Így lopják szét az egészségügyet

Teljesen szétesett az egészségügy, illetve annak irányítása már biztosan, hiszen szemmel látható, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán már nem ura (talán sohasem volt) a helyzetnek. Most ugyanis a debreceni lobbi próbál meg egyéni képviselői indítványt benyújtani, ami az egész egészségügyi kancellária rendszert, vagy legalábbis annak alapjait verné szét. Pedig ezeket az alapokat egy 2014-es Századvég tanulmány tette le (ennek megismerését pedig a TASZ tette lehetővé). Igaz, ott nem kancellária néven, hanem ellátásszervezőként nevesítették az egészségügy területi vezetőségét és az így létrejött kórházakon átívelő egységeket pedig trösztként írták le, mindezt persze a jelenleg is működő angol mintáról másolták le. 

Nos, nagyon úgy néz ki, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkárként ezen a feladatok megvalósítását  házfeladatként kapta meg a kormányzattól, legalábbis erre utal az a tény, hogy bár már lassan egy éve kinevezték, de programmal még nem lépett elő, azonban nyilatkozatai és ebben megjelölt szándékai tökéletesen egybevágnak a már említett tanulmány célkitűzéseivel. Arra azonban végképp nem lehetett számítani, hogy ebbéli céljában néha a saját - túlmozgásos, kisfalusi harangláb húzogatónak is alig megfelelő képességgel rendelkező - minisztere, illetve maga a FIDESZ hasonló tehetséggel megáldott, bár befolyásos tagjai fogják megakadályozni.

egészségügy Debrecen Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkárság Balog Zoltán Kósa Lajos kancellária egyetemi kórház

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Márpedig a jelen helyzet szerint ez történik, hiszen nehezen értékelhető másként az az egyéni képviselői indítvány, amit Kósa Lajos, Halász János, Pósán László és végül Kucsák László nyújtott be az egyetemi kórházakról. Az indítvány alapvetően veri szét a Századvég által megálmodott egészségügyi rendszert. Ugyanis szakítana kancellária intézményével (nem a felsőoktatásban már kialakított kancelláriákról van szó, hanem az egészségügyi rendszer alapvető részét alkotandó kancelláriákról beszélek, amely a gazdasági kontrollt gyakorolná 8-10 kórház felett), és egy teljesen új intézménytípust hozna létre, az úgy nevezett egyetemi kórházat. Míg a kancelláriák egyfajta ellátásszervezőként koordinálnák egy-egy régió betegellátását, úgy, hogy minden területi intézmény a hatáskörük alá tartozna, addig a négy orvosi egyetem gyakorlatilag maga alá gyűrné az egész magyarországi egészségügyi ellátás fekvőbeteg részét, létrehozva az egyetemi kórházak nevű konglomerátumot, a kisgömbőc mintájára. Ez utóbbi a tervek szerint, a beszerzéseket is felügyelné. Valószínűleg ez lehetett az a csontkukac Kósáék szemében, amit nem tudnak elengedi és ezért próbálnak átnyúlni az egészségügyi tárca feje felett. Bár magáról az indítványról még keveset tudni, azonban az már kiszivárgott, hogy a négy orvosi egyetemhez (Budapest Szeged, Pécs, Debrecen) csatolt kórházak alkotnák a magyarországi fekvőbeteg ellátás gerincét. Ezek pedig igazi mamutszervezetként meg tudnák tartani a helyi befolyásukat mind a beszerzésekben, mind az amúgy nem elhanyagolható véleményvezér szerepben is. És a kutya valószínűleg itt van elásva: nem szívesen engednék ki a hatalmat, a befolyást és a beszerzések feletti felügyeletet a kezükből a NER által választott helyi kórházvezetők, hiszen ha a kancelláriához kerülnek a döntéskörök, akkor a helyi vezetők nem fogják tudni “támogatni” az általuk preferált beszállítói kört, vagy éppen nem tetszeleghetnek potentátor szerepben sem. Így hatalmuk és befolyásuk jelentős csorbát szenvedhet, azaz végső soron politikai szerepük is jelentősen erodálódik. Ezért nem mindegy a debreceni lobbinak, hogy honnan fúj a Passzátszél, és tudják-e befolyásolni a szélirányt. Ha az indítvány átmegy a FIDESZ frakción, aminek éppen Kósa a vezetője az gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egészségügyi vezetésnek semmiféle ráhatással sincsen az eseményekre és az egészségügy irányítása átkerül a négy orvosegyetemhez. Pedig a Századvég tanulmány szerinti ellátásszervezőkre igen nagy szükség lenne, hiszen ezek segítségével egy-egy régió betegellátása racionalizálhatóvá, koordinálhatóvá válna, mind a kapacitások elosztása, mind ezek igénybevétele optimalizálható lenne, azaz a kereslet és kínálat egyensúlyba kerülhetne. 

Ezért az ellátásszervezők, azaz a kancelláriák kialakítása mellett jelentős érvek szólnak, hiszen egy jól működő ellátásszervező esetén kiszűrhetőek lennének a párhuzamos kapacitások, így  egy-egy ellátás nem lesz majd elérhető mindenhol, azonban ahol igen, ott azt professzionális szinten kapná meg az azt igénybe vevő, azaz, végső soron a beteg. Hiszen ha csak centrumokban  látható el egy-egy betegség, úgy a tudás és a felszereltség is oda fog koncentrálódni, így a jövőben egyre kevesebb lehetőség lesz az egészségügyben a “sufnituning” ellátásra.

Míg az egyetemi kórházak esetében valójában nem várható hasonló változás, mert a rendszer alapvető érdeke a változatlanság bebetonozása, valamint a beszerzések feletti kontroll megtartása, ami ugye lehetővé teszi, azt hogy a zalai parasztgyerekből (öndefiníció) bulibáró helikopterügyi miniszter válhasson, a döngölt padlótól Párizsig refrénnel.

Mindenesetre az egészségügy mindaddig csak és kizárólag a gyorsan és könnyen megfejhető tehén szerepét játssza, amíg nem képes saját érdekeit képviselni. Ez pedig nehezen képzelhető el, úgy hogy a terület felelőse csendben és némán tűri az ágazat szakmai kérdéseinek dilettáns meghatározását, pikánsan úgy, hogy maga is jelentős debreceni kötődéssel rendelkezik, hiszen éveken keresztül igazgatta a debreceni Kenézy Kórházat.  Minisztere pedig valójában egy gyenge képességű bájgúnár szerepét tölti be, akihez képest Dobzse László maga volt a döntésképesség etalonja.

Persze, politikai értelemben mindez tök rendben van.

Tovább

Ne kockáztassunk, ne hívjunk mentőt!

Hiszen valószínűleg előbb beér majd az állampolgári segítséggel a kórházba, mintha a mentőre várna másfél  órát, mint nemrég az a 37 éves nő, aki az M0-on lett rosszul a kocsijában, és szívinfarktus-, illetve strokegyanúval került végül is kórházba, igaz abból is rosszba, oda, ahol éppen nem működött a CT.

Bár Orbán Viktor azt mondta, hogy “nem hagyunk senkit az út szélén”, most már nyilvánvaló, hogy ezt a kijelentését nem az átlagállampolgárra, hanem a már ismert közszereplőkre - Rogán, Vajna, Mengyi - és a nemközszereplő Habonyfélékre értette és korántsem azokra, akik valamilyen segítségre szorulnak, vagy netán egészségügyi ellátásra.

Ahhoz, hogy megértsük azt, hogy ilyen esetek miért fordulhatnak elő, kicsit vissza kell mennünk az időben. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) mindig is híres volt szolidaritásáról, itt nem munkatársak vannak, hanem bajtársak, ide mindig jöhettek azok, akik valamiféle okból máshol alkalmatlanná váltak, még az ’56-os forradalom miatt máshol meghurcoltak is munkát találhattak maguknak a mentőszolgálatnál. Az OMSZ hasonlóképpen gondoskodott a bármilyen okból kocsizásra már képtelen dolgozóiról is. Más beosztásban irányítóként, raktárosként, portásként foglalkoztatta őket. Sajnos azonban ez a fajta szolidaritás a szakmailag alkalmatlanokra is kiterjedt, így vált egy-egy irányító csoport gyakorlatilag szociális foglalkoztatóvá (ők végzik a mentőautók irányítását, velük beszélünk a 104-en, ők döntenek arról, hogy milyen súlyosnak ítélik az esetet, mennyi időn belül, milyen felszereltségű kocsit küldjenek). A helyzetet még súlyosbítja, hogy sok  olyan mentődolgozó is az irányításon dolgozik, akik a mentőápolói iskola után mentési tapasztalat nélkül kezdtek el dolgozni, azaz fogalma sincs a mentőmunkáról. Ráadásul az irányításon dolgozók képzése is szemmel láthatóan meglehetősen silány, hiszen ezek a problémák nem új keletűek, nem most alakultak ki, hanem már sokkal régebben. 

