés mindig is a magyar mentésügy kiemelt szereplője, aki idekerült az a krémhez tartozónak érezhette magát. Az itteni munkának jelentős a presztízse, így - bár a fizetés mindig is magasabb volt mint a mentés egyéb területein - a jelentkezőket legkevésbé a pénz motiválta. Ennek értelmében az orvoselvándorlás sem magyarázható az alacsony fizetéssel.  A legnagyobb fluktuáció a jelenlegi ügyvezető és orvosigazgató regnálása idején jellemzi a szervezetet. Ami leginkább az orvosigazgató vezetői készségeinek teljes hiányából fakad, és persze az RSI (a sürgősségi ellátásban nagy vitát kiváltott légútbiztosítási módszer) erőszakos bevezetéséről és módszertanáról szól. Itt ugyanis könnyen elképzelhető, hogy egy több szakvizsgás orvosnak ellátás közben (!) fel kell hívnia a szakvizsgával még nem rendelkező kollégáját, és konzultálnia kell vele a megfelelő ellátás megkezdéséhez. 

A folyamatos konzultáció ellenére a jelenlegi orvosigazgatóval a kommunikáció is igen nehéz lehet, hiszen hol Angliában dolgozik az itthoni állása mellett, hol a világ valamely egzotikus helyére utazik továbbképzés céljából, mint legutóbb Ausztráliában.  Az hogy az amúgy is folyamatos forráshiánnyal küszködő szervezet ezeket a kongresszusokat  finanszírozza-e vagy sem, egyelőre kérdés marad.

Mindemellett  nem csak a riasztó szakorvoshiánnyal kell szembesülni, hanem a légimentő feladatok számának drasztikus csökkenésével is. Ugyanis a 2010-es feladatellátáshoz képest 2013-14-ben 378, 2015-ben pedig 487 feladattal láttak el kevesebb feladatot a légimentők. 

mentés légimentés Országos Mentőszolgálat légimentők

Forrás: KSH

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Magyarország  jobban teljesítene a légimentést igénylő egészségkárosodások terén, hanem sokkal inkább azt, hogy 487-szer kevesebbet küldték a helikoptert feladat ellátásához, mint kellett volna. Az esetfeladatok csökkenése együtt jár a repült idő drasztikus csökkenésével is, ez pedig a pilóták gyakorlatát befolyásolja jelentősen.

A kialakult helyzetet súlyosbítja az a tény is, hogy nemrég a légimentőknél kapott állást az Országos Mentőszolgálat fél éve menesztett orvosigazgatója is. Az az orvosigazgató, aki a magyar mentéstörténetben már sok helyen felbukkant, például légimentő ügyvezető igazgatóként, vagy ugyanott orvosigazgatóként is, legutóbb pedig az Országos Mentőszolgálat orvosigazgatói pozícióját töltötte be. Vezetői alkalmatlanságát igazolhatja az a tény is, hogy öt éven belül már a harmadik vezetői pozícióból is távozott. Ennek ellenére jelenlegi munkahelyére  (légimentők) azért csak sikerült maga mellé még a feleségét is oktatásszervezőként bepasszíroznia. Ezt a feladatkört egyébként hagyományosan az orvosigazgató látta el, de mint fent már vázoltam, a jelenlegi orvosigazgató igen elfoglalt, ezért tehermentesíteni kellett.

És igen, az ügyvezető ezt mind kényelmesen hátradőlve nézi, persze az ő szemszögéből a legjobb nem belefolyni semmibe, ahogy a helikopter beszerzésekbe sem. De ez már egy másik téma lesz.

A szerző a Magyar Légimentő Nonprofit Kft orvosigazgatója volt 2010-ig.

Tovább

A Walking Dead-dé varázsolt ország

OEP Nyugdíjbiztosító megszűnés egészségügy átalakítás EMMI Balog Zoltán Magyar Államkincstár mentőszolgálat

https://i.ytimg.com/vi/gzERINj7iXY/maxresdefault.jpg

Viszonylag gyors módját választotta a kormány a fenyegető nyugdíjas krízis megoldásának. Először egybevonja, majd a minisztériumba olvasztja mind az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP), és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (NYUFIG). Egy, azaz csak egy állami kifizetőhely maradhat talpon az óriás bürokráciacsökkentési kampányban, ez pedig a Magyar Államkincstár lesz. 

A koncepció meglehetősen érdekes, azt most is látjuk, hogy az állami intézmények nem igazán működnek, hatványozottan igaz ez az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) tartozó intézményekre. Bármerre is nézünk, nem találunk olyan intézményt, amit ne zilált volna szét a szakmaiatlanság és az alkalmatlanság. Az EMMI esetében mindennél igazabb az ismert szólás a halról, meg annak fejéről, ugyanis Balog Zoltán miniszterként semmilyen értékelhető eredményt felmutatni nem tudott, azonban az általa vezetett tárcáknál jelentős rombolást sikerült véghezvinnie, elég csak az oktatás és az egészségügy tájékán körülnéznünk. Ebből lehetett elege a kormányzatnak és bürokráciacsökkentés címén mindent megpróbálnak egy már amúgy is túldimenzionált mamutszervezetbe passzírozni, amolyan orosz rulettként, hátha akkor az alkalmatlan miniszter majd nem lesz alkalmatlan. Mindezt persze úgy, hogy a megszűnő intézmények listája sokkal inkább politikai erővonalak mentén alakul, mint a józan ész, vagy magának az intézménynek a hasznossága alapján.

Vannak olyan szervezetek, amelyek egy óriás és vezetetlen minisztériumba olvasztva szinte biztosan elvesztik funkciójukat és feladatuk maradványait sem fogják tudni ellátni, annak ellenére, hogy működésük létfontosságú lenne. Így fog ez történni a NYUFIG-gal és az OEP-pel. Ennek egyenes következménye pedig az lehet, hogy se nyugdíj, se betegellátás nem lesz a továbbiakban, így a nyugdíjasok egészségügyi ellátás hiányában és nyugdíj nélkül gyorsan éhen halnak, de előtte a Walking Dead zombijaihoz hasonlóan fognak a kukák tájékán megjelenni, amelyeknek addigra már a Nemzeti Etető lesz a neve.

