Úgy néz ki, hogy a forró nyár felgyorsítja az egészségügy rothadásának folyamatát, mindezzel pedig el is indítja a végjátékot. Az évtizedek óta tartó beleszarás gyümölcse lassan megérik, és csak összedől az a rendszer, amely a jelenlegi állapotában teljesen fenntarthatatlan.

Lassan, de biztosan eljutunk odáig, hogy amit a politika nem mert felvállalni, megteszi a rendszer önmaga, és először kórházi osztályok, majd végül kórházak is bezárnak.

#egeszsegugy #osszeomlas #apolohiany #orvoshiany #mentok

A kép illusztráció! Fotó: Ujvári Sándor

Ahogy ez már el is kezdődött a szakdolgozói hiány miatt a Jahn Ferenc Kórházban, ahol a sajtóhírek szerint a nővérek az IKEA-ba mentek át sokkal jobb fizetésért és nyugodtabb munkakörülményekért, a kórház helyett. Én rendkívül örülök, hogy az Aldi/Lidl nem tervezett komolyabb beruházást ebben a térségben, hiszen akkor az orvosok is simán átültek volna akár pénztárosnak is az ottani bérekért, na meg persze az ügyelet- és felelősség mentes munkáért. Aztán persze az is lehet, hogy az egész egy profi médiahekk, és tényleg a festés miatt zárt be az egyik belgyógyászati osztály részlege, ahogy a Népszava ezt megírta.

Hogy mi az igazság, most már aligha fog kiderülni, hiszen a kórház is beleállt a felújítási sztoriba. Az azonban biztos, hogy többen jól jártak a belgyógyászati részleg felújításával, hiszen így, vagy úgy, de felújítják ezt a részleget, jól jártak persze a festést végző szakik is, hiszen komoly munkát kaptak, és végül nagyon jól járt maga az IKEA, hiszen most már mindenki tudja, hogy Soroksáron új áruházuk nyílt. Csak a betegek nem jártak jól, hiszen nyilvánvalóan nekik kell a történetet megszenvedni és a kórházi kezelés helyett nyaralni menniük. Ugyanis az egészségügyi államtitkár szerint azért került sor most a felújításra, mert a betegek úgyis nyaralni mentek. 

Itt érezhető, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán soha életében nem dolgozott orvosként kórházi osztályon, és fogalma sincsen a betegellátás szezonális ingadozásáról. Ugyanis nyáron tényleg elmennek nyaralni, de nem a betegek, hanem a hozzátartozók, és ilyenkor valamit csak tenni kellene a demens, szenilis nagyival. A megoldás pedig nem az, hogy magukkal viszik, hanem az, hogy keresnek egy kórházi osztályt, ahová bedughatják egy-két hétre, amiből csurran cseppen a főorvosnak is. Tehát ebben az időszakban inkább növekedik a belgyógyászati felvételek száma, mint csökken.

De talán az igazság már nem is annyira fontos, hogy végül is miért került bezárásra a Jahn Ferenc Kórház osztálya, valóban a festés miatt, vagy ennek más oka van, az ápolóhiány enélkül is jól érezhető.

Amit a Jászberényi Kórház főigazgatójának pénteki bejelentése a szoljon.hu-nak is igazolt,  mégpedig az, hogy a nővér- és asszisztensi létszám kritikus szinten van, és alig van olyan osztályuk, ahol ne lenne orvoshiány. Azt is elmondta, hogy folyamatosan létszámproblémái vannak, és a fiatal orvosok eltűntek a rendszerből. Az osztályok működtetése pedig komoly nehézségekbe ütközik, ezért részlegeket zár be ideiglenesen a nyáron. És végül ami már a szokásosnál is komolyabban jelzi a rothadás előrehaladását, az az tény, hogy a Jászberényi Kórházban lemondott egy osztályvezető főorvos. Ez pedig nem jelent mást, minthogy önként lemondott a saját kis privilégiumairól, nyilván azért, mert ezzel szemben igen komoly terheléssel kell szembenéznie.

Már éppen leírtam, hogy ez igen, itt kezdődik minden probléma megoldása, hogy egyáltalán beszélünk róla, amikor a bátor nyilatkozat után gyorsan jött a finomítás és a cáfolat is, nyilván azután, hogy a kórház főigazgatóját a szőnyeg szélére állították.

Hasonlóan optimistán látja az egészségügyi államtitkár a helyzetet, sőt hurráoptimizmusában még azt is gyorsan elsorolja, hogy az elmúlt hét évben mennyi mindent tettek például a mentőszolgálatért, 500 új mentőautót adtak át, mentőállomásokat újítottak fel (uniós pénzből), és mekkora mértékben emelkedik a mentődolgozók bére. 