Országos Mentőszolgálat rosszullét várakozás Mártai István Göndöcs Zsigmond Burány Béla Balog Zoltán

Fotó: mentok.hu

Azonban nem csak a személyi állomány képzetlensége (tisztelet a kivételnek), vagy alkalmatlansága adja a problémaforrást egyedül, hanem legalább ilyen fontos kérdésként merül fel a Mentőszolgálat túlterheltsége is. Amiért részben mi, állampolgárok is felelősek vagyunk, főleg a nagyobb városokban, hiszen itt az orrvérzéshez és a kullancshoz is mentő jár, persze, ha jut. (Érdekességképen, a budapesti irányítás naponta átlag 700 feladatot próbál ellátni kb. 80-100 mentőegységgel.)

Másfelől az is jelentősen hozzájárul a jelenlegi mentési kapacitás elégtelenségéhez és a mentésirányítás ugandai állapotához, hogy a mentésirányításra szánt 4.1 milliárd forintos fejlesztés a Göndöcs-Mártai-Burány főigazgatói triász keze között, köddé vált, elolvadt és végül nem hasznosult. Érdekes, hogy a hármasfogatból Göndöcs most is a mentőszolgálatnál dolgozik vezető beosztásban, miközben a korántsem makulátlan Vöröskereszt elnöke. Míg Mártai nemrég kapott felhatalmazást Balog emberminisztertől stratégiaalkotásra.

Pedig a 4.1 milliárdos uniós forrás úgy tűnt el, hogy nem vásároltak belőle megfelelő kikérdezési protokollt, ami segítene meghatározni egyáltalán azt, hogy mi a mentőfeladat, és mi nem, vagy például milyen esethez kell azonnal orvost küldeni, milyenhez elég később és csak ápolót küldeni. 

Nem vásároltak belőle megfelelő kommunikációs eszközöket (a pár éve vásárolt tablettek már akkor is alkalmatlanok voltak, hiszen például több percig tart egy excel tábla megnyitása is). 

Nem készítettek ebből a pénzből megfelelően hatékony tréningeket sem, és egyáltalán nem foglalkoztak a humánerőforrás menedzselésével. 

És nem utolsósorban maga a politikai is jelentős felelősséggel tartozik. Hiszen 2010-óta a negyedik főigazgatóját fogyasztja el a Mentőszolgálat, aminek a hátterében az állhat, hogy Balogék számára sohasem a rátermettség és a képesség volt egy-egy pozíció betöltésénél a legkívánatosabb érv, sokkal inkább a megbízható NER tagság és a szervilizmus. Valamint maga a nagypolitika sem fordított az elmúlt hat évben megfelelő figyelmet az egészségügyre, így következmények nélkül benyelte, hogy többmilliárdos uniós források tűntek el eredménytelenül, akárcsak a Mentőszolgálat 4,1 milliárd forintja. 

Persze eset kialakulásáért felelős - nem utolsósorban - az a fejetlenség is, ami a budapesti kórházi ellátást is jellemzi. Hiszen ez a beteg nem elég, hogy 37 évesen egy olyan betegséggel várt másfél órát a mentőre, aminél minden perc számít - stroke-nál és infarktusnál is korai gyógykezeléssel jó eséllyel teljes gyógyulás érhető el - hanem még a mentőnek sikerült is olyan kórházba szállítani, ahol a CT éppen akkor nem működött (hivatalosan le volt mondva), ezzel is jelentősen rontva kezelés hatékonyságát. (A CT vizsgálat stroke esetén alapvetően határozza meg a kezelés módját). Erre pedig nem nagyon lehet más indok, mint az elégtelen kommunikáció. 

Szintén magáért beszél az a szám, hogy jelenleg is 30 kórház működik Budapesten, ötvenvalahány telephellyel, és évente 17.000, azaz tizenhétezer kórházi lemondást (ágy-, CT-, Osztály-. stb) kezel a Mentőszolgálathoz tartozó Központi Ágynyilvántartó, azaz évente 17 ezerszer jelenti ki valamelyik kórház, hogy valamelyik osztálya, és/vagy diagnosztikai eszköze nem tud aznap több beteget fogadni, humánerőforrás- vagy helyhiány, esetleg karbantartás, meghibásodás miatt.

Ahhoz, hogy többet hasonló eset ne forduljon elő és szeretteinket biztonságban tudjuk, el kell fogadnunk, hogy minden nem jár. Meg kell tanulnunk (erről itt írtam korábban), hogy az egészségügy melyik részéhez fordulok az aktuális problémámmal, a háziorvoshoz, a szakrendelőhöz, a kórházhoz, vagy éppen a mentőkhöz. Ugyanis ha mi ésszerűen használjuk az erőforrásokat, és nem próbáljuk meg a ballisztikus rakétával eltalálni a verebet, akkor a kapacitásokhoz is jobban hozzáférünk majd.

De addig is csak magunkra számíthatunk, amíg egy dilettáns pap tipródása miatt sem határozták még meg Budapest egészségügyi szükségletét, és elfogadjuk, hogy fontosabb stadionokat építeni, vagy a nem létező kvóta ellen népszavazást elrendelni sok-sok milliárdokért. És persze elfogadjuk azt is, hogy a még egy éve sem kinevezett jelenlegi főigazgató nyakába  varrják a Mentőszolgálat több éves elmaradását.

Kétség ne legyen, azért Habonynak, Rogánnak, Vajnának valahogy majd mindig lesz mentő a beszakadt körmükre is, hiszen ők nem maradhatnak az út szélén. 

De az egyszerű szavazó ennyit biztosan nem ér, még ha majd vasárnap buzgón ikszeli is a nemeket.

A 37 éves betegnek pedig gyors, teljes gyógyulást kívánok!

Tovább

AIDS-es migránsok

Dübörög a migránskampány, így most gyakran olyanoknak is jár 15 perc hírnév, akik eddig szerencsénkre a sötétség jótékony homályában leledztek. Azonban most a migránsszagra, mint légy a szarra gyűlnek és ontják magukból a nógrádis félművelt közhelyeket. Sajnos a mára már teljesen értelmét vesztette kvótaellenes népszavazásosdi kampány odáig süllyedt, hogy már néhány orvos is megirigyelte Nógrádi György közhelyes félelemkeltését és felkenve érzi magát arra, hogy olyan területen is markáns véleményt nyilvánítson, amihez szemmel láthatólag vajmi keveset ért. Mint ahogyan tette ezt a szombathelyi kórház mellkassebész főorvosa, Kecskés László, először a szombathelyi helyi TV-ben, majd a szombathelyi 7 nap nevű újságban.

Mindig tisztelettel figyelem azon orvos kollégák véleményét, akik a számok bűvös rengetegében eligazodva, Erdős Pált  megszégyenítő matematikai érzékkel nyilatkoznak. Pontosan úgy, mint ahogy tette ezt Kecskés doktor arról, hogy kormányunk eddig 350 millió forintot költött a menekültek/migránsok egészségügyi ellátására és ezt bizony költhetnénk másra is. Teljesen egyetértek azzal a felvetéssel, hogy az egészségügynek úgy kell minden fillér, mint mellkassebésznek a szike. De talán azt az apró 5 milliárd forintot is felhasználhattuk volna értelmes célokra, amit - a már már teljesen értelmét vesztett - kvótaellenes népszavazásra költünk, vagy azt a 15,2 milliárd forintot is, amit a szombathelyi Haladás stadionra.

A számtanlecke után Kecskés doktor, aki egyébként szombathelyi önkormányzati képviselő (sőt ő az egészségügyi bizottság elnökei is) nyilatkozatában gyorsan a lényegre is tör. Ugyanis azt állítja, hogy a menekülők/migránsok, olyan indikátor betegséggel érkeznek, mint TBC, és Hepatitisz (májgyulladás). Így aztán most már nagyon vigyázzunk!