OEP Nyugdíjbiztosító megszűnés egészségügy átalakítás EMMI Balog Zoltán Magyar Államkincstár mentőszolgálat

Kép:http://www.ew.com/article/2015/11/29/walking-dead-prologue-scene-negan-watch

Az OEP ugyanis nem csak állami kifizetőhely, amelyen egyszerűen csak átfolyik az Egészségbiztosítási Alap (E Alap) pénzforgalma. Ennél sokkal összetettebb feladata lenne az OEP-nek, már ha persze rendesen működne. Nem véletlen volt itt szinte azonnal főigazgató csere az új egészségügyi államtitkár hivatalba lépésekor. Talán mindennél beszédesebb az a folyosói pletyka, mely szerint a volt főigazgató asszony szinte csak papíralapon érintkezett a kollégáival, mert az e-mail kezelése már túlságosan bonyolult technikai kihívás volt számára. Ennek ellenére, ebben az intézményben még most is jelen van a szakmaiság csírája, hiszen számos olyan munkatárs dolgozik itt, akik nélkül az egészségügy már régen bedőlt volna. Ebben az intézményben dől el, hogy milyen új terápiát, gyógymódot támogat a kormány. Ez a szervezet felelős a kórházakkal való szerződésekért és a kórházi kifizetésekért is, valamint annak az ellenőrzéséért, hogy az egyes egészségügyi intézmények által lejelentett teljesítmény valós-e és kifizethető-e. De ugyancsak az OEP felelős a gyógyszerkassza meghatározásért és a kifizetésekért is. Igaz azonban az is, hogy az elmúlt öt évben nem fogadtak be támogatásra új onkológiai szereket, pedig számos új készítmény elérhetővé vált világszerte, de ennek sokkal inkább az E Alap vérszegény volta az oka, mint az OEP működése. A fentiek alapján kitűnik, hogy az OEP feladatköre rendkívül bonyolult és szerteágazó, amit egy jól működő minisztériumi főosztály sem fog tudni kezelni - hiszen a hírek szerint a szakmai feladatok a tárcáknál maradnak - nem beszélve egy jelenlegi, Balog vezette EMMI-ről. 

A helyzet pikantériáját még fokozza az a tény, hogy a Magyar Államkincstár sem működik megfelelően, elég csak a közelmúlt botrányaira gondolni, amelyeket csúszó és pontatlan közszolgálati kifizetések jellemeztek. Tehát amennyiben a szakmai akadályokon valahogy sikerülne átvergődni (ami szinte biztosan nem történik meg), a rendszer a kifizetéseknél fog megakadni és behalni, ezzel is zombivá változtatni a legrászorultabbakat, gyógyszer, egészségügyi ellátás és pénz nélkül. 

A cél pedig bármennyire is fennkölt -  mármint a bürokráciacsökkentés - pontosan az ellenkezőjét fogja elérni,  káoszt és még több döntésképtelen papírtologatót.

Halkan, nagyon halkan kérdezem: tessék mondani meddig kell még pozícióban tartani egy teljesen alkalmatlan minisztert? Biztos, hogy a dolgok megoldásának az a legbiztosabb módja, hogy olyan szervezetbe integrálunk mindent, ami az alapvető funkcióját sem tudja ellátni?

De addig is néhány szervezet haladékot kapott, így az Országos Mentőszolgálat is elkerüli a beolvasztást, legalábbis októberig. Persze, addig azért nem ártana igazolni azt, hogy az OMSZ képes megállni a saját lábán. De ez aligha fog sikerülni addig, amíg a régi menedzsment teljesen le nem cserélődik és valóban alkalmas emberek kerülnek megfelelő pozícióba. Sajnos, azonban a hírek nem erről szólnak, így már nem sok maradt hátra, az óra ketyeg.

Tovább

Halálosan hosszú betegátadás

 
“A betegátadás jelentősen elhúzódott
Olyannyira, hogy a beteg nem élte túl. Nem élte túl a 37 éves nő a kórházak közötti ping-pong meccset, amit az Országos Mentőszolgálat közvetített. Ugyanis - sajtóhírek szerint - egy 37 éves nő Budapest XII. kerületének a kellős közepén rosszul lett és stroke gyanúval a mentőszolgálat megpróbálta elhelyezni valamelyik ügyeletes kórházba, azonban mire ez sikerült, kiderült, hogy a betegnek nem stroke-ja van, hanem főütőér-szakadása és sajnos műtét közben meghalt.
 

