Azok után, hogy két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte, továbbá öt évre eltiltotta a szülész-nőgyógyászi és a szülésznői tevékenység gyakorlásától Geréb Ágnest első fokon a Fővárosi Bíróság, ismét fellángoltak az indulatok.

Az egyik oldalon támadják a szakértői véleményeket és elfogultsággal vádolják a közreműködő orvosszakértőket: külföldi, az adott kérdésben nehezen értelmezhető véleményre, illetve az orvosszakmában nem elismert vagy nem is létező műfogásokra és metodikára hivatkoznak. Orvosi lobbit emlegetnek, akik a mundér becsületét védik. Többször elhangzott az a Kádár-rendszerből származó demagóg érv is, hogy a kettős mércét alkalmaz a bíróság, mert a kórházi műhibákat eltussolják, a szülésznőt ellenben elítélik. A másik oldal ezzel szemben azt mondja, hogy végre az igazságszolgáltatás is kimondta: senkinek sem lehet az érvényes jogszabályokkal szembe menni, többször ugyanazt a bűncselekményt elkövetni, ráadásul eltiltás hatálya alatt.

A magyar joggyakorlat nem a precedensjog alapján működik, aminek tükrében kifejezetten ostoba és demagóg az a megközelítése az ítéletnek, hogy a kórházban elkövetett műhibák következmény nélküliek, a bíróság kettős mércét alkalmazott. Ugyanis mi köze van a Geréb-ügynek bármilyen kórházi műhibához? Felmentést adhat egy bolti lopásra az, hogy valakit sikkasztással vádolnak, majd felmentik? Mentességet jelenthet-e egy bűncselekmény következménye alól, ha azt a más is elköveti? Ebben az ügyben nem a műtét után bent felejtett hasi törlőkendőről van szó, hanem magzatok és anyák életéről. Ráadásul a szándékosság vélelmezhető, hiszen Geréb Ágnes olyan cselekményeket követett el, amitől jogerős bírósági ítélet tiltotta el, és ezen cselekmények következtében halt meg 2007-ben egy újszülött.

Fontos megérteni, hogy ez nem boszorkányüldözés. A bíróságnak arról kellett döntenie: szembe mehet-e valaki folyamatosan a hatályos jogrendszerrel, miközben életeket veszélyeztet.

A bíró - tekintettel arra, hogy számos szakmát nem ismerhet megfelelően - ennek eldöntésére olyan szakértőket kért fel, akik a saját szakterületük szabályait ismerik és tisztában vannak az eljárásjoggal is. Mint minden területen, az orvosszakértők véleménye is gyakran különbözik, vagy éppenséggel homlokegyenest ellentmond egymásnak. Geréb Ágnes ügyében azonban nem ez történt. A vádlott annyira nyilvánvaló orvosszakmai és egyéb hibákat követett el, hogy nem volt olyan szakértői vélemény, amely az ártatlanságát támasztotta volna alá. A védelem által felfogadott külföldi szakértők véleménye viszont legalábbis megkérdőjelezhető, hiszen ők nincsenek tisztában sem a magyar eljárásrenddel, sem pedig az otthonszülésre vonatkozó magyar szabályokkal.

A Geréb-ügy viszont ismét a rávilágított a magyar egészségügy számos évtizedek óta megoldatlan problémájára. Arra, hogy nincs egyetlen valóban független testület sem, ahová a betegek fordulhatnának panaszok esetén, és ahol ezek korrekt kivizsgálása, illetve szükség esetén a felelősségrevonás is megtörténne (ebben a kötelező kamarai tagság bevezetése sem jelent előrelépést, hiszen a Magyar Orvosi Kamara bárminek mondható, csak függetlennek nem). Magyarországon továbbra sincs  kielégítően szabályozva az orvosi működés és tevékenység ellenőrzése, így a tisztességes minőségbiztosítás hiányában sok műhiba napvilágot sem lát, vagy eltussolják. Tény az is, hogy az orvostársadalom nagy része nem képes a gőgjét és feudális hozzáállását levetkőzni, nem ismerte fel: a szakmája szolgáltatás és a beteg nem az orvos alárendeltje.

Azonban ez nem lehet felmentés Geréb Ágnes számára. Miközben a média következetesen próbálja összemosni az ügyet az otthonszülés kérdésével, az első fokú ítélet kihirdetése során elhangzott: a bíróság nem foglalt állást az otthonszüléssel kapcsolatos, orvosi körökben folytatott szakmai vitában.

Csak azt mondta ki, hogy akit jogerősen eltiltottak tevékenysége gyakorlásától, és aki erre fittyet hányva emberi életeket veszélyeztet, ezzel arányos büntetést érdemel. Ha innen nézzük, a 2 év szabadságvesztés magzatok életéért és családok tovatűnő boldogságáért akár enyhe ítéletnek is tekinthető.

Ráadásul az ügy ismét egy óriási lehetőség a médiának arra, hogy a végsőkig elcsigázott orvostársadalom modernkori rabszolgáiba ismét bele tudjon rúgni, és általánosítva orvosi lobbit és mindenen felülálló összeesküvést lehessen kiáltozni.