Mindez azért rendkívül érdekes, mert a WHO honlapján fellelhető migrációval foglalkozó kiadvány szerint a TBC előfordulása Szíriában 17 új eset jut évente 100 000 lakosra, míg az európai régióban ugyanez a szám 39. Azaz a TBC előfordulásának esélye Szíriában jóval kisebb, mint az Unióban, így inkább a menekülteknek kellene félniük.

A Hepatitisz A fertőzés előfordulása pedig mindenhol megnövekedik, amennyiben a szociális körülmények jelentősen leromlanak, márpedig egy menekülttábor nem nevezhető sem Hilton hotelnek, sem a sterilitás alapjának. Pontosan ezért, nem meglepő módon hazánkban is előfordult számos Hepatitisz A járvány még Budapesten is. A többi felsorolt betegségek (himlő, kanyaró stb) ellen pedig pontosan mi vagyunk oltottak, tehát ez ránk nézve jelent kisebb veszélyt, azaz megint csak a menekülteknek kellene félniük.

Kecskés doktor azonban nem áll itt meg, hanem még fokozza a hergelést és rögtön rátér a HIV/AIDS méltán rettegett és népszerű témájára.

Ezt aztán több okból sem igazán értem. Először is, ha valaki ennyire irtózik más kultúrájú népektől, az nyilván nem is akar semmiféle szexuális kontaktus ezen lényekkel, márpedig a HIV jobbára így terjed (a közös tű használat ennél a gyűlöletnél fel sem merül, a transzfúziót meg évtizedek óta szűrik).

Másfelől a doktor azt nyilatkozza, hogy  egy 2005-ös (!) statisztika szerint Európában 700 000 AIDS-es van és ebből 170 000 a migránsok közül kerül ki. Én nem tudom, hogy honnan vette ezeket a statisztikai adatokat szakértőnk. De nagyon-nagyon rossz hírem van: 2016-ot írunk és meg kellene tudni különböztetni legalább fogalom szintjén a HIV fertőzést és az AIDS betegséget, egy orvosnak meg pláne. Nos, 2013-ban Európában összesen 504 445 HIV fertőzöttről tudtak és 4369 AIDS betegről. És láss csodát, hol van a legtöbb fertőzés Kelet-Európában, Litvániában. Persze a tényleges fertőzöttek száma ennél jóval magasabb lehet, hiszen sokan élhetnek úgy HIV-vel  a szervezetükben, úgy hogy erről nem tudnak. De mielőtt Kecskés doktor elkezdené a kezét dörzsölgetni, hogy ez utóbbi megállapítás biztosan a migránsokra igaz, mellékelek egy térképet a WHO honlapjáról, amin feketén fehéren kiderül, hogy a  HIV fertőzöttek aránya Szíriában sokkal alacsonyabb, mint az EU országaiban, hazánkat is beleértve. Tehát ismét a szír menekülteknek lenne mitől tartaniuk.

migránsok kvótaellenes népszavazás Kecskés László AIDS HIV betegségek TBC referendum

Abban viszont igaza van Kecskés doktornak, hogy a menekültek együttműködése nélkül nehéz bármiféle közegészségügyi ellátást/szűrést megszervezni.  Ehhez kellett volna a kormányzati szándék és lobbierő, ami sajnos a jelek szerint egy óvodás érdekérvényesítő képességével egyenlő uniós szinten. Hiszen véleményem szerint a menekült/migráns kérdés kezeléséhez zárt táborokat (ezt az Unió nem engedi) kell létrehozni, itt pedig belátható időn belül  (2-3 hét) dönteni kell a menekültstátusz megadásáról, vagy elutasításáról. (Itt egyébként még a titkosszolgálatok is sokkal effektívebben működhetnének.) Mert ez a státusz valóban azt kell, hogy jelentse, ami a nevében szerepel. Azaz a gazdasági menekülteket, a migránsokat nem fogja tudni Európa befogadni, ellenben azokat, akik háború elől menekülnek, azokat humanitárius kötelességünk befogadni, még akkor is, ha mellkassebész főorvosok vagyunk. (Ezen menekültek pedig nagyrészt Szíriából érkeznek, ezért is szerepel példaként a cikkben több helyen Szíria.)

De a kormányzatnak ez az egész migránskérdés és kvótaellenes népszavazás úgy kell, mint egy falat kenyér, hiszen ez pontosan olyan mint az első hó, gyönyörűen elfed mindent, Habonyt, Vajnát, Rogánt, még akár majd Mengyit is.

És addig is Kecskés doktorok nyilatkozhatnak, beszélhetnek valótlan ostobaságot és szíthatják a gyűlöletet, ahelyett hogy költenénk AIDS oktatásra, felvilágosításra, egészségkultúrára, meg arra a 18 új rákgyógyszerre, amit az OEP nem fogad be.

Pedig, ha tudnák, hogy gyűlölet helyett…

migránsok kvótaellenes népszavazás Kecskés László AIDS HIV betegségek TBC referendum

Tovább

Megállt az idő az egészségügyben

Ónodi Szűcs Zoltánnak szinte biztosan, hiszen saját bevallása szerint is szeretne gyorsabban haladni az általa kezdeményezett változtatásokkal kapcsolatban. Merthogy a legutóbbi hírek szerint a kancelláriák bevezetését csak el kell halasztani 2018-ra, a választások utánra. Ugyanis a politika nem meri felvállalni az egészségügy átszervezését és az orvosbárók piszkálását a választások előtt bő másfél évvel, annak ellenére, hogy a folyosói pletykák szerint már a kancellárok neve is megvan.

egészségügy kancellária Lázár János Balog Zoltán NER Ónodi Szűcs Zoltán

Kép: shutterstock_116202724.jpg

Már maga Lázár János is azt nyilatkozta a Népszavának, hogy nem szabad lebecsülni az orvosok érdekérvényesítő képességét, és nem szeretnének konfliktusba keveredni az orvoslobbival, ezért javasolják, hogy 1-2 évig több jogkörük maradjon a kórházigazgatóknak és ne térségek szerint szervezzék az ellátást, hanem megyénként. Meg még azt is mondta, hogy nehogy a túlzott központosítással itt is olyan csapdába kerüljenek, mint az oktatásban a KLIK-kel.

A nyilatkozat több okból is rendhagyó, először is a kancelláriaminiszter maga mondja ki, hogy nemhogy túltolták a biciklit, hanem valamit teljesen elrontottak. Másodszor is a kancelláriaminiszter szólal meg az EMMI-t érintő kérdésekben. Harmadszor, azokra az orvosbárókra kíván támaszkodni, akiket nem meglepően ez a rendszer maga helyezett pozícióba, így a óvatoskodás és a verbális konfliktuskerülés semmi mást nem jelenthet, minthogy Lázár nyílt csapást mért Ónodin keresztül Balogra. Akire nem nehéz bármilyen csapást is mérni, hiszen kvalitásai a segédlelkészi hivatal követelményeit is éppen, hogy súrolják, így már lassan a NER-en belül is egyre kevésbé vállalható figura (pedig a mérce szemmel láthatóan nagyon alacsony). Negyedszer, az is elhangzott, hogy Lázár a megyei ellátást preferálná, a régiós komplexebb, olcsóbb és fejlettebb rendszer helyett. Ugyanis ha az ellátás megyénként szerveződik, sokkal több NER huszár kerülhet pozícióba és teheti azt, amihez a legjobban ért: a semmit. Míg régiós szintű ellátásszervezés esetén kevesebb pozíció jut a centralizált rendszernek köszönhetően, azaz a rendszer olcsóbb és akár jobban szervezett is lehet.

Így, amennyiben a Lázár féle elképzelés valósul meg, minden kis NER huszár megnyugodhat, ugyanis lesz pénz új autóra, nyaralásra, csokira és a most regnáló kórházigazgatók is folytathatják basáskodásukat, akárcsak a méltán hírhedté vált Bedros Róbert.