Mentőszolgálat betegátadás kórházak egészségügy

Kép: demotivalo.net


Budapest kórházi felosztása rendkívül ésszerűtlen és bonyolult, leginkább a főorvosi és kórházigazgatói érdekeken alapul. Sarkítva úgy néz ki, hogy ugyanaz a kórház hétfőn képes betegellátásra, de kedden már nem. Egyik nap nyitva van, a másik nap meg zárva, de amikor nyitva van akkor is lehet zárva, mert éppen teltházat jelent és szabad ágy hiányában nem fogad. Azt pedig, hogy egy adott intézmény havonta hányszor jelenthet teljes kapacitást, azaz szabad ágy-hiányt, az égvilágon semmi sem szabályozza.
Így jelenthetett már aznap reggel ágyhiányt a Szent János Kórház, aki területi illetékessége folytán felelős lett volna a XII. kerületi betegek stroke ellátásáért. A beteget a mentőszolgálat megpróbálta egy másik stroke központba, a Szent Imre Kórházba elhelyezni, azonban az ottani ügyeletes orvos az ellátást finoman visszautasította. Ezek után a mentők egy olyan ellátóhelyet választottak, ahol nincs ugyan stroke ellátás, de van kórház tábla, így jutottak el a Szent Margit Kórházba.
Persze aztán kiderült, hogy a betegnek nem is stroke-ja van, hanem főütőér-szakadása, ami egy egészen másfajta kezelést és ellátást igényel, de legalább neurológus nem kell hozzá. Addig-addig ment az elhelyezés, míg a beteg meghalt.
Hogy ki és miben hibázott, még nem tudjuk, egy biztos, a beteg nem élte túl a budapesti egészségügyi ellátórendszer szervezetlenségét és hiányosságait.
De vegyük sorba, hogy hol lehettek a hiba pontok.
Hogy mi volt a beteg tünettana és miért stroke-ra gondolt egy kivérzett betegnél a mentőegység, vagy esetleg mi volt az az ok, ami miatt a főütőér-szakadástól igen távol álló stroke-ot diagnosztizáltak, azt nem tudjuk. Az biztos, hogy a főütőér-szakadás pontos diagnózisa nem helyszíni feladat, ultrahang vizsgálat nélkül igen nehézkes.  Azonban a vérzéses shock felismerése helyszíni feladat és ezt okozhatja a főütőér-szakadása is, de ez utóbbi ritkán összetéveszthető a stroke-kal. Az is szinte biztosnak látszik, hogy a beteg főütőere nem egyben hirtelen szakadt át, hanem ez egy lassabb folyamat lehetett, hiszen ha a főütőér hirtelen teljesen átszakad, akkor uszkve 3 perc alatt a beteg meghal, még a mentők kiérkezése előtt elvérzik a hasüregébe. Így, amennyiben a diagnózis időben megvan, talán még lett volna idő a sikeres műtétre, azonban az is könnyen elképzelhető, hogy az időben felállított diagnózis ellenére is meghal a beteg. Véleményem szerint a mentővel megtett hosszabb út (Szent Margit távolsága a helyszíntől vs. Szent Imre távolsága a helyszíntől) sem tett jót a már meglévő főütőér-szakadásnak, pláne, ha még hozzáadjuk fővárosunk “kifogástalan” úthálózatát is.
De hogy miért nem került a beteg a Szent Imre Kórházba, ahol elég széles szakmai spektrum képes fogadni a betegeket, akár érsebésszel és neurológussal is? Mert a Szent Imre Kórház ügyeletes orvosa elutasította a beteget, legalábbis a sajtó információi szerint. Csak azt nem értem, hogy ezt hogyan tehette meg, ugyanis a sürgősségi ellátásban nem igazán értelmezhető a területi illetékesség. Persze annak semmi teteje, hogy például Debrecenből hozzanak a Szent Imre sürgősségi osztályára beteget, na de a szomszéd kerületből? Ha a beteg itt megjelent, akkor el kell látni, legalábbis sürgősségi szempontból. Tessék megszokni azt a furcsa állítást, hogy a kórház nem szívességet tesz, ha a beteget fogadja, hanem ez a dolga, ennek megfelelően a mentőszolgálat meg nem könyörög a beteg elhelyezéséért, hanem oda viszi a beteget, ahova való.
De oda aztán meg végképpen nem viszek beteget, ahol tudom, hogy a feltételek hiánya miatt nem tudják ellátni. Ezért az a mai napig rejtély, hogy miért éppen a  Szent Margit Kórházra esett a mentők választása, hiszen mint említettem, ott nincs stroke ellátás, meg éppen neurológus sem volt. Ha itt most nem egy ember életéről, illetve haláláról szólna a történet, akkor megkérdezném a mentőszolgálatot, hogy tessék már mondani, miért nem a Mária utcai Szemészeti Klinikára vitték a beteget. Amellett is van H betű az úton.
Utólag azért persze mindig könnyű okosnak lenni. De ebben az esetben jól látható hibák, vagy hibáknak vélt események követik egymást. A fentiekből következik, hogy a beteg halálát nem egy egyéni rossz döntés, hanem rendszerhiba okozta. A rendszerhiba pedig kiterjed a mentőszemélyzet oktatásától (ne feledjük, hogy néhány önjelölt, középszerű professzorhallgató az utóbbi években olyan ostoba és erőszakos képzést vezetett be, hogy a diagnosztikai tévedés akár ennek is lehet a következménye), a kórházi struktúrán, a kórházvezetés felelőségén keresztül, az egészségpolitika meghatározóikig terjed. Be kell látnunk, hogy nincs tovább, a budapesti egészségügyi ellátórendszerhez minél előbb hozzá kell nyúlni. És szerencsére most úgy néz ki, hogy erre a politikai akarat is megvan, mert az államtitkár úr öt pontjában szerepel a budapesti kórházi struktúra megváltoztatása. Csak azt nem értem, hogy mire várunk. Miért nem kezdődött  már el az átalakítás?
A rossz hír azonban az, hogy nem egy csúcs-kórház kell Budapestre, hanem négy, mert csak így teremthető meg a kívánatos ágyszám és szüntethető meg az ellátás szétziláltsága.
A jó hír az, hogy csak egyet kellene megépíteni, zöldmezős beruházásként valahol Budán. Hiszen Pesten kisebb nagyobb fejlesztésekkel a jelenlegi Honvéd Kórház alkalmas a feladat ellátására. Dél-Pesten, meg ott van a Jáhn Ferenc Kórház, amibe azért lényegesen több pénzt kell beletenni, de sok minden már adott és van beépíthető telekrésze is. Budán a Szent Imre fejlesztése lehetne cél. Ide is, csakúgy mint a Jáhn Ferencbe, mint egy falat kenyér, úgy kell a traumatológiai ellátás megteremtése.
Az összes többi kórházat az előbbiek fejlesztésével be kell zárni, helyüket fel kell szántani és sóval behinteni, függetlenül a lobbi érdekektől és a politikusok nyafogásától  (ehhez kell a miniszterelnöki támogatás!). Nincs szükség olyan kis kórházakra, amelyek csak részfeladatokat tudnak ellátni, de olyanokra sem, akik reggel már teltházat jelentenek. Meg persze azzal sem növeljük a transzparenciát, ahogy a Merényit toldozgatják -foltozgatják a semmi közepén.
Amennyiben ezek a fejlesztések megvalósulnak, szinte mindegy, hogy hova megy a mentő, a beteg nem fog azzal szembesülni, hogy a kórház alkalmatlan az ellátására és talán a betegátadás sem húzódik halálosan hosszúra.  De amíg a jelenlegi áldatlan helyzet fennáll, emberek fognak meghalni a rendszer alkalmatlansága miatt, mint történt ez ebben a szomorú esetben is.
Az pedig hogy a Mentőszolgálat éppen milyen számháborúba kezd az időpontok mantrázásával, na, az egy jól működő rendszerben édesmindegy, azonban jelenleg semmi másról nem szól, mint a felelősség szokásos elhárításáról, anélkül, hogy az egyébként elavult, alkalmatlan rendszerüket bárki is támadta volna.

Tovább

Megszűnhet a Mentőszolgálat?

Az önállósága valószínűleg, legalábbis ezt sejteti az államtitkár a Medicalonline szerint

Országos Mentőszolgálat beolvasztás Hosszú Katinka MÚSZ egészségügy egészségügyi államtitkárság ÁEEK

Kezdem megérteni, hogy mi a közös a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) és Hosszú Katinka közötti konfliktus és az egészségügyben jelenlevő erős feszültség között. Nagyon leegyszerűsítve a MÚSZ úgy gondolja, hogy Katinkának az a dolga, hogy ő ússzon, a többit meg mi majd intézzük, akárcsak a hetvenes években. Azonban Katinka és edző férje ezt másként látja. Ők már nem barterben gondolkodnak, mint az MÚSZ elnöke és nem is magyaros okosban, hanem abban, hogy felépítettek egy brand-et ami hozzájuk köthető. Ez a brand pedig értékes, hiszen Katinka  és férje folyamatosan erősíti világversenyeken a győzelmeikkel. Tehát ha valaki ezt a brand-et akarja használni, az pedig lesz szíves megfizetni ennek az árát, merthogy közvetve ezzel fizetik meg Tusup az edző/férj és Hosszú Katinka munkáját. És nem az okosba, vagy a" magyar vagy, hazádnak teszed" a fizetség, legalábbis a világ kulturáltabb felén nem. Azaz itt valójában értékek mentén húzódnak a frontvonalak, a MÚSZ és a hozzáköthető vezetők posztkommunista gondolkodásával nem fér össze Hosszú és az amerikai Tusup világi gondolkodása, számukra ez túl kapitalista. 

