Red Rossz, avagy a Vöröskereszt államosítására

Sokkolóan hatott a nem rég felröppent hír, miszerint a nagy múltú nemzetközi segélyszervezet magyarországi egységét szoros állami ellenőrzés alá vonnák.

Mielőtt azonban elhamarkodottan véleményt formálnánk, nézzük meg, mi is van a háttérben.

Az első botrányok az Állami Számvevőszék 2006-os jelentése alapján kezdtek kiszivárogni, ebben a jelentésben  többek között az alábbi  megállapítások szerepeltek: „ A gazdálkodás területén az integrált vezetői, pénzügyi és számviteli információs rendszer nem működött.  A hiányos szervezeti és szabályozási rend miatt a gazdálkodás szabályszerűségét az egyszemélyi felelősséggel felruházott főtitkár nem tudta biztosítani. A gazdálkodási feladatokhoz a személyi és tárgyi feltételek elégtelennek bizonyultak.”, vagy „A Vöröskereszt az alapfeladatok ellátására és működési feltételek biztosítására 2003-ban 351 200 ezer Ft, 2004-ben 225 000 ezer Ft, 2005-ben 193 500 ezer Ft nevesített költségvetési támogatásban részesült, szabályos támogatási szerződés alapján. A 2002-2004. évi támogatási összegek a vizsgált évek között áthúzódással teljesültek. A költségvetési támogatások felhasználása során nem tartották be a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre vonatkozó belső előírásokat. A teljesítésigazolás dokumentálása vállalkozási, megbízási szerződések esetében hiányos volt… A BM-től menekültek ellátására három pályázaton elnyert támogatás összegéből 2003. évben 3389 ezer Ft, 2004-ben 1671 ezer Ft támogatás rendeltetésszerű felhasználását a szerződésben előírt bizonylati elszámolási kötelezettség ellenére az Országos Titkárság nem tudta igazolni. „ Ezeken kívül még sok egyéb érdekes megállapítást tartalmaz a jelentés, érdemes elolvasni.

Tudom, ez régen volt, és azóta már főigazgató vezeti a szervezetet főtitkár helyett, de sajnos úgy tűnik, hogy a helyzet jottányit sem változott. Nyilván a legégetőbb lyukak betömésre kerültek, de a szervezet szervezetlenségéből fakadóan újabb és újabb lyukak keletkeztek. A történet 2008-ban folytatódik, az akkori főigazgató menesztése kapcsán. Czimbalmos Ágnest azért menesztették, mert komoly elszámolási problémákat vetett fel és teregetett ki, először csak az országos vezetés felé. Állítása szerint jelentős probléma áll fent a 2004-es távol-keleti szökőár okozta károk enyhítését szolgáló segélypénzek elszámolásával. Ezek szerint 30-40 ezer eurónyi pénz tűnt el az indonéziai kórház-beruházás kapcsán, valamint az előbbi összeghez képest viszonylag kevés, parkoló pénznek tűnő, 2,5 millió forintnak kelt lába egy megrendelt PR tanulmány kapcsán. Ezt a Vöröskereszt a PolgArt Könyvkiadó Kft.-nek fizette ki egy el nem készült tanulmányért. A belső tényfeltárása következtében még azon melegében kirúgták Czimbalmost, azonban az már nem volt elkerülhető, hogy a volt főigazgató asszony által feltárt sikkasztásgyanús ügyek napvilágra ne kerüljenek.

Sajnálatos módon a botrány megtette hatását, míg a 2004-es cunami során 760 millió forint, addig a 2008-as mianmari katasztrófa áldozatainak mindössze 40 000 forint adomány gyűlt össze.

A Vöröskereszt immár lassan egy évtizede zajló botrányaira nagyon úgy tűnik, hogy a társadalom nem vevő, így a szervezet támogatottsága is jelentősen csökkent, hiába az akkori megbízott főigazgató feszengése a Mokkában. De a sorozat, mint egy jól megrendezett saga, napjainkig folytatódik: szó van 43 alkalmazott részére kiadott 80 mobiltelefon előfizetésről, vagy éppen olyan munkatárs gépjárműhasználatáról is, aki  nem rendelkezik érvényes jogosítvánnyal.

A Vöröskereszt gazdálkodásának megértéséhez fontos tudni, hogy a szervezet nem csak adományokból tartja fenn magát, hanem jelentős támogatást kap a központi költségvetésből is. A Magyar Vöröskereszt 2011-ben összesen 6 378 716 ezer forint bevételből gazdálkodhatott. Ez mintegy 60 millió forinttal több, mint az előző évi büdzsé. Míg 2010-ben 171,970 millió forint nyereséggel zárta az évet, addig 2011-ben – bár bevétele az előző évihez képest növekedett - 155,478 millió forint veszteséget könyvelhetett el. A fenti számok összege (2010-es nyereség és a 2011-es veszteség) meghaladja a 300 millió forintot, azaz egy év alatt ennyit sikerült bukni. Erre csak részben adhat magyarázatot az a tény, hogy a vezetők bérét 2011-ben 22%-al növelték.