Igaz, ennek az ára a kevésbé hatékony és drága ellátás lesz. Pedig az egészségügyben létrehozni kívánt kancellária - bár elnevezése szerintem rendkívül fellengzős és hivalkodó, sokkal inkább kellene ellátásszervezőnek hívni - valóban arra lenne hivatott, hogy racionalizálja az ellátást. Ugyanis ideje szembenézni azzal a ténnyel, hogy nem lehet minden faluban fenntartani kórházat és nem lehet minden kórházban szívtranszplantációt végezni. Tehát a feladatokat és a meglévő kapacitásokat ésszerűen meg kell szervezni és el kell osztani, hiszen ez fogja az ellátás biztonságát növelni. Mert az értelemszerű, hogy az az orvos fogja a legjobban elvégezni a szívtranszplantációt, akinek a legnagyobb rutinja van ebben, és nem az, amelyik évenként 1-2 hasonló műtétet végez. Nos, ezen kapacitások összehangolása lenne a kancellária feladata, na meg persze a beszerzéseké is. Így viszont nehezen lenne elképzelhető, hogy egy városi kis kórház olyan lélegeztető gépet vásároljon, ami tudásában egy klinikát is kiszolgálna, a kis kórházban ellenben ennek a tudásnak csak a 20%-át hasznosítják. Persze-persze, nem véletlen a szükségtelenül nagy tudású gép megvásárlása, hiszen Mengyi óta tudjuk, hogy mindenhol felmerülhetnek alkotmányos költségek.

Ezeket a szükségtelenül túldimenzionált beruházásokat egy biztosítási alapon jól működő régiós szintű ellátásszervező ellenben sikeresen megakadályozhatná.

Mindezek ellenére, nem alaptalan Lázár félelme a központosítással kapcsolatban, hiszen Balogék már létrehozták azt a GYEMSZI-megaszervezetet (mai nevén Állami Egészségügyi Központ), amely az egészségügy válságát csak tovább mélyítette. De nyilván ez egészségügy és az oktatás siralmas helyzete mind több és több muníciót szolgál ebben az állóháborúban a miniszterelnökség számára. Ennek a háborúnak estek áldozatul a háttérintézmények is, aminek az egészségügy kapcsán végül a a betegek látják kárát.

Ezért nem ártana már lezárni ezt a háborút, aminek akár üdvös vége is lehetne Lázár győzelme, hiszen ekkor talán az egészségügy is kaphatna hozzáértő vezetőt és a racionalitás vehetné át a rendezőelvet. Persze ehhez az is kellene, hogy végre szakítsunk a NER-hagyománnyal és ne pártpreferenciák alapján nevezzünk ki egyéneket pozícióra, hanem azok alkalmassága miatt. Ugyanis jelenleg az az állítás igaz, hogy a tehetségtelen vezető nem vész el, csak átalakul, mint például Beneda Attila, aki alkalmatlan volt államtitkárnak az egészségügyi vonalon, majd hirtelen alkalmas lett család- és népességpolitikai oldalon.

Ónodi  Szűcs Zoltán pedig sodródik tehetetlenül a politika keltette hullámok mentén, és immár sokadszorra nézi végig azt, hogy a megvalósítani kívánt céljai felett a politika átnyúl. Az ő felelőssége, hogy mindezt megalkuvóan, csendben hagyja és végignézi, ahogy a tehetségtelenség szétveri a düledező rendszert.

De mindeközben inkább rettegjünk, mert jönnek a migráncsok és ez most sokkal fontosabb annál, hogy a lassan már nigériai szintű egészségügyi ellátás miatt mind meghalunk.

Apropó, nem a romák segélyét kellene elvenni, hogy megállítsuk a bevándorlást, nem őket kellene ijesztgetni, hanem csak ki kellene rakni néhány fotót a kórházak állapotáról, meg valahogy kiplakátolni, hogy az elmúlt hat évben (még nincs 8) mennyi “alkotmányos” költség került a híres Idi Amin afrikai diktátorhoz hasonlóan politikusainkhoz. Azt is érdemes lenne kiplakátolni, hogy immár van keresztényüldözés elleni államtitkárságunk is közel egy milliárdért, hogy te gaz muzulmán tudd hol a helyed! Higgyétek el feleim, mint a vámpírok a keresztes fokhagymát, úgy kerülnék el a határainkat a migráncsok.

Persze amíg rettegünk, addig nem gondolkozunk arról ,hogy hogyan nő a Pasa Park, és hogyan lesz egy egyszerű nép gyermekéből milliárdos az állam segítségével. És azon sem, hogy a magyar halálozási ráta  (népesség arányosan) az uniós átlagnál 70 %-kal magasabb.

Tovább

Kirúgják a mentők főigazgatóját?

Sajátságos valóságshow-ba kezdett az EMMI, hiszen megint vezetőcserét terveznek az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) élén - 2010 óta az ötödik főigazgató adhatja át a kilincset - legalábbis erre enged következtetni a kozigallas.gov.hu-n frissiben megjelent főigazgatói pályázat. Máté Gábor jelenlegi megbízott főigazgató még egy éve sem tölti be a vezetői tisztséget és lehet, hogy máris mennie kell. Ugyanis a pályázat értelmében egyetemi végzettséghez kötnék a főigazgatói pozíció betöltését, valamint 5 éves vezetői gyakorlat meglétéhez, és bár az alapjogszabály ezek alól biztosítana felmentési lehetőséget, maga a pályázat ezt kizárja. 

A jelenlegi megbízott főigazgatónak Máté Gábornak nincsen az interneten elérhető önéletrajza, azt viszont biztosan tudni, hogy főiskolai végzettsége van, ha csak ez van az a jelen kiírás szerint nem lesz elég. 

De vélhetően nem ez a bűne. Az, hogy valójában mi állhat a várható vezetőcsere mögött, még nem tudni biztosan és valószínűleg a NER ezt úgy fogja kommunikálni, hogy Mátét amúgy is ideiglenes vezetőként képzelték el, ugyanis nem véglegesítették. Tehát a szokásos "nincs itt kérem semmi látnivaló" kommunikáció várható.

Országos Mentőszolgálat főigazgatói pályázat Máté Gábor Balog Zoltán Ónodi Szűcs Zoltán Mártai István

Kép: budaörsinfo.hu

Persze a kényes és piszkos feladatokat végrehajtatták a jelenlegi főigazgatóval, ugyanis Máté kisöpörte a szervezetből az ott rekedt mind emberileg, mind szakmailag alkalmatlan vezetőket. Ez utóbbiak viszont minden fórumon megpróbáltak visszakerülni a rendszerbe, hiszen igazi NER huszárok lévén ez az egyetlen szervezet tűrte meg tehetségtelen és kártékony ténykedésüket évekig. Ennek eredménye lehetett az a néhány igen megtévesztő riport, amelyek a Pestisrácok nevű kormányzat közeli hírportálon jelent meg és a közelmúltban a Hírtv Látószög című műsorában készült anyag is. Ez utóbbi nem csak megtévesztő volt, hanem egyenesen hamis is, hiszen a riport lezárásaként azt sejtették, hogy a dolgozók az elégedetlenségük miatt a főigazgató ellen terveztek tüntetést, holott éppen ellenkezőleg, a főigazgató mellett kívántak tüntetni az OMSZ FITT mozgalom szervezésében. Nem véletlen az sem, hogy a Pestisrácok ellen az OMSZ sajtópert indított.

Valószínűleg a már említett egykori vezetők zsizsgésének köszönhető, hogy Balog emberminiszter felkérte Mártai István egykori OMSZ főigazgatót, hogy készítsen stratégiai tervet az OMSZ jövőjével kapcsolatban. Azt a Mártait, akit egyébként ő maga rúgott ki alkalmatlansága és a már tarthatatlan és egyre nyilvánvalóbb botrányok miatt és aki méltán kiérdemelné a mentők mindenkori legalkalmatlanabb vezetőjének megszavazott 2. helyezését. Erről itt írtam korábban. Ezt egyébként Máté, a jelenlegi főigazgató úgy kommentálta a facebook oldalán, hogy “epét hány”. Lehet, hogy Balognál ez tette be a kaput és sértődöttségében behisztizett és ennek eredménye a pályázat,  hiszen mégis hogyan is meri valaki a döntését kritizálni, ez igazán nem NER kompatibilis, még akkor sem, ha maga döntés éppoly ostoba, mint az azt meghozó miniszter.

A pályázat kiírása még így is érdekes, hiszen Máté egy kis megnyugvást hozott a szervezetbe, az állomány érezhetően ragaszkodik hozzá, ugyanis sok olyan kérdésben született előrelépés, amely a dolgozói elégedetlenkedéseket lecsillapította. Először is alkalmatlanságuk miatt kirúgta a már mindenkit irritáló vezetőket, majd tető alá hozott néhány hangulatjavító intézkedést is, mint a budapestieknek adott ingyenes BKV bérlet, valamint a 24 órás szolgálatvállalás lehetősége. Érezhetően ezen gesztusok után a dolgozók kezdték azt hinni, hogy valami megindult, sorsuk és a mentőszolgálat sorsa is hosszú évek után egy kissé jobbra fordul.