Akárcsak az egészségügyben, az orvosok is nehezen élik meg a gyógyítsál a többi a mi gondunk vezérelvet, ami  ha őszinték vagyunk, simán levezethető a 70-es évek orvos-beteg kapcsolatából, ahol a “maga csak pihenjen” volt a leggyakoribb válasz bármely betegtől származó kérdésre.

Valahogy azt látom, hogy az egészségügyi vezetés úgy próbál meg rendszerszintű változásokat véghezvinni, hogy erről csak azt az oldalt nem tájékoztatja, vagy ignorálja, akit a változások érintenek. Jelesül a betegeket és az orvosokat. Lehet persze példálózni, hogy tárgyaltunk az orvosok között leginkább már semmibe sem vett Magyar Orvosi Kamarával és annak vezetőjével, vagy esetleg még a már szintént régen leszerepelt Cser Ágnessel is és az ő operett-szakszervezetével. De ezek pontosan olyanok, mint a Kádár rendszerben az országgyűlési szavazások, ahol jobb esetben is az MSZMP és annak leányszervezete, a Hazafias Népfront vetélkedett egymással. 

Talán a fenti kommunikációs- és szemléletbeli probléma lehet annak a forrása, hogy négy hónap alatt sem sikerült  az egészségügyért felelős államtitkárnak programot hirdetnie. Persze az is lehet, hogy a program szupertitkos és nem szeretné ha idő előtt akár jobb-, akár baloldalról ellehetetlenítenék. Vagy csak ötletek vannak, amelyek még nem álltak össze programmá. Ezen ötletek között azonban van jó néhány olyan, ami igenis komoly figyelmet érdemel.

Azonban a legutóbbi, a mentők beolvasztása az Állami Egészségügyi Ellátó Központba (ÁEEK) biztosan nem tartozik az utóbbiak közé. Az jól látszik, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) létezését és értelmezését a Balog vezette EMMI sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja. A Mentőszolgálatot a közelmúltig szinte mindig ugyanaz a kör vezette. Egyes vezetők hol főigazgató poszton, hol főigazgató-helyettesi, vagy igazgatói poszton tűntek fel. A kör szereplőinek hihetetlenül szofisztikált túlélőképessége volt/van. Mindig találni valakit a körön belül, aki a mindenkori hatalomhoz megfelelő lojalitással bír, sokszor ugyanaz a személy akár jobb- vagy baloldalon is felbukkan vezetői szerepben, az alkalmasságától teljesen függetlenül. Így történhetett meg az is, hogy a 2010-ben menesztett főigazgató a szervezetnél maradhatott - információim szerint - bére megtartása mellett főigazgató-helyettesi pozícióban és bónuszként megkapta még a Magyar Vöröskereszt elnöki tisztjét is. Tehát az jól látszik, hogy az OMSZ vezetésében mindig is sokoldalú, de legfőképpen sok mindenhez értő pártkatonák játszottak főszerepet. Egyetlen dologhoz nem értettek, de ahhoz nagyon nem, mégpedig az Országos Mentőszolgálat vezetéséhez.

Országos Mentőszolgálat beolvasztás Hosszú Katinka MÚSZ egészségügy egészségügyi államtitkárság ÁEEK

Annyira nem, hogy 2010 óta a negyedik főigazgatóját fogyasztja a szervezet, nem kis politikai arcvesztés árán. Ebből lehetett elege a jelenlegi egészségügyért felelős államtitkárnak, aki megpróbálta megszakítani a fenti körforgást azzal, hogy új főigazgatót nevezett ki a mentők élére. Sajnos azonban az új főigazgató az elmúlt három hónap alatt feletteséhez hasonlóan nem rukkolt elő semmiféle programmal, mindössze annyival keltette fel a sajtó érdeklődését, hogy ő maga Kresz Géza (a magyarországi mentés megszervezője) ükunokája és azzal a szerencsétlen megfogalmazással, hogy lesznek olyan hívások, amelyekre a mentők nem mennek ki, valamint nem feladata a mentőknek a 15 perces kiérkezés  minden eseteben. Az említett kör azonban nem szakadt meg, hiszen az új főigazgató azonfelül, hogy menesztette a gazdasági igazgatót és még két igazgatót, gyakorlatilag befejezte a személycseréket. Persze néhány helyen már ott fityeg egy-egy főigazgatóhoz köthető arc, de a kulcspozíciók régiós szintig változatlanok. Pont úgy, ahogy maga a kommunikáció is. Lehet, hogy ez áll a hátterében a címben jelzett változásnak (hogy az egészségügyért felelős államtitkár szeretné ha az Országos Mentőszolgálat elvesztve eddigi önállóságát bekerülne az ÁEEK fenntartásába), de lehet, hogy ez már egy egy régi stratégia része. Bárhogyan is van, ezzel a döntéssel nem lehet helyettesíteni a szakmai hozzáértést és a megfelelő vezetést, hiszen fenntartás ide-fenntartás oda, az alkalmatlan vezetők itt is, ott is csak hiányt és rendszerhibát okoznak. Arról nem is beszélve, hogy egy monumentális, saját feladatát ellátni sem tudó szervezetbe belepakolni a magyar egészségügy legnagyobb szereplőjét ( az OMSZ 7 ezer f őt foglalkoztat!) könnyen a kisgömböc hatással érhet fel és hasonlóan fog pillanatok alatt szétesni, mint ahogyan most a KLIK-et fogjuk látni. Ez pedig a valóban akár az Európában egyedülállóan egységes  OMSZ széteséséhez és megszűnéséhez is vezethet.

Az új főigazgatóval szemben pedig hmm… ez cseppet sem elegáns megoldás, ha három hónap alatt alkalmatlanná vált, akkor le kell cserélni, nem pedig a szervezetet alakítani a főigazgató képességeihez. Én azonban még mindig azon a véleményen vagyok, hogy egy ekkora szervezet vezetésére való alkalmasság, vagy alkalmatlanság (a legkirívóbb esetek kivételével lásd. Burány) elég ritkán derül ki három hónap alatt, ehhez még egyszer ennyit kellene várni. Azaz a jelenlegi főigazgatónak csak járna a kegyelmi idő legalább júniusig.

A polkorrektség kedvéért jelen sorok írója 2010-ben pályázati anyagot nyújtott be a meghirdetett főigazgatói pozíció elnyerésért, amelyet utólag szerencsémre nem én nyertem el. Pályázati anyagom azóta is itt olvasható,

Tovább

Evolúciós ugrás helyett csiga csoport alakul a mentőknél

Egyre inkább úgy érzem, hogy Győrfi Pál nem létező médiaiskolájában maxolja ki az egészségügyi kommunikációt a kormány. Hiszen Győrfi szerint nincs szakemberhiány és úgy általában is mindig minden a legnagyobb rendben van, még akkor is ha már…   Nagyon úgy nézem, hogy az egészségügyi kommunikáció legalább annyira sikeres, mint Győrfi hajbeültetése.

