Kettészakadt az egészségügy, gazdagok és szegények ellátására. De akinek van pénze, az sem aludhat nyugodtan. 

Egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő ellátást kap az, aki meg tudja vásárolni magának a magánszolgáltatók kínálta ellátást. Hiszen az egészségügy ma már jobbára szabályzók és protokollok nélkül dolgozik. Nincsenek érvényes és friss szakmai protokollok, hiányzik néha a legalapvetőbb minőségbiztosítás is a rendszerből. Éppen ezért az ellátás színvonala teljesen kiszámíthatatlan, hullámzó. Ez igaz a magánszektorra is, ott ugyanis ugyanazok az orvosok dolgoznak többnyire, mint az állami szektorban. Azaz a magánellátásban is ugyanazt a tudást fogja adni az adott orvos, mint a kórházi munkája során, csak itt lehet, hogy jár a kezicsókolom is hozzá. Ez a tudás pedig lehet kimagaslóan jó, de lehet értékelhetetlen is. Persze a magánszolgáltatók érdeke az, hogy a legjobban képzett, legnevesebb orvosokat szerződtessék, de itt is hiányzik egy átfogó minőségbiztosítás, amely legalább egy átlagos standard ellátást biztosíthatna mindenkinek, mindenhol. És igencsak hiányoznak a rendszerből a sokszakmás magánkórházak, enélkül ugyanis még pénzzel kitömve is visszajut a beteg az állami ellátásba, ahol -igaz hálapénzért- vásárolhat magának orvost, nővért, de kórházat és felszerelést, no és persze minőséget nem.

Fotó: Sova doktor http://www.hirmagazin.eu/meghalt-a-legendas-sova-doktor

A problémát csak fokozza, hogy az orvoshiány már olyan méreteket öltött, hogy a várólista, mint fogalom a magánellátásban is megtapasztalható, igaz, ez itt még csak jobbára hetekben és nem hónapokban mérhető.

A társadalom többsége, akinek gondot okoz egy-egy szakorvosi vizsgálatra kifizetni 10-15 ezer forintot, sokszor hónapokat kénytelen várni arra, hogy egyáltalán diagnózishoz juthasson. Hiába létezik egy 14 napos szabály a rákgyanús betegek esetében, amely szerint a rosszindulatú daganatos megbetegedés gyanúja esetén 14 napon belül meg kell történnie a képalkotó vizsgálatoknak, ez önmagában mit sem ér. Merthogy ezek a vizsgálatok még nem adnak diagnózist, sokszor ehhez további egyéb vizsgálatokra van szükség és ezek már nincsenek benne a 14 napos szabályban. Így simán előfordulhat, hogy akár hónapokat is kell várni az adekvát kezelés megkezdéséhez, ami azzal is járhat, hogy a kezelés maga már feleslegessé válik, ugyanis a tumor nem várta meg annak megkezdését. 

Azon betegek pedig, akik nem képesek megvásárolni és ezzel meggyorsítani az ellátásukat, vagy a kivizsgálásukat, jelentős hátrányba kerülnek, ami akár a hosszabb távú életkilátásuk rövidebb távra váltását is eredményezheti. 

De mint tudjuk, az egészségügy nem üzlet, talán ezért nem is költ rá a jelenlegi kormány. Nem úgy, mint a stadionokra, focira, sportra, ahol 2011 óta már összesen 360 milliárd forintot, az Országos Mentőszolgálat éves költségvetésének tízszeresét költötte csak TAO pénzekből. 

Illetve ez sem teljesen igaz, hiszen új 500 ágyas onkológia központ megépítését is vállalta a kormány, igaz nem itthon, hanem Vietnamban. 

Azért kétségünk ne legyen, ott ahol a szegénység bassza a nyomorúságot, azért csak akad kis kiváltság a NER tagoknak, nekik nem kell a magánellátásra költeniük, nekik jár, hogy soron kívül, VIP körülmények között a legjobb ellátást kapják, mint például az ügyészég dolgozói, a Bajcsy Kórházban, Budapesten. Felsőbb szintekre már régen külön egészségügyi intézmény ügyel, pontosan úgy, mint a Kádár korszakban az MSZMP funkcionáriusaira. 

Ebben nem csak az a veszélyes, hogy az orwelli állatfarmon vannak egyenlőbbek az egyenlőknél, hanem az is, hogy a döntéshozók nem szembesülnek az egészségügy mindennapi nyomorával, hiszen ők a Patyomkin falun túl élnek. 

Pontosan még nem látni, hogy mi a cél azzal, hogy az egészségügyet teljesen magára hagyta a jelenlegi kurzus, sőt a lejtőn még rúgott is néhányat bele. Hacsak nem az, hogy a NER ezzel a nem is annyira passzív eutanáziával kívánja meggyorsítani és számára kedvezőbb irányba terelni a természetes szelekciót, így kitenyésztve és szaporítva saját maga tagságát.

De mint fent írtam, még ez sem biztosít mindig, mindenkinek megfelelő ellátást, így a NER katona is járhat úgy mint az egyszeri szerencsejátékos, aki pirosra tette fel az összes tétjét és a fekete jött be.