Na, ezt az álmot veri most szét a megjelent álláspályázat. Ami mögött még az is elképzelhető, hogy Ónodi Szűcs Zoltánnak van még olyan nyírségi ismerőse, akit nem tudott helyzetbe hozni és akinek a NER szerint szintén jár 15 perc hírnév ebben a szürreális valóságshowban. Az, hogy közben az OMSZ szétesik, ezek szerint nem tétel, mint ahogy az sem, hogy emiatt  emberek halhatnak meg. Mindenesetre az új főigazgató nagy valószínűség szerint  orvos lesz, hiszen a pályázat szerint ez előny, így még az is lehet, hogy Mártai a főigazgatói székből írhatja a stratégiát. 

Egy dologban szinte biztos vagyok, mégpedig abban, hogy ennek az egész pályázatosdinak a dolgozók nagy része nem örül és ennek vagy így, vagy úgy, de hamarosan hangot fognak adni.

Hiszen amint már írtam, a mentős olyan, mint a medve és a medve nem játékszer!

Tovább

Ezért nem jön ki az ügyelet

Jó pár évvel ezelőtt egy közeli hozzátartozóm egy budai kerületben ügyelt, amikor a rendőrség kérte a segítségét halálmegállapításhoz. Rutin feladatnak tűnt a dolog, addig, amíg a helyszínre nem érkeztek és - az említett orvos hozzátartozóm - meg nem látta a vizsgálat tárgyát, egy csontvázat. Persze rögtön elmagyarázta helyszínen lévő szervnek, hogy legközelebb lesz szíves régészt hívni és nem orvost, ugyanis ez az eset inkább oda tartozik.

Ugyanis a háziorvosi ügyeleti munka szépségei közé tartozik a halálmegállapítás és a halotti bizonyítvány kitöltése is. Igen, sajnálatosan ez Magyarországon orvosi feladat, szemben néhány európai országgal, ahol az orvos munkaideje drága, éppen ezért ezt a munkát jól képzett egészségügyi középkáder végzi. 

A fent említett hozátartozóm döbbenete valószínűleg hasonló lehetett az enyémhez, amikor meghallottam, hogy 4.1 milliárd  forintot kívánnak még plusz elkölteni a háziorvosi ügyeletek további finanszírozására.

háziorvosi ügyelet egészségügy mentőszolgálat Balog Zoltán EMMI keresztényüldözés

Kép: Orvosi ügyelet/Fotó: XV Média, Nagy Botond

Ugyanis a rendszer igen pazarló, évente több mint 10 milliárd forintot emészt fel csak a háziorvosi ügyelet központi finanszírozása a több mint 117 milliárdos alapellátás éves finanszírozásából (köszönet Dr. Komáromi Zoltánnak, az adatokért). Ehhez a több mint 10 milliárdos összeghez még hozzájön az egyes önkormányzatok által fizetett plusz fejkvóta is ( gazdagabb önkormányzatnál ez több pluszforrást, szegényebbnél akár a semmit jelentheti). Így a már említett 4.1 milliárdos többlettel (már ha ez igaz) az idei finanszírozás elérheti, vagy - az ismeretlen összegű önkormányzati  finanszírozással - akár meg is haladhatja az Országos Mentőszolgálat éves költségvetésének a felét. 

Ugyanakkor, mint minden terület az egészségügybenm ez a szektor is jelentős humánerőforrás problémákkal küzd, így működtetése egyre drágább és drágább lesz, ha minden változatlan marad. Budapesten az már régen nem kirívó eset, hogy az ügyleteken az előírt két orvos helyett (egy kijárós, egy bent lévő) csak egy van szolgálatban, már ha egyáltalán van és nem mentőtiszttel látják el a szolgálatot. Vidéken még sok helyen a háziorvosi praxisok a felelősek az ügyelet ellátásáért és és valószínűleg ez is hozzájárul a háziorvosi rendszer válságához. Hiszen senki sem szeret pluszmunkát végezni nyomott bérért. Az ügyeletben fizetett bér ugyanis meglehetősen alacsony, hiszen 2 -3 000 forintos óradíjról van szó, ami tartalmazza a teljes bértömeget, számlás bérről  lévén szó. Így az orvosi óradíj nettó 1000-1700 forint körülire jön ki. Ehhez jön még a nem túl jelentős hálapénz. Hiszen az a beteg, aki hajlandó pluszt fizetni, az vagy a magánszektorban próbál gyógyulást keresni, vagy fizet a háziorvosának, aki ezért lelkesen látogatja és nincs szüksége ügyeleti ellátásra, kivéve, ha nagyon akut problémája van és a háziorvosát nem éri el.

A bérnek megfelelően az ebben a szektorban dolgozó orvosok túlnyomórészt vagy kezdők, vagy nyugdíjasok.  

A munka pedig több, mint változatos, de igen erősen terület- és  (influenza)szezonfüggő is. A nagyvárosokban, ahol az egészségügyi öntudat viszonylag magas, komoly leterheltséget jelenthet egy-egy műszak, míg a falvakban, ahol kevésbé harapózott még el a “nekem ez jár” mentalitás, valamivel nyugalmasabb műszakokra számíthat az orvos. 

Az alacsony bérek és szabályzók híján előfordul, hogy az ügyelet egyszerűen visszautasítja a beteghez való kivonulást, és a mentőszolgálathoz irányítja a telefonálót. Ilyenkor kezdődik el a pingpongozás a beteggel. Ugyanez igaz fordítva is, a mentőszolgálat is küld beteget az ügyeletnek. A helyzet kaotikus, hiszen nincsen sem egységes irányítás sem egységes definíciók, amelyek meghatároznák, hogy mi tartozik az ügyelet hatáskörébe és mi egyértelműen a mentőszolgálatéba. Bár az egységes irányítást Szócska Miklós még államtitkár korában beharangozta, ez pontosan úgy sikerült, mint általában bármi, amihez hozzányúlt: sehogy. Így könnyen előfordulhat az, hogy egyes betegekhez egyszerre ér oda a mentő és az orvosi ügyelet, míg másokhoz egyáltalán nem megy senki, vagy esetleg csak a sokadszori telefonálgatás után. És mindeközben a két rendszerre évente 50 milliárd körüli összeget költünk ezzel a hatásfokkal.

Esemény utáni tablettát szeretnék felíratni! Nem merek nekimenni az éjszakának, már három napja fáj a gyomrom! Lázas vagyok, írjon fel valamit! Elfogyott a rendszeresen szedett gyógyszerem!  - ezek a mindennapos kihívások az ügyeleten. Ugyanis az ügyleti munka sokszor nem igényelne azonnali ellátást, amennyiben rendelkeznénk némi egészségkultúrával, és ezt tanítanák is már az alsó tagozatban az olyan tölteléktárgyak helyett, mint a hittan és erkölcstan. 

A komolyabb problémák kezelésére meg ott lenne a mentőszolgálat és a kórházak sürgősségi osztályai, az ügyletere fordított forrásokból ezeket kellene megerősíteni. Persze ez is csak akkor működne, ha nem az döntené el hogy hol létesüljön mentőállomás, hogy melyik polgármester rendelkezik nagyobb lobbierővel, hanem a szükség és a leterheltség. 

Igen, ehhez valóban kellene egy egészségpolitikai vízió és egy program sem ártana, ami megpróbál rendet vágni a káoszban. 

Azonban túl könnyű lenne minden felelősséget áthárítani a politikára, hiszen nem csak a politikának kellene változni, hanem a társadalomnak is. El kell fogadnunk, hogy minden nem járhat, de nem lehetetlen tisztességes ellátáshoz való hozzáférés, amennyiben hajlandóak vagyunk ezért például egy picit utazni, vagy alapvető dolgokat megtanulni (lázat csillapítani stb…). És nem elfogadni azt a tényt, hogy az egészségügy és az oktatás a politikai szemetesvödörben létezzen.

Az esemény utáni tablettát pedig bátran lehetne vény nélkül is adni a gyógyszertárakban. Hiszen gyakorlatilag most is így kapják a hölgyek, minden féle nőgyógyászati vizsgálat nélkül, az előre megírt receptet, a nővértől. Igaz, hogy ebben az esetben a népszaporulat csökkenne.