Győrfi Pál Országos Mentőszolgálat egészségügy Máté Gábor főigazgató mentés mentésirányítás egészségügyi államtitkár

fotó: szerkesztve a magyarhirlap.hu-ról

Hiszen hol maga a miniszter a biciklikkel, hol az államtitkár mond valami szórakoztatót, például a “szakmai érvek mentén lett szétverve az egészségügy”, de ha esetleg éppen nem érnének rá, akkor biztos előkerül valamelyik pincsi kutya, hogy megcsinálja a napomat, mint legutóbb az ÁNTSZ frissen kinevezett új tisztifőorvosa

De nem marad el ezen a területen a Mentőszolgálat szintén frissen kinevezett vezetője sem. Aki eddig sehol sem felejtette el megjegyezni, hogy ő bizony Kresz Géza (a magyarországi mentés megalapítójának) ükunokája, amihez én szívből gratulálok. Ezen felül azért még csak megjelent, vagy három országos lapban az ükunoka nyilatkozata, hogy hát ő nem talált semmiféle olyan standardot, amely szerint a mentőnek tizenöt percen belül ki kellene érnie az egészségkárosodás helyére, így szerinte ez az egész tizenötpercesdi egy bullshit. Erre azért még a Népszabadság újságírója is felkapta a fejét és szerényen megjegyezte, hogy a világ fejlettebb részén a 15 perc már 8, és a legnagyobb baj az, hogy nem egy tanyára nem ér ki a mentő, hanem Budapesten a Deák térre sem 15 perc alatt.

Győrfi Pál Országos Mentőszolgálat egészségügy Máté Gábor főigazgató mentés mentésirányítás egészségügyi államtitkár

A kijelentés kísértetiesen emlékeztet a 80-as évek végi mentőszolgálat hozzáállására. Ahol a betegszállítás során nem egyszer kellett akár 8-10 órákat várni.

Mindenesetre az üzenet világos, nyíltan emelt fővel kimondjuk, amit már eddig is mindenki tudott, hogy nyugi nem fogunk kiérni 15 percen belül, ne is várjátok és így a problémát megoldottuk. Hasonlóan ahhoz, amikor a mentőautók életkorát igazították a jogszabályhoz. (Tízévesnél idősebb mentőautó nem dolgozhatott, azonban a Mentőszolgálat gépjárműállományának nagy része elmúlt tízéves, így egyszerűbb volt jogszabályt módosítani, mint mentőautót venni.)

Na persze, majd stroke-hoz meg szívinfarktushoz azért igyekszünk, de a törött bokájú nyugdíjas várhat télen az utcán, hiszen jegelni ott már jegeli is. 

Volt egy 4,1 milliárdos uniós tender, amely a mentésirányítás korszerűsítésére ment volna el. Tudják az ahol egy tablet 400 ezer forintba, egy azt tartó konzol pedig 200 ezer forintba. Ennek a projektnek lett volna a része a KÓRSZERŰ mentésirányítás szoftveres fejlesztése is, amely magában foglal egy KÓRSZERŰ kikérdezési protokollt is. Ez a KÓRSZERŰ protokoll lett volna hivatott kiszűrni mi mentőfeladat és mi nem az. Azaz amit ükunoka állít - hogy aztán már nem is kellene mindenhez mentőt küldeni - csak egy olyan közegben értelmezhető, ami már szabályozva van, a mentésirányítás meg még most sincs. Így egyszerűbb mindenhez mentőt küldeni, még a nagymama szemüvegének megkereséséhez is, mint a kockázatot a nem küldéssel felvállalni. Az meg, hogy egy karambolban beszorult sérülthöz csak fél óra múlva tud kocsi menni magyarázható a kocsihiánnyal. 

Azonban ezt az uniós lehetőséget a 4.1 milliárddal nem sikerült megugrani és KÓRSZERŰ mentésirányításnak se híre se hamva. Így, marad a jó öreg mágnestábla és mentésre bármilyen okból alkalmatlanná vált dolgozók szociális foglalkoztatója a mentésirányítás. Nem csoda, hogy az új főigazgatónak - akinek a fenti tenderhez semmi köze nem volt - más nem marad a kezében, mint visszanyúlni ápolókorából hozott kommunikációhoz. Nincs és nem is lesz, jó az úgy! Tizenöt perc, hülyeség!

Másik oldalról viszont nem szabad elfelejteni, hogy a széteső egészségügy egyre több feladatot ró a mentőszolgálatra és valóban egyre több olyan szállítást végeznek, amelyekre nem lenne szükség. Példaként tudnám mondani azt a kb. tíz évvel ezelőtti légi szállítást, ami Miskolcról irányult Győrbe  egy lélegeztetett beteggel csak azért, mert területileg a beteg a győri kórházba tartozott, és Miskolcon lejárt az OEP finanszírozása. A szállítás a beteg számára abszolút nem veszélytelen és még el is pattintottunk rá 1-2 millió forintot, igaz nem a Miskolci kórház büdzséjére. Persze ez a jövőben nem fordulhat elő, mert a légimentők helikopterbérleti tenderét, már harmadszor vonták vissza a napokban, így meglehetősen bizonytalan, hogy mivel fognak repülni 2016 márciusától.

Érdekes a 15 perces kiérkezés magyar legendája is. 2006-ban az akkori Egészségügyi minisztérium megrendelt egy tanulmányt az Országos Mentőszolgálat működéséről, abban a tanulmányban szerepelt egy hivatkozás, amely leírta, hogy a mentőszolgálat 78 %-ban 15 perc alatt kiér a helyszínre. Ez a hivatkozás azóta aranystandarddá vált, annak ellenére, hogy ma már senki sem tudja mikor és hol készült, és annak ellenére is, hogy a körülmények jelentősen megváltoztak. Hiszen az elmúlt tíz évben a mentőszolgálat már egyre kevésbé képes ellátni az alapfeladatát, magát a mentést, és ez az arányszám is mostanra jócskán csökkenhetett. Most éppen ennek megreformálására várunk, mert igény az volna rá. Eddig nem sok minden történt, attól eltekintve, hogy még tavaly íziben menesztették az orvosigazgatót, aki az RSI (Rapid Sequence Induction/Intubation, sürgősségi altatás) pápájaként a saját pápaságába bukott bele itt is, és szintén útilapu került az egyik igazgató, valamint a gazdasági igazgató lábára. Ami kezdetnek elég biztató volt, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy az itt is megbukott orvosigazgató a légimentőknél dolgozhat tovább, ott ahol korábban ügyvezető igazgatóként, majd orvosigazgatóként is megbukott, igaz ma már csak orvosként. Az sem tesz jót a főigazgató által is felismert morális válság kezelésében, hogy azok akik ezt a válságot előidézték, még mindig a helyükön vannak egészen régiós orvosigazgatói szinten.