A fentiek alapján jogosan merül fel a kérdés, hogy hová tűnt Damon Hill???  

A költségvetési pénzeken felül van még egy garantált bevételi forrása a szervezetnek, ez pedig a leendő gépjárművezetők elsősegélynyújtás oktatása és vizsgáztatása (ez utóbbit csak a Vöröskereszt végezheti, bebetonozva monopóliumát). Azonban a Magyar Vöröskeresztnek sem elég helyisége, sem eszköze, sem vizsgáztatáshoz szükséges képzett személyzete sincsen. Ezért ezt a feladatot a kebelbarát Országos Mentőszolgálat (OMSZ) emberei, eszközei segítségével végzi el (3. „tévhit” a Vöröskereszt Budapest oldalán). Mégpedig úgy, hogy az OMSZ többnyire ebből egy fillért sem lát, tehát sem az eszközök használatáért, sem a helyiségek bérléséért az OMSZ pénzt nem kap. A vizsgáztató azonban szép summát számlázhat le a Magyar Vöröskeresztnek, ezek után nem meglepő, hogy ezt a funkciót általában helyi vezetők és azok csókosai tölthetik be. Így találkozhatott az egyszerű honpolgár jogosítványszerzés közben Győrfi Pál szóvivővel, vagy akár az OMSZ főigazgatójával is. Az OMSZ dolgozók között nyílt titok, hogy az egyes régiókban, vagy az orvosigazgató maga, vagy a régióvezető mentőtiszt egyéb elfoglaltságuk esetén, pedig a vezetéshez közelálló személy vizsgáztat. Tudunk olyan régióról is, ahol a vezető mentőtisztnek a felesége adja a munkát (állítólag 800 forintos fejpénzért), hiszen ő a megyei Vöröskereszt igazgatója. Azt mondanom sem kell, hogy természetesen gyakran OMSZ-os munkaidőben és OMSZ által biztosított felszereléssel zajlik a vizsga.

Hiába a garantált bevétel, a költségvetési támogatás és az adományozók jó szíve, a Vöröskereszt jelenlegi vezetése szinte bármennyi pénzt fel tud szívni és igen sajnálatos módon, következmények nélkül. Ennek gyanúját veti fel a 2011-es könyvvizsgálói (néhány éve már ilyen is van) jelentés is, amely záradékot tartalmaz: „ A Könyvizsgálat során a Magyar Vöröskereszt közhasznú egyszerűsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy a közhasznú egyszerűsített éves beszámolót nem a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették. Véleményem szerint a közhasznú egyszerűsített éves beszámoló a Magyar Vöröskereszt 2011. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelem helyzetéről nem mutat megbízható és valós képet.”

Ne felejtsük el, a hal is a fejétől bűzlik, és nagyon úgy tűnik, hogy az Országos Mentőszolgálat vezetése polipként telepedik a humanitárius szervezetre.

 Hiszen a nemrég megválasztott elnök, aki a szervezetben is hosszú évek óta meghatározó vezető, az a Dr. Göndöcs Zsigmond, aki 2008 és 2010 között az Országos Mentőszolgálat főigazgatója volt, jelenleg pedig a mentőszolgálatnál főigazgató helyettese. Az Országos Mentőszolgálat jelenlegi főigazgatója, Dr. Mártai István is a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének tagja és a XIII. kerületi szervezet elnöke, legalábbis a 2012. januári önéletrajza alapján.

A fentiek tükrében már nem is annyira unortodox ötlet a Magyar Vöröskereszt szoros állami kontrollja. Mindössze annyi hibádzik a gondolkodásból, hogy ha valaki egy szervezet vezetésébe már belebukott, vajon alkalmas lesz-e egy másik hasonló szervezetnél elnöki pozíciót betölteni? Illetve ugyanazon szereplők, akik felelősek lehetnek hosszú évek gazdálkodási problémáiért, vajon állami kontroll alatt egy csapásra tudást és tisztességet fognak az agyukba szívni?

Nos, addig korrekt gazdasági és pénzügyi kultúra a Magyar Vöröskeresztnél nem várható, amíg az előző vezetés(ek) írmagját is ki nem irtották a humanitárius szervezetből. Én pedig személy szerint addig is inkább a Krisna tudatú hívőket támogatom, mint a pénznyelő monopóliumot.