Így pedig csökkenne azok száma is, akik simán benyelik, hogy a Balog vezette minisztérium közel egymilliárd forintot költ el keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságra, az oktatás és az egészségügy rendbetétele helyett. Ez pedig tényleg nem lehet érdeke a kántor-miniszternek.

Tovább

Úgy tűnik, tényleg megszüntetik a Mentőszolgálatot

Balog Zoltán emberminiszter ismét megtalálta a ventilátor kapcsolóját a toaletten. Ugyanis a napokban felkérte Dr. Mártai István bukott OMSZ (Országos Mentőszolgálat) főigazgatót, hogy készítsen tervet a mentők megújításáról, valamint a mentődolgozók megbecsültségének elősegítésére és persze legyen kedves beszélgessen a szakszervezetekkel is.

Azt a Mártai Istvánt kérte fel terv készítésre, aki valószínűleg egy főigazgatói programot sem volt képes kinevezése előtt megírni (rajta kívül mindannyian nyilvánossá tettük a programunkat 2010-ben). Meg persze azt a Mártai Istvánt kérik fel, akit maga Balog volt kénytelen meneszteni, még Szócskával karöltve, mert tarthatatlanná vált a botrányai miatt. Ugye emlékeznek? Ekkor nem volt képes az OMSZ egy tisztességes mentőautó-tendert sem kiírni, és ekkor sikerült olyan mentőautókat beszerezni, amelyek komolyabb betegellátásra csak úgy voltak alkalmasak, ha a beteget hordágyastól kitolták a mentőből. Ezekről a problémákról itt és itt írtam. De emlékezhetnénk csak arra az Állami Számvevőszéki jelentésre, ami Mártai főigazgatói regnálását is górcső alá vette és igen komoly pénzügyi és egyéb hiányosságokat talált. Egyébként valaki hallott már bármilyen információt a Sürgősségi Akadémiáról? Mert ennek megszervezését is Mártaira bízták, közvetlenül a kirúgása után.

Mentőszolgálat Balog Zoltán Mártai István fejlesztés egészségügy Ónodi-Szűcs Zoltán #bukás

kép: iho.hu

Tehát úgy néz ki, hogy a tehetségtelenség és a szakmaiatlanság csak utat tör magának és puzsérosan fogalmazva gennyes trutymóként ömlik rá az állam által fenntartott szolgáltatókra. 

Mártai felkérése szinte minden szakmabelit megdöbbentett, részben a fentiek miatt, részben pedig azért, mert az állomány talán most a legnyugodtabb az elmúlt tíz évben és Máté Gábor - a jelenlegi főigazgató - még csak alig fél éve van hivatalban. Ráadásul most értek be olyan hangulatjavító intézkedések, mint a dolgozóknak ingyenes BKV bérlet, valamint újra lehetőség van 24 órás munkavégzésre. Ez utóbbi valójában jelentős visszalépés, de az állománynak azért fontos, mert havi 7-8 nappal “letudja” a szolgálatot, így több ideje marad máshol is dolgozni a megélhetés reményében. Nyilván az igazi előrelépés az lenne, ha a mentődolgozó a sokkal komfortosabb és biztonságosabb 12 órás munkaidő mellett tisztességes fizetést kapna és nem azért kellene 24 órás műszakokat lenyomni, hogy az így felszabadult időben dolgozhasson másod-, harmadállásban. 

Persze lehet, hogy azért kell Mártait bevonni és a szakszervezetekkel egyeztetésre is felkérni, mert már előre látszik a felháborodás a szeptemberben bevezetendő új bértábla miatt, így talán megelőző csapásként már puhítják az amúgy sem kemény szakszervezeteket. De könyörgöm, akkor is azt a Mártait, aki ellen az állomány szinte egy emberként állt fel és követelt változást?

Az okokat keresve ennél azért sokkal súlyosabb feltételezések lehetnek a háttérben. A kedvezőbb az “csak” az, hogy semmi másról nem szól az egész, mint hogy az amúgy nagyon jó KDNP-s kapcsolatokkal rendelkező Mártai is beáll a KDNP fizetési listájára, a jelenlegi TEK-nél betöltött munkája mellett. Itt a személyvédelemért felelős osztályt vezeti, azt az osztályt, ami egy-egy állami vezető biztosításáért felel azok utazása alkalmával. Amennyiben ez a feltételezés igaz, akkor 3-4 év alatt 2 milliárd forintot sikerül KDNP-s zsebekbe átpasszírozni. Ugyanis pont ennyit szánnak ennyi idő alatt a projektre. De a lényeg valószínűleg a pénzen is túlmutat, ugyanis a fentiek értelmében nem igazán várható érdemi tanulmány a felkért bukott OMSZ vezetőtől. Azonban az könnyen megtörténhet, hogy olyan értekezést várnak tőle, ami az OMSZ Katasztrófavédelembe való beolvasztását segíti elő és ehhez lesz szükség a szakszervezetek meggyőzésére. Ezzel a lassan 70 éves Mentőszolgálat pedig megszűnik. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy a jelenleg nonprofit kft-ként működő légimentést is szétszednék és az orvosi részét beolvasztanák az OMSZ-be, a pilóta- és üzemeltetés részt pedig külön cégbe szerveznék, ahogyan működött ez a 2006 előtt, legalábbis sajtóhírek ezt sejtetik. 

Ki sem asszisztálhatna ehhez jobban, mint eg y bukott OMSZ főigazgató, a -ha az enyém nem lehet, ne legyen másé sem- alapon.

Csak van itt egy közel 7 ezer fős állomány, és egy régi kínai mondás szerint a mentős, olyan mint a medve. A medve pedig nem játék.

És hogy mit szól ehhez Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkárként, hogyan éli meg legújabb kudarcát, hogy már a mentőknél sem lesz döntésképes, mert ismét átnyúltak a feje felett? Semmit, hallgat, mert a NER, az már csak ilyen és ő a legkevésbé sem medve. Sőt, maga rendszer és az azt fenntartó miniszter is lehetővé teszi, hogy egy általa alkalmatlanság miatt megbuktatott vezető később ugyanott fejlesztési tervet készítsen.

Tovább

Tudta, hogy fogalma sincs a testéről?

Üdítő kivétel volt mentős létem azon esete, amikor a Markó utcából Csepelre riasztottak újraélesztéshez és megérkezésünkkor azt tapasztaltuk, hogy a beteget a hozzátartozók szakszerűen újraélesztik. Nekik és az ellátásnak köszönhetően a beteget sikerült a kórházban élve átadni, de erre a hozzátartozók hathatós tevékenysége nélkül aligha lett volna esély a mintegy 25 perces kiérkezés után. 

Sajnos azonban még napjainkban is sokan arrébb mennek segélynyújtás nélkül, ha azt látják, hogy egy embertársunk összeesik, megsérül. Könnyű ilyenkor a szokásos védőhálót felhúzni és megmagyarázni, hogy mit miért nem tettünk: “biztos részeg…nem bírom a vért…inkább nem teszek semmit, nehogy valami rosszat csináljak, valaki más majd biztos segít”, de azért jobb esetben a lelkiismeret furdalás csak ott fog kínozni egy ideig. Hiszen az egész nem szólt másról, mint elbújtatni, megmagyarázni a tehetetlenségünket és az ebből eredő dühünket. Márpedig minden jogosítvánnyal rendelkező állampolgárnak meg kellene kapni azt a tudást, ami ilyen esetekben cselekvésre kellene, hogy késztesse, legalábbis papíron. Hogy ez mégis miért nincs így, az oktatás-, a vizsgáztatás hiányossága, vagy csak szimpla korrupció miatt, számomra nem világos. Az azonban biztos, hogy ez a rendszer évtizedek óta nem képes kielégíteni azt az igényt, hogy a járművezetők legalább alapfokon képzettek legyenek sérült ellátására. Persze az is igaz, hogy ezt a tudást nem elég egyszer megszerezni, néha gyakorolni kell, így hiába kapott valaki 10 évvel ezelőtt képzést újraélesztésből, egy éles, komoly stresszel terhelt helyzetben nem biztos, hogy elő fogja tudni hívni ezt a tudást. 