Úgy nem lesz rend, és béke sem, ha a kezdetek után erős visszaesés várható. Márpedig értékelhető program és jó csapat nélkül az újdonság varázsa, csakúgy, mint az ükunokai örökség hamar szertefoszlik és a morális válság újabb immár sokkal mélyebb állapotába süllyed. És fiúk, ha még tényleg sokat tököltök, ne csodálkozzatok majd azon ha beolvasztanak a Katasztrófavédelem alá, igaz az nem csak számotokra, hanem Magyarország lakosainak is katasztrófa lesz.

Tovább

Red Rossz

Red Rossz, avagy a Vöröskereszt államosítására

Sokkolóan hatott a nem rég felröppent hír, miszerint a nagy múltú nemzetközi segélyszervezet magyarországi egységét szoros állami ellenőrzés alá vonnák.

 

Mielőtt azonban elhamarkodottan véleményt formálnánk, nézzük meg, mi is van a háttérben.

Az első botrányok az Állami Számvevőszék 2006-os jelentése alapján kezdtek kiszivárogni, ebben a jelentésben  többek között az alábbi  megállapítások szerepeltek: „ A gazdálkodás területén az integrált vezetői, pénzügyi és számviteli információs rendszer nem működött.  A hiányos szervezeti és szabályozási rend miatt a gazdálkodás szabályszerűségét az egyszemélyi felelősséggel felruházott főtitkár nem tudta biztosítani. A gazdálkodási feladatokhoz a személyi és tárgyi feltételek elégtelennek bizonyultak.”, vagy „A Vöröskereszt az alapfeladatok ellátására és működési feltételek biztosítására 2003-ban 351 200 ezer Ft, 2004-ben 225 000 ezer Ft, 2005-ben 193 500 ezer Ft nevesített költségvetési támogatásban részesült, szabályos támogatási szerződés alapján. A 2002-2004. évi támogatási összegek a vizsgált évek között áthúzódással teljesültek. A költségvetési támogatások felhasználása során nem tartották be a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre vonatkozó belső előírásokat. A teljesítésigazolás dokumentálása vállalkozási, megbízási szerződések esetében hiányos volt… A BM-től menekültek ellátására három pályázaton elnyert támogatás összegéből 2003. évben 3389 ezer Ft, 2004-ben 1671 ezer Ft támogatás rendeltetésszerű felhasználását a szerződésben előírt bizonylati elszámolási kötelezettség ellenére az Országos Titkárság nem tudta igazolni. „ Ezeken kívül még sok egyéb érdekes megállapítást tartalmaz a jelentés, érdemes elolvasni.

Tudom, ez régen volt, és azóta már főigazgató vezeti a szervezetet főtitkár helyett, de sajnos úgy tűnik, hogy a helyzet jottányit sem változott. Nyilván a legégetőbb lyukak betömésre kerültek, de a szervezet szervezetlenségéből fakadóan újabb és újabb lyukak keletkeztek. A történet 2008-ban folytatódik, az akkori főigazgató menesztése kapcsán. Czimbalmos Ágnest azért menesztették, mert komoly elszámolási problémákat vetett fel és teregetett ki, először csak az országos vezetés felé. Állítása szerint jelentős probléma áll fent a 2004-es távol-keleti szökőár okozta károk enyhítését szolgáló segélypénzek elszámolásával. Ezek szerint 30-40 ezer eurónyi pénz tűnt el az indonéziai kórház-beruházás kapcsán, valamint az előbbi összeghez képest viszonylag kevés, parkoló pénznek tűnő, 2,5 millió forintnak kelt lába egy megrendelt PR tanulmány kapcsán. Ezt a Vöröskereszt a PolgArt Könyvkiadó Kft.-nek fizette ki egy el nem készült tanulmányért. A belső tényfeltárása következtében még azon melegében kirúgták Czimbalmost, azonban az már nem volt elkerülhető, hogy a volt főigazgató asszony által feltárt sikkasztásgyanús ügyek napvilágra ne kerüljenek.

Sajnálatos módon a botrány megtette hatását, míg a 2004-es cunami során 760 millió forint, addig a 2008-as mianmari katasztrófa áldozatainak mindössze 40 000 forint adomány gyűlt össze.

A Vöröskereszt immár lassan egy évtizede zajló botrányaira nagyon úgy tűnik, hogy a társadalom nem vevő, így a szervezet támogatottsága is jelentősen csökkent, hiába az akkori megbízott főigazgató feszengése a Mokkában. De a sorozat, mint egy jól megrendezett saga, napjainkig folytatódik: szó van 43 alkalmazott részére kiadott 80 mobiltelefon előfizetésről, vagy éppen olyan munkatárs gépjárműhasználatáról is, aki  nem rendelkezik érvényes jogosítvánnyal.

A Vöröskereszt gazdálkodásának megértéséhez fontos tudni, hogy a szervezet nem csak adományokból tartja fenn magát, hanem jelentős támogatást kap a központi költségvetésből is. A Magyar Vöröskereszt 2011-ben összesen 6 378 716 ezer forint bevételből gazdálkodhatott. Ez mintegy 60 millió forinttal több, mint az előző évi büdzsé. Míg 2010-ben 171,970 millió forint nyereséggel zárta az évet, addig 2011-ben – bár bevétele az előző évihez képest növekedett - 155,478 millió forint veszteséget könyvelhetett el. A fenti számok összege (2010-es nyereség és a 2011-es veszteség) meghaladja a 300 millió forintot, azaz egy év alatt ennyit sikerült bukni. Erre csak részben adhat magyarázatot az a tény, hogy a vezetők bérét 2011-ben 22%-al növelték.

A fentiek alapján jogosan merül fel a kérdés, hogy hová tűnt Damon Hill???  