Ezzel szemben a valóság az, hogy persze, rengeteget tettek a Mentőszolgálatért az elmúlt 7 évben, például úgy költöttek el 4.1 milliárd uniós forrást a mentésirányítás korszerűsítésére, hogy ennek szinte semmi látszata nincs, a mentésirányítás működése botrányosabb, mint valaha. És persze sikerült olyan mentőautókat vásárolni, amelyekből ki kell tolni a beteget légútbiztosításhoz. Aztán még sikerült úgy felemelni a mentősők bérét, hogy most már eléri a kötelező bérminimum szintjét is, azaz azt az összeget, amelyet a kezdő, érettségivel rendelkező munkavállaló is megkap, és amely béremelés oly sikeres volt, hogy az ellen a mentés történetében először mentek tüntetni a mentődolgozók.
Végül, de nem utolsó sorban, sikerült az elmúlt hét évben immár a negyedik főigazgatót is kinevezni a Mentőszolgálat élére, úgy, hogy a négyből három teljesen alkalmatlan kóklernek bizonyult. Azaz úgy próbálták stabilizálni a Mentőszolgálat működését, hogy átlag nem egészen két évente kirugdosták az amúgy kétszemélyes KFT-k vezetésére is alkalmatlan vezetőket.

Ez itt a siker, és az egészségügyben minden rendben is van, amíg nem találkozunk vele. 

De most tényleg úgy tűnik, hogy a végjáték a kezdetét vette, és ezt a kormányzati struccpolitika erősen elősegíti. Még mindig nem beszélünk a problémákról, még mindig nem tudjuk valójában mekkora is az orvoshiány, ugyanis egy orvos több helyen is dolgozik és senkinek sincsen fogalma arról, hogy ki van kint és ki van bent. A meglévő orvoshiányt még az is fokozza, hogy azt a kevés orvost is, aki még rendelkezésre áll, sikerül úgy elosztanunk, hogy mindenki csak veszít a helyzeten. Egymástól 10-30 kilométerre tartunk fenn párhuzamos kapacitásokat, úgy hogy a legmagasabb szintű egészségügyi ellátás csak igen keveseknek adataik meg. Ebben a rendszerben a valós humán erőforrás igény jóval magasabb, mint kellene lennie. Ugyanis, ha minden saroknál kórházat akarunk fenntartani, ahhoz sarkonként kell orvosokat rendelnünk és ügyeleti ellátást is biztosítanunk. Ez a humán erőforrás igény pedig sokszorosa annak, mint amire valóban szükség lenne. 

Teljesen világosan látszik, hogy ennyi kis kórházat ennyi orvossal és nővérrel nem lehet fenntartani és nincs is erre szükség. Ugyanis a néhány nagy központi kórházak közé a kisebb településközpontokon nem kórházakat, hanem nappali, egynapos egészségközpontokat kellene létrehozni. Ezekben a központokban szinte majdnem minden olyan ellátást megkapnának a betegek, amelyekre egyébként most is képesek ezek a kis kórházak, azzal a különbséggel, hogy csak nappali ellátást biztosítanának. A komolyabb eseteket a jobban felszerelt, magasabb képzettségű személyzettel ellátott központi kórházakban látnák el. 

Ez jelentené az igazi fenntartható fejlődést, hiszen kevesebb orvossal, ápoló személyzettel, hatékonyabb és a betegek számára biztonságosabb ellátást lehetne nyújtani. 

Persze mindez csak álom, mert ha ez megvalósulna, sok-sok NER huszár kórházigazgató, menedzsment tag és még több kiskirály osztályvezető főorvos veszítené el a saját kis szemétdombját, ezért inkább marad minden, még akkor is ha nincs orvos, vagy ápoló, mert itt nem a betegről szól a rendszer, hanem a hálapénzről, a sok kis szemétdombról, a megélhetési érdekképviseletekről és persze az ezt lehetővé tevő szaktárca megélhetési vezetőiről.

De a rothadás már szagot eresztett és nyáron komoly ellátási zavarok várhatóak majd, országosan már júliustól a szabadságolások megkezdésekor, amit még majd megfejel a vizes vb extra orvos -és ápoló igénye.

Mindenesetre azt már bátran elmondhatjuk, hogy az egészségügyi béremelés jól sikerült, hiszen szemmel láthatólag megállt az elvándorlás, Éger, Cser és a többi szervilis, megélhetési érdekvédő kihúzhatja magát, legalábbis a mátrixban. Mert a  valóság ezzel éppen ellentétes, még akkor is, ha az EMMI minisztere szerint itt is minden rendben van, akárcsak a Karcagi Birkafőző Fesztiválon. Ahol a birkapörkölt felkerült az egészséges étkek közé, és ahol a birkapörkölt szimbolizálja az EMMI teljes portfólióját.