Hasonlóan siralmasnak látom a lakosság egyéb egészségügyi képzettségét és kultúráját is, igen ideértve a higiéniát és a szexuális kultúrát is. Egy átlag magyar férfi sokkal többet tud kocsijáról, vagy a nők a mosógépükről, mint a saját testükről. Még csak nem is a betegségekről, hanem a testük működéséről - és itt nem a sejtbiológiára gondolok, hanem alapvetően egyszerű dolgokra - mint például, ha rosszul leszek a töltött káposztától, akkor ez alól a sátoros ünnepek sem kivételek. De persze a betegségek ismerete terén is alapvető hiányosságokat lehet találni. Hiszen az tényleg fehér hollónak számít és pezsgős ünnepnek, amikor a beteg meg tudja mondani a rendszeresen szedett gyógyszerei nevét. Sokszor azért nem elég hatékony egy-egy kezelés, mert a beteg nem tudja, nem akarja betartani az orvosi előírásokat. Persze, értem, hogy nehéz azokat az orvosi utasításokat betartani, amelyek állandóan valamiféle korlátot támasztanak az egyén szuverenitásával szemben, de gyakran csak ezekkel a lemondásokkal élhetünk tovább, legalábbis mai tudásunk szerint. Azt is értem, hogy a gyógyszerek elnevezése sem igazán felhasználóbarát. Higgye el, ez az orvosoknak is komoly problémát okoz, mind a kimondhatatlan hatóanyag, mind a hasonlóan bonyolult gyógyszer elnevezés. De amikor valaki nap mint nap találkozik ugyanazzal a névvel, hát csak bele kellene égnie a retinájába! Arról már nem is beszélve, hogy gyakran a beteg annyira vesz részt a gyógyítás folyamatában, mint egy imádkozó sáska, aki pont annyira van tisztában saját halandóságával, mint némely honfitársunk.

A jó hír az, hogy ezen az egész középkori elmaradáson viszonylag könnyen lehetne segíteni, ha oktatnának egészségügyi kultúrát már az általános iskolától kezdve. Véleményem szerint erre sokkal inkább szükség lenne, mint akár a másodfokú egyenlet megoldóképletére, vagy a súrlódási erő ismeretére. De sajnos Magyarországon ennél sokkal fontosabb a hittan- és erkölcstan oktatás kisgyerekek számára is, még akkor is, ha a 6-7 éves gyerekeknek gyakran ezért van napi 6 órájuk.  És ne tessék most azzal jönni, hogy milyen fontos az iskolai ne lopj, ne ölj stb. oktatása, hiszen ezen erkölcsi alapkérdések rendbetételére nem külön óra, hanem külön pedagógusi példa kell hogy legyen és nem heti 3 órában, hanem  minden órán. A gyerek ezeken keresztül fogja rögzíteni az alapértékeket, már ha a szülők nem rögzítették ezt jóval korábban. Ugyanis ezen kérdések és értékek rögzítése csak akkor kellene, hogy iskolai feladata legyen, ha a szülők ezt valamiért nem tudják, nem akarják megoldani. A hittannal kapcsolatban pedig én még nem hallottam arról, hogy a vallás jobban csökkentette volna az abortuszok számát, mint a felvilágosítás és a védekezés. Persze nem kétlem, az ima sokszor segít, de az óvszer azért talán hatékonyabb, csak ezt is oktatni kellene. De arról sem hallottam, hogy a mindennapi miatyánk helyettesítette volna az egészséges táplálkozásunkról alkotott tudást, vagy csillapított volna vérzést egy artériás vérzésnél, vagy akár helyettesítette volna az újraélesztést egy hirtelen szívhalált szenvedett embernél (évente 25-27000 halnak meg Magyarországon hirtelen szívhalál által!). 

egészségügy egészségügyi kultúra oktatás hittan erkölcstan

Meg egyébként is az a magánvéleményem, hogy a vallást (bármelyiket) tessék szabadidőben gyakorolni és ne az iskolában, ugyanis az iskola nem a hitélet ápolására való. Pláne akkor nem, ha ennél sokkal fontosabb és mindennapjaink szempontjából is alapvető információkra nem tudjuk gyermekeinket megtanítani, mert az mégiscsak lehetetlen, hogy napi 9-10 órát tanuljanak a nebulók.

Tehát ha kevesebb abortuszt szeretnénk, ha egészségesebb életet, ha nagyobb esélyt a túlélésre, kérem, tessenek imádkozni az egészségkultúra, mint tantárgy bevezetéséért. Higgyék el, nem csak a saját egészségük lesz ettől sokkal jobb, hanem az egész egészségügyi ellátórendszer leterheltsége is jelentősen csökkenni fog, ami végül majd azt jelenti, hogy sokkal több idő marad a valóban súlyos betegek ellátására és az érdemi gyógyításra.

Tovább

Stadionépítés az egészségügyben

Újabb 40 milliárdot dob szét a kormány ötletelésre és újabb miniszteri biztos fog kinevezni Balog Zoltán emberminiszter. A miniszteri biztos feladata a sportegészségügyi feladatok komplex ellátása, és az ehhez kapcsolódó sportegészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint az Országos Sportegészségügyi Intézet feladatainak koordinálása lesz, a Magyar Közlöny július 4-én megjelent száma szerint.

A sportélet effajta támogatását és a stadionok építését én is rendkívül hasznosnak ítélem meg a társadalom szempontjából, pláne ha valahogy össze tudnánk kötni a felcsúti kisvasúttal. Mert gondolom, majd a megépítendő kelenföldi Dél-budai (kórházi) Centrumon keresztül fog valahogy eljutni a kisvasút a szintén megújuló és az egyetemi helyett immár állami tulajdonba kerülő Kútvölgyi Klinikai Tömbbe. Mert a kormányhatározat alig burkolt célja csak ez lehet, illetve talán még az, hogy Mészáros Lőrinc kisvállalkozó is kényelmesen eljuthasson a gyermekkorban oly sokat megálmodott Kútvölgyibe, az egykori pártkórházba. 

Budapest egészségügy fejlesztés kormányrendelet szuperkórház Balog Zoltán Ónodi-Szűcs Zoltán

Kép: http://users.telenet.be/be.bartlog/archives/06-01-2008_06-30-2008.html

A kormányhatározat egyébként még kimondja - nagyon helyesen - hogy Budapestnek “átfogó térség-alapú kórházfejlesztésre van szüksége” és "négy, a szakellátási feladatokat a legmagasabb ellátási szinten és folyamatosan nyújtani képes központ kialakítására kerüljön sor.” Idáig rendben is lennénk, de a helyszínek kialakítása hagy némi kívánnivalót maga után. Ugyanis a kormányhatározat szerint a centrumok a következők lesznek:

1.Magyar Honvédség Egészségügyi Központ bázisán megvalósuló Észak-pesti Centrum,

2.Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet bázisán megvalósuló Dél-pesti Centrum,

3. Kelenföldön megvalósuló Dél-budai Centrum,

4. az észak-budai területeket érintő közlekedésfejlesztési beruházásokkal összefüggésben

megvalósuló Észak-budai Centrum, valamint a centrumok köré szerveződő társkórházak.

És itt van a kutya elásva: az egyes ponton kívül mindenhol problémába fog ütközni a budapesti ellátás és hiába a fejlesztések, egy-egy tömb és centrum még a legkorszerűtlenebb megyei kórháznak sem fog megfelelni, dacára a beletolt és biztosan nem ellopott pénznek. 

Mert a 4. pont szerinti Észak-budai Centrum helye még nem ismert, így a 40 milliárd egy része nyilván arra fog fordítódni, hogy a táboron belüli konszenzus kialakuljon, minél gyorsabban  lehessen helyszínt hirdetni, és az elégedetlenkedők is csendben maradjanak.

A második pont alapvető hibája, hogy Budapestet nem egységes területként szemléli, hiszen a fejlesztendő területtől két saroknyira található a Semmelweis Egyetem Korányi Projekt keretében frissen átadott Korányi Tömb, ahol többek között található egy sürgősségi centrum is, néhány egyéb szakmával. Nem beszélve arról, hogy ezek a már most is meglévő kórházak/centrumok/betegellátó helyek külön-külön épületben találhatóak. Azaz a fejlesztés eredményeként is valószínűleg teljesen külön épületben - rosszabb esetben külön telephelyen - zajlana a gyógyítás egy-egy fázisa, hasonlóan a mostani rendszerhez. Tehát amennyiben például a sebészeten fekvő betegnek infarktusa, lesz mentőt kell hozzá hívni - ami éppen vagy van, vagy nincs - hogy átszállíthassák a megfelelő kardiológiai centrumba, hasonlóan ahhoz a belgyógyászaton fekvő beteghez, aki leesik az ágyáról. Ez pedig mind a túlélést, mind a gyógyulást meglehetősen befolyásolja. A többi, még Budapesten található kórházról pedig egy szó sincs, csak némi homályos utalás, mint társkórházak és mint fejlesztés, de hogy mi megy, mi marad, még nem tudni. 