A költségvetési pénzeken felül van még egy garantált bevételi forrása a szervezetnek, ez pedig a leendő gépjárművezetők elsősegélynyújtás oktatása és vizsgáztatása (ez utóbbit csak a Vöröskereszt végezheti, bebetonozva monopóliumát). Azonban a Magyar Vöröskeresztnek sem elég helyisége, sem eszköze, sem vizsgáztatáshoz szükséges képzett személyzete sincsen. Ezért ezt a feladatot a kebelbarát Országos Mentőszolgálat (OMSZ) emberei, eszközei segítségével végzi el (3. „tévhit” a Vöröskereszt Budapest oldalán). Mégpedig úgy, hogy az OMSZ többnyire ebből egy fillért sem lát, tehát sem az eszközök használatáért, sem a helyiségek bérléséért az OMSZ pénzt nem kap. A vizsgáztató azonban szép summát számlázhat le a Magyar Vöröskeresztnek, ezek után nem meglepő, hogy ezt a funkciót általában helyi vezetők és azok csókosai tölthetik be. Így találkozhatott az egyszerű honpolgár jogosítványszerzés közben Győrfi Pál szóvivővel, vagy akár az OMSZ főigazgatójával is. Az OMSZ dolgozók között nyílt titok, hogy az egyes régiókban, vagy az orvosigazgató maga, vagy a régióvezető mentőtiszt egyéb elfoglaltságuk esetén, pedig a vezetéshez közelálló személy vizsgáztat. Tudunk olyan régióról is, ahol a vezető mentőtisztnek a felesége adja a munkát (állítólag 800 forintos fejpénzért), hiszen ő a megyei Vöröskereszt igazgatója. Azt mondanom sem kell, hogy természetesen gyakran OMSZ-os munkaidőben és OMSZ által biztosított felszereléssel zajlik a vizsga.

Hiába a garantált bevétel, a költségvetési támogatás és az adományozók jó szíve, a Vöröskereszt jelenlegi vezetése szinte bármennyi pénzt fel tud szívni és igen sajnálatos módon, következmények nélkül. Ennek gyanúját veti fel a 2011-es könyvvizsgálói (néhány éve már ilyen is van) jelentés is, amely záradékot tartalmaz: „ A Könyvizsgálat során a Magyar Vöröskereszt közhasznú egyszerűsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy a közhasznú egyszerűsített éves beszámolót nem a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették. Véleményem szerint a közhasznú egyszerűsített éves beszámoló a Magyar Vöröskereszt 2011. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelem helyzetéről nem mutat megbízható és valós képet.”

Ne felejtsük el, a hal is a fejétől bűzlik, és nagyon úgy tűnik, hogy az Országos Mentőszolgálat vezetése polipként telepedik a humanitárius szervezetre.

 Hiszen a nemrég megválasztott elnök, aki a szervezetben is hosszú évek óta meghatározó vezető, az a Dr. Göndöcs Zsigmond, aki 2008 és 2010 között az Országos Mentőszolgálat főigazgatója volt, jelenleg pedig a mentőszolgálatnál főigazgató helyettese. Az Országos Mentőszolgálat jelenlegi főigazgatója, Dr. Mártai István is a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének tagja és a XIII. kerületi szervezet elnöke, legalábbis a 2012. januári önéletrajza alapján.

A fentiek tükrében már nem is annyira unortodox ötlet a Magyar Vöröskereszt szoros állami kontrollja. Mindössze annyi hibádzik a gondolkodásból, hogy ha valaki egy szervezet vezetésébe már belebukott, vajon alkalmas lesz-e egy másik hasonló szervezetnél elnöki pozíciót betölteni? Illetve ugyanazon szereplők, akik felelősek lehetnek hosszú évek gazdálkodási problémáiért, vajon állami kontroll alatt egy csapásra tudást és tisztességet fognak az agyukba szívni?

Nos, addig korrekt gazdasági és pénzügyi kultúra a Magyar Vöröskeresztnél nem várható, amíg az előző vezetés(ek) írmagját is ki nem irtották a humanitárius szervezetből. Én pedig személy szerint addig is inkább a Krisna tudatú hívőket támogatom, mint a pénznyelő monopóliumot.                               

Tovább

"A szirénaszó után a bombázás előtt elásod az agyad aztán nem találod őt"

És ismét sikerült! Az Országos Jóságos Mentőszolgálat legújabb közbeszerzése, fanfárok harsognak, bohócok sajtótájékoztatnak, illetékesek magyarázkodnak. Sikerült több, mint 2 milliárd forintért most 23, majd évvégéig további 61 „B” típusú mentőautót megvásárolni.

Kellett ez, mint az idei nyár után az eső. Hogy ezek nem alkalmasak a korrekt betegellátásra? Sebaj, ezen segít a legfrissebb főigazgatói utasítás, miszerint, ha lélegeztetni akarsz, told ki a beteget a kocsiból, így hozzáférsz. A szépséghibája a mutatványnak mindössze az, hogy Európában nincs még egy olyan „B” típusú mentőautó, amelyből a beteget ki kellene tenni az időjárás szeszélyeinek. Márpedig itt, ha fúj, ha esik, esetleg havazik, uzsgyi kifelé a lélegeztetéshez. Persze, van az új autóban minden, mi szem szájnak ingere, így például légkondi is, ami pont a nyitott ajtónál veszti értelmét. Az sem teljesen világos, hogy amennyiben ezek „B” típusú mentőautók és a kocsit leginkább betegszállításra, egyszerűbb esetek ellátására kívánják használni, miért pakolták úgy tele bútorokkal, mint Józsi bácsi a régiségkereskedést.

Komolyra fordítva a szót, alapvető mentésszervezési fogalom az úgynevezett randevú elv - ez már a hatvanas évektől ismert. Lényege, hogy egyszerre két különböző kompetenciájú mentőegységet indítanak az egészségkárosult ellátására, így kerülhet egy „B” típusú mentőegység a helyszínre és egy, az egyik legmagasabb szintet jelentő mentőorvosos kocsi. Ez utóbbi egy személyautó, amelyben ellátás nem történik, csupán a szoftvert és a hardvert szállítja a helyszínre, az ellátást pedig az alacsonyabb kompetencia szintű mentőautóban nyújtja és abban is szállítja kórházba.

Így volt ez a Nysák és a Toyoták idejében is, azonban egyik korban sem kellett a beteget a mentőautóból kitolni az ellátás érdekében. Persze az is lehet, hogy az Országos Mentőszolgálat korát megelőzve így kívánja biztosítani a téli időszakban a terápiás hypothermiát (a beteg terápiás célú lehűtését, ami pl. újraélesztés során a szervkárosodást hivatott csökkenteni). Bár ennek ellentmond, hogy nyáron is ez a követendő processz. Azért vizuális típusként elképzelem, hogy a folyamat hogyan zajlik pl. keringés összeomlás esetén, azaz újraélesztéskor: Ápoló bajtárs jelzi a gépkocsivezető bajtársnak, hogy baj van, összeomlott a keringés, előbbi ezt rádión is jelzi, hátha valaki küldeni fog segélykocsit. A gépkocsivezető a lehető legrövidebb úton megáll, majd felveszi az autópályán kötelező láthatósági mellényt és hátrafárad a „B” típusú mentőautó hátsó ajtajához, amelyet remélhetőleg nem zártak be belülről. Ezt követően az ajtókat kinyitja – miközben mellette 130-cal zúznak a Balatonra a honpolgárok – és laza csuklómozdulattal a hordágyat betegestől – a főigazgatói utasításnak megfelelően – 1/3, szükség esetén teljes hosszában kihúzza. Na, most már el is tökölődtek 3-4 percet, amivel a sikeres újraélesztés esélyei exponenciálisan csökkentek. Amennyiben profi a személyzet, úgy aktív nyomok-fújok közben telik az idő, amíg a segítség meg nem érkezik. Eközben a mentőautó belseje már akár a Csomolungmához is hasonlíthat, ahol a hó az úr. Nos, az egyenként csaknem 23 millió forintért vett mentőautók első pillantásra egyértelműen korszerűbbnek tűnnek az elődöknél, de mindenkit Isten óvjon meg a komolyabb beavatkozások elvégzésétől.