A negyedik pont szerint a Kelenföldön megvalósuló centrum pedig teljes mértékben értelmetlen, hiszen pár saroknyira ott van tőle a Szent Imre Kórház, azaz a Tétényi, igaz hogy jelen állapotában nem tud teljes körű ellátást nyújtani, de fejlesztése töredéke lehet az új centrum költségeihez képest. Persze ez túl ésszerű lenne és a már említett kisvállalkozónak is kell a munka, csak úgy, mint annak a Bedros Róbetnek (a Szent Imre jelenlegi igazgatója), aki fél éve maxolta ki zsarnoki vezetéséi stílusával a sajtót, hiszen minél több kórház marad, annál több haver maradhat igazgató is. Így már kezd érthetővé válni, hogy miért is lesz szükség egy drága új centrumra a meglévő fejleszthető helyett. 

A kérdés eldöntésében szerepet játszhatott az is, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán - aki maga deklarálta, hogy nem ismeri Budapestet - valóban tájidegen ebben az egészségügyi struktúrában, így meglehetősen gyenge pozíciót tart fenn, hiszen aki bármit is el akar érni, könnyen megkerülheti és fordulhat feletteséhez, a miniszterhez, mint tette ezt nemrég a Kórházszövetség is. Ők ugyanis - nem meglepő módon - kifogásolták a hatalmuk megnyirbálását, a kancellári rendszer bevezetését és panaszaikkal Balog Zoltán miniszterhez fordultak, aki ahelyett, hogy elhajtotta volna a díszes társaságot azzal, hogy kérem, nekem erre van egy szakállamtitkárságom, bárgyú mosollyal fogadta őket. Pedig a kancellária bevezetése, még akár lehetne jó ötlet is, amennyiben az angol rendszert másolják és a kancellária rendszere több kórházat összefogva ellátásszervezőként lépne fel. És persze, így nem egy-egy kórház dönthetné el, hogy ott szükség van-e mondjuk szívsebészetre, hanem jobb esetben az igény. De ahogy most sem a szükség és a racionalitás dönt a nyújtandó ellátásról, úgy a budapesti centrumok megépítésénél sem kell keresni a józan ész törvényeit. 

A jövőre előirányzott 40 milliárd pedig majd reményeink szerint vállalkozás serkentőként fog hatni, hiszen újra írhat majd néhány semmitmondó tanulmányt pár fideszes potentát, és lehet - de csak nagyon halkan írom - lehet, hogy valami kis aprósüti majd jut valahogy Habonyéknak is, de Mészáros Istennek és Orbán Viktornak Köszönhetem a Vagyonom Lőrincnek szinte biztos.

A Kútvölgyi, az egykori pártkórház pedig közel harminc évvel a rendszerváltás után visszanyeri eredeti funkcióját, csakhogy immár stadion alakban felújítva.

Tovább

Breaking! Kirúgták Orbán háziorvosát!

Sajtóhírek szerint menesztik dr. Beneda Attila helyettes államtitkárt. Beneda XII. kerületi háziorvosi praxisát hagyta ott 2010-ben a Szócska féle egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöki pozíciójáért. Megbízatása már akkor is jelentős meglepetést okozott, hiszen azon kívül, hogy Orbán Viktor háziorvosa volt, más érv nem jöhetett szóba kinevezésére. Önéletrajza szerint egyenesen a háziorvosi praxisából került az Emberi Erőforrások Minisztériumába, először mint kabinetfőnök, majd később 2014-ben egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár, mindezt mindenféle vezetői tapasztalat nélkül. E tapasztalat hiánya nyilvánvalóan nem zavarta a kormányzatot, ugyanis Zombor lemondása után rövid ideig megbízottként még az államtitkárságot is vezethette, mi több, neve komolyan felmerült az államtitkári castingon (nem meglepő módon állítólag maga Orbán szorgalmazta a kinevezését).

Beneda Attila egészségügyi államtitkárság Ónodi-Szűcs Zoltán Orbán Viktor

Kép: http://nava.hu/id/595578/

Munkásságát gyakorlatilag az átlag NER huszár karrieríve jellemzi. Viszonylag keveset szerepelt nagy nyilvánosság előtt, többnyire akkor is ostobaságokat beszélt. Azonban igen tevékenyen részt vett kabinetfőnökként a Szócska féle ámokfutásban, ezért is volt kifejezetten meglepő - azok számára, akik nem ismerték a hátteret - hogy Szócska menesztése után maradhatott a posztján. Hozzá nem értése szinte minden területen megmutatkozott, többek között felelős lett volna a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok számának csökkentéséért, ezt a feladatát is hasonló hatékonysággal végezte, mint általában bármelyiket:  a betöltetlen praxisok száma növekszik, az egészségügy talán soha nem látott válságát éli.
A hír a leváltásáról mindenesetre meglepő, hiszen csak alig fejeződtek be - Beneda vezetésével - az egészségügyi bértárgyalások, amelyek eredményével az egészségügy tárca módfelett elégedett. (Persze Beneda szerepe a tárgyalásokban hasonló lehetett, mint az ellenkező oldalon ülő operettszereplőké (Éger, Cser), hiszen a keret adott volt, csak a szakdolgozók fejét kellett jobban a víz alá nyomni.)
Hogy mégis mi lehet a hirtelen leváltás mögött - az amit az államtitkár állít - hogy nem működött a kémia köztük, az aligha hihető, hiszen Benedát még Szócska botrányai sem tudták elmozdítani pozíciójából. 
Persze az is lehet, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán végre megtalálta a férfiasságát és elege lett abból, hogy rendszerint a feje felett átnyúlva próbál meg egy-egy politikai kalandor beleszólni az egészségügy kérdéseibe és ezzel a huszárvágással üzent a miniszterelnöknek és köreinek, hogy a gyeplő márpedig az ő kezében van. De ez is nehezen elképzelhető, hiszen ezt megtehette volna akkor is, amikor ellenkezését semmibe véve határoztak az OEP megszüntetéséről. 
Az okokat keresve azonban előbukkant egy 2012-es cikk a HVG-ből (Csomagolóművészek), ami arról ír, hogy hogyan is zajlanak kishazánkban a nagyértékű egészségügyi eszközbeszerzések. Konkrétan a CT és röntgen beszerzések. Majd itt van a legújabb botrány is a nagy értékű röntgengépekkel kapcsolatban, ahol egy ellenzéki párt szerint hiányzik a Bács-Kiskun megyei kórházból három darab 600 milliós forintos röntgengép, valamint még mindig nem tiszta, hogy 2015-ben hogyan költöttek el 38 milliárd forintot 300 röntgengépre. 

Azt azonban, hogy valójában miért is menesztik Benedát ma még nem tudjuk, de ne legyenek illúzióink, helyét valószínűleg egy hasonlóan alkalmatlan NER huszár veszi át, aki természetesen valakinek a valakije lesz.


 

Tovább

Bemutatkozás

Dr. Kunetz Zsombor MBA, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő. Oxyologus szakorvos 1995 óta foglalkozik mentéssel. Az Országos Mentőszolgálat Motoros Mentő projekt alapítója és vezetője, majd a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. orvosigazgatója 2005- 2010-ig. A légimentés szakmai vezetőjeként az összes egészségügyi képzésért, oktatásért felelt. Advanced Life Support (ALS) és European Pediatric Life Support (EPLS) provider. Aeromedical Crew Resource Management és Helicopter Emergency Medical Service (HEMS) oktató.


MBA képesítését a Szent István Egyetemen szerezte. Később a magán szektorban az Istenhegyi Magán Klinika Zrt. vezetője, az IT tagja. Jelenleg szabadúszó orvos, tanácsadó, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő.


Facebook oldal

Röntgen

blogavatar

Látlelet a magyar egészségügyről

Facebook

Utolsó kommentek

Címke felhő

Nem tartozik címke ehhez a bloghoz!

Feedek

Feedek