Bár lehet, de nem érdemes szépíteni az elfuserált közbeszerzést, az Országos Mentőszolgálat, azonban ebben is profi. Először is hadba hívta, legnagyobb (gulyás) ágyúját, Győrfi Pált, aki a főigazgató zseniális ötleteit már többször szögletre mentette (sztriptíz a mentőnapon a főigazgató nejének, nem hülyék vagyunk, csak a fülkék fordultak ellenünk a mentőautó tenderben  stb…). Majd készíttetett egy legkevésbé sem elfogult, híradó-betétet a csíkos TV-n, ahol az a szakápoló fejtette ki a fent említett hypothermia és mentőautó beszerzés jótékony hatásait, aki a belső tér kialakításában kulcsszerepet játszott.

Furcsa, hogy az említett riportokban szinte szó sem esik arról, hogy főigazgatói utasítás született a beteg ki- betologatásáról. Azért az tényleg különös, hogy ez így alakulhatott, hiszen évtizedek óta nem volt arra példa, hogy a zárt mentőautóban a beteget ne lehessen ellátni.

Ennek fényében a szakmai know-how valóban megérett az átalakításra, ami csak a főigazgató azonnali lemondásával képzelhető el. Persze az is lehet, hogy a természetes szelekció már a mentőben megkezdődik, hiszen az ellátási területek átszervezésével lassan amúgy is esélytelen lesz a beteg túlélése, így egyszerűbb, ha már be sem ér a kórházba. Tessék csak mondani nem lehet ezt kissé humánusabbá tenni? Miért nem építjük meg a Nemzeti Taigetosz Hegyet, vagy a mentők kezébe miért nem adunk szolgálati kispárnát, hogy a beteg fejére szorítsák, megelőzve a további komplikációkat?

„mostantól semmi sem számít, legjobb ha nem emlékszünk rá”

Az idézetek a Kontroll Csoporttól származnak.

Tovább

Zuhanórepülés

Úgy tűnik, a nagytestvér azaz az Országos Mentőszolgálat botrányai ragadósak, az elmúlt hónapban a kistestvér, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. is produkált néhány zaftos sajtóhírt. Lassan elmondhatjuk, hogy ezen balhéknak már hagyománya van, mintha ez tartaná életben a mentőszolgálatokat. Elég, ha csak az ellopott morfium ampullákra gondolunk (felelős azóta sincs) http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-463875 vagy a sokadszorra sikertelen mentőautó tenderre; ez utóbbi pikantériája pedig az, hogy ugyanaz a szervezet próbál meg helikopter beszerzést is kiírni, aki a fenti tenderrel sem vergődött zöldágra. http://rontgen.postr.hu/szivatas-az-etelert

A napokban lezárult az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) álláspályázata, mely a légimentők ügyvezető igazgatói posztjára íródott ki. Már csak a meghallgatások és a döntés van hátra. A pályázók között megtalálható a februárban menesztett ügyvezető igazgató, a jelenlegi igazgató, valamint az egykori orvosigazgató is (ő volt az utódom a légimentőknél).

Tovább

Sürgősségi ellátás: nekik nyolc

Sürgősségi ellátás: nekik nyolc

Sajátos földrajzórán vehetett részt a vidéki kórházak menedzsmentje a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkárának hétvégi tájékoztatóján. Az eredetileg október 13-ára tervezett rendezvényt, amely kifejezetten a vidéki kórházak menedzsmentjének szólt volna Budapesten, az államtitkárság egy nappal előtte lemondta, majd új időpontként október 28-át jelölte meg. Így kedves állami gesztusként egy négynapos ünnep kezdeti időpontjára rántották össze a vidéki intézményvezetőket a fővárosban.

Tovább

Nincs rá Szócska

Mondjuk ki végre, hogy a jelenlegi egészségügyi vezetés az elmúlt másfél év intézkedéseivel megbukott. A rezidens-kérdés kezelése, a gyógyszerkassza átalakítása, a mentés intézményrendszerének szétverése és most legutóbb a kórházak és rendelőintézetek államosítási terve mind azt mutatja: hosszú távú egészségügyi koncepciók végrehajtása helyett napról napra kétségbesett ötletelés folyik arról, hogy mit is kellene kezdeni a magyar egészségüggyel.

Tovább

Szivatás az Életért

Megszaporodni látszanak a botránygyanús ügyek az Országos Mentőszolgálatnál az új főigazgató hivatalba lépése óta. A legutóbbi hírek szerint például a Közbeszerzési Döntőbizottság megtiltotta a szerződéskötést az OMSZ járműtenderének győztesével. A tét nem kicsi, nettó 679 millió forintról, illetve ezzel egyenértékű mentőautó beszerzésről szól.

Ez csak a kezdet, hiszen azt a még plusz egy milliárd forintot, amit az OMSZ gépjármű beszerzésre fordíthatott volna, a kormány megvonta, bár így is még 800 millió forint áll rendelkezésre, amit tavaly év végén és idén év elején jelentettek be. Valószínűsíthető azonban, hogy legkésőbb az OMSZ következő évi költségvetésbe ezt a megvont összeget beépítik, hiszen a gépjárműpark igencsak elöregedett.

Tovább

Bemutatkozás

Dr. Kunetz Zsombor MBA, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő. Oxyologus szakorvos 1995 óta foglalkozik mentéssel. Az Országos Mentőszolgálat Motoros Mentő projekt alapítója és vezetője, majd a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. orvosigazgatója 2005- 2010-ig. A légimentés szakmai vezetőjeként az összes egészségügyi képzésért, oktatásért felelt. Advanced Life Support (ALS) és European Pediatric Life Support (EPLS) provider. Aeromedical Crew Resource Management és Helicopter Emergency Medical Service (HEMS) oktató.


MBA képesítését a Szent István Egyetemen szerezte. Később a magán szektorban az Istenhegyi Magán Klinika Zrt. vezetője, az IT tagja. Jelenleg szabadúszó orvos, tanácsadó, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő.


Facebook oldal

Röntgen

blogavatar

Látlelet a magyar egészségügyről

Facebook

Utolsó kommentek

Címke felhő

Nem tartozik címke ehhez a bloghoz!

Feedek